A mi forradalmunk

Lukácsi Krisztina, a Békés Megyei Kormányhivatal igazgatója köszöntőjében felidézte: Békéscsabán 1956. október 26-án gyűlt először össze a tömeg, Kaskötő István, a Békéscsabai Jókai Színház dramaturgja vezetésével fogalmazták meg a 16 pontot, amelyet másnap ki is nyomtattak. A városba a megtorlás 12 nappal később ért el, ?de a felgyulladt fény szétoszlatta a homályt, végzetes sebet ejtett egy világrenden, a kommunizmuson? ? fogalmazott.

Nagy Ferenc alpolgármester hangsúlyozta: meg kell ismertetni ?a forradalom igazi arcát? a fiatalokkal, hiszen a rendszerváltás előtt egy generáció előtt titkolták a valóságot.

Fotó: behir.hu

?Nem csak a főváros forradalma volt október 23-a. A kommunizmus minket, vidékieket fosztott meg földjeinktől, eszközeinktől, terményeinktől? ? mondta Andó György, a Munkácsy Múzeum igazgatója.

Opauszki Zoltán, a kiállítást szervező Békéscsabai Médiacentrum ügyvezető igazgatója hozzátette, hogy a megemlékezéssorozat részeként a Munkácsy Múzeummal közösen filmklubot szerveznek, amelyen az alkotókkal is találkozhat majd a közönség, és Fekete Pálnak, a megyei forradalmi tanács elnökének, a város díszpolgárának visszaemlékezései alapján egy fikciós elemekkel átszőtt dokumentumfilmet is terveznek készíteni.

A városi ünnepségsorozat részeként október 23-án a Munkácsy Múzeumban is nyílik a forradalmi eseményeket bemutató tárlat, és a Jókai Színház is számos rendezvénnyel emlékezik a hatvan évvel ezelőtti eseményekre. Az önkormányzat emlékpontot készül avatni Fekete Pál tiszteletére.

A mi forradalmunk című kiállításon húsz óriás tablón mind az országos, mind a helyi vonatkozású eseményeket bemutatják. A kiállítás kronologikus összefoglalót ad, fényképek, plakátok, röplapok, korabeli újságokból ? a Kossuth Népéből, a Független Újságból, a Gyulai Hírlapból, a Szabad Battonyából és a Gyomai Nemzeti Újságból ? vett cikkek segítségével mutatja be a Rákosi-rendszer hétköznapjait. A nemzeti sérelmeket, a jelképek szovjet mintára való átalakítását, a Szovjetunió előtti feltétel nélküli hajbókolást, az ünnepek között ? március 15. helyett ? november 7. és április 4. központba helyezését, valamint az alkotmány szovjet szellemben való megírását.

Az erőltetett iparosítás Békés megyét kevésbé érintette, de a parasztság sérelmei ? tekintettel a mezőgazdaság megyei jelentőségére ? különösen nagy súlyt kapnak a tárlaton, amelyen bemutatják a kötelező beszolgáltatási rendszert és a kuláküldözést is.

A fővárosban 1956. október 23-án kirobbant forradalomhoz Békés megye települései is csatlakoztak, majd október 26-án és 27-én a megye több településén volt tüntetés, népgyűlés. A Fekete Pál vezette békéscsabai forradalmi bizottság tagjai kis csoportokban szálltak ki a járási székhelyekre. A legtöbb helyen a megyeszékhelyen megfogalmazott 16 pontot vették alapul saját követeléseik megszövegezésekor.

A tüntetők Lőkösházán és Battonyán felszedték a vasúti síneket, hogy megakadályozzák az újabb szovjet csapatok beszállítását.

A szovjet 32. gépesített gárdahadosztály egy ezrede november 1-jén hatolt be a megye területére Debrecen felől, november 5-ére pedig a megye minden fontosabb pontját elfoglalták a szovjetek. Békéscsabán a városházát, a Jókai Színházat és a helyőrségi laktanyát vették tűz alá.

Forrás: MTI