Sztár műsorvezető
A tematikus csatornák szokása, hogy műsoraikat filmsztárokkal igyekeznek eladni. Így tette a History a Nagy szökések Morgan Freemannel, az Isten nyomában Morgan Freemannel, a Morgan Freeman: A féreglyukon át vagy az Elképesztő rejtélyek esetében – utóbbi házigazdája T. J. Hooker, avagy Kirk kapitány, azaz William Shatner. Legújabb dobásuk a Szent csodák Dennis Quaiddel címet kapta.
A rock and roll ördöge, a Traffic, a Wyatt Earp, a Frekvencia, a Holnapután, A kötelék, A betolakodó, a Reagan filmek sztárjának szerepeltetése érthető, amennyiben tudjuk, hogy Quaid ifjúkora óta hívő keresztény. „Sokat beszélek Istennel, minden nap” – árulta el egy tavalyi Variety-interjúban, ahol új lemezéről faggatták. Az album a Sharks nevű zenekarával készült Out of the Box bemutatkozó albuma utáni második korong, a Fallen, amin gospelanyagot rögzítettek.
Érthető tehát a színész-zenész elkötelezettsége a sorozat témája iránt. Az ellenben kevésbé, hogy miért éppen egy nem kifejezetten keresztény szellemű tévécsatornán vállalt szereplést. Elég pusztán a Jézus valódi arca című dokumentumfilmjüket feleleveníteni, ahol Krisztust zömök, kreolbőrű férfiként rekonstruálták három dimenzióban. Ezzel mindössze annyi bibi akadt, hogy a Megváltó apja a Jóisten, s nem valamely galileai írástudó.
Persze, teszem hozzá, mint a hasonszőrű műsorokban, Dennis Quaid szereplése a felkonfra, lekonfra és az átkötőkre szorítkozik. Fellépése bárkiével kicserélhető, aki mintegy védjegye, hívóneve lenne a produkciónak.
Eltűnt szent tárgyak
A sorozat az ószövetségi időkből indul. Természetesen a két legismertebb tárgy nyomába ered, amelyek eltűntek, s természetesen sem Noé bárkája, sem a frigyláda nem került elő. Az újszövetségkori relikviák esete más, tudniillik akadnak nyomok, mi több, maradványok. Miként a szent kereszt esetében, amelyre Jézust feszítették.
Egy másik szakértőtől értesülhetünk, hogy a testeket általában otthagyták a kereszteken, míg lebomlottak, ezzel fokozva a kegyetlen kivégzés alattvalókra tett hatását. E likvidálási formával a legelvetemültebb bűnözőket sújtották. Krisztust azért, mivel a rómaiak azt hitték, a kereszténység a judaizmus egyik kannibalizmust gyakorló szektája. („Vegyétek, egyétek, ez az én testem” – mondta a Megváltó az utolsó vacsorán.)
Jézus testét halálát követően levették a keresztfáról, Arimathiai József kapott engedélyt, hogy sírboltjába temesse. S miként a megszólaltatott szakértők tartják:
Miként a keresztet, amelynek további sorsáról közel három évszázaddal későbbről kapunk hírt, amikor Konstantin császár 312-ben álmot látott: a szent keresztet, és szózatot hallott, miszerint: e jelben győzni fogsz. Az első keresztény római császár eztán uralkodói hatalmának egy részét a kereszt felkutatására fordította.
Érzékletesen adták elő a történész szakértők, hogy a császár anyja, Helena leromboltatta a jeruzsálemi római templomot, mert úgy hírlett, alatta ott a szent sír. Valóban sírra bukkantak, méghozzá keresztdarabokkal. Felépítették a Szent Sír-templomát, a keresztereklyéket szétosztották a birodalom keresztény templomai közt. A 11. századtól a lovagok a keresztes hadjáratokban a zászlórúdba építették a csodatévő faszilánkot, mindaddig, amíg Szaladin megszerezte a zászlót, amelynek sorsát nem tudják tovább követni a történészek. A szent kereszt maradványait a visszatérő keresztesek az európai feketepiacokon értékesítették, de őriznek maradványt a Vatikán falai közt is.
Eddig rendben vagyunk, miként a Jézus kezét és lábát átütő szegek vagy Longinus lándzsája sorsát tekintve szintúgy. Történetüket korrektül elevenítették fel a felkért történészek, antropológusok, teológusok.
Világvége-próféciák
Mígnem elérkeztünk az apokalipszist bemutató epizódhoz. Eleinte minden rendben lévőnek tűnt. Miként a Jelenések könyve szülőhelye, a patmoszi Apokalipszis barlang bemutatása.
Ezt a kortárs bibliakutatók közül számosan vallják, ellenben a sorozatban nem kapunk magyarázatot a miértre. Miközben a hagyományos szerzőség azon alapszik, hogy a Jelenések könyve bevezetésében és címzésében több ízben János néven azonosítja magát a szerző, aki a bevezető látomásban így ír:
„Én, János, a királyságban és a türelmes várásban testvéretek Jézusban, és az üldöztetésben társatok, a Patmosz nevű szigeten voltam, az Isten szava miatt, és Jézus tanúságtétele miatt.”
Amúgy a János-apokalipszis stiláris elemzése nem újkeletű, s régóta tartja magát a nézet, miszerint egyes részek Nero, mások Domitianus császár korát tükrözik, továbbá találni Jeruzsálem ostromának kezdeti korszakára utaló verseket. Mindezek azt jelzik, hogy a szerző több forrásból merített.
A folytatásban áttérnek Elaine Pagels, a Princtone vallásprofesszora 2012-es Kinyilatkoztatások: látomások, próféciák és politika a Jelenések könyvében című munkájára. Ebben a professzor kifejti: a mű nem a világvégéről szól, a Jelenések könyve egy kód, hogy 90-ben száműzetéséből (Patmoszba deportálták a keresztényeket, mint a birodalom veszélyes ellenségeit) egyben tartsa a jeruzsálemi keresztény gyülekezetet a város két évtizeddel azelőtti pusztulása után, amely lezárta a zsidó háborút (66–74). Bizonyítékként említi a Néró utáni négy császárt (Galba, Otho, Vitellius, Vespasianus), akik az apokalipszis négy lovasaként jelennek meg, és akik azt hozták a zsidókra, amit a pusztítás lovasai. E tézis logikus, ám attól még világvége-prófécia is lehet a Jelenések könyve.
„Akinek értelme van, számlálja meg a fenevad számát; mert emberi szám: és annak száma 666.” (Jel 13. 18.) A 666-os számról azt tartja a professzor asszony, hogy az betűkre fordítva a Neron caesar szöveget adja ki. A zsidó számmisztika vagy numerológia, a gemátria a számokhoz betűket rendel, így jön ki a számok összegeként a gyűlölt uralkodó neve. Nem vitatom az elmélyült tudást, de a héber abc 22 mássalhangzója (magánhangzó nincs) jelöli egyben a számokat is.
Jövendőmondók, maják, hopik
A sorozat alkotói eztán még egy lapáttal rátettek, amikor Nostradamust hozták elő. Emlékeztetnék, a History műsor címe Szent csodák Dennis Quiddel. Mi keresnivalója ott egy jósnak? Michel de Nostredame amúgy 3797-ig jövendölt előre. Aki hisz benne, az nyugodt lehet, hogy nem éli meg a világvégét. Hivatkozásnak azonban Nostradamus nem a legbiztosabb alap, elég a 2024-re vonatkozó jóslatába beleolvasnunk:
„A nagyon öreg pápa halála révén
Egy jó korú római lesz megválasztva,
Róla azt mondják majd, hogy gyengíti a székét,
De sokáig lesz trónon és harapós lesz…
A szigetek királyát erőszakkal elűzik,
És a helyére olyat tesznek, aki nem viseli majd a király jelét.”
Ferenc pápa él, II. Erzsébetet nem űzték el a trónról…
Amennyiben ez nem lenne elég, a szerkesztők elővették a maja világvégét, amin tizenkét évvel túlvagyunk. Majd, dupla vagy semmi alapon, a hopi jövendöléseket szintén bemutatták a szent csodák közt.
