Műtárgy-kereskedelem: tisztaság, ösztönzés, innováció

?A műtárgypiac gazdaság, de sokkal inkább kultúra, a polgári életmód része? ? kezdte a konferenciát Korányi G. Tamás, a Napi.hu főszerkesztője. Arról, hogy a műkereskedelem tisztasága, a kereskedelem elősegítése állami érdek is, L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára beszélt. Véleménye szerint az első fontos kérdés, amelyet meg kell válaszolni, az, hogy miképp segíti az állam a legális magyar műtárgy-kereskedelmet? ?Konjunktúráját látom a műkereskedelemnek, mind a kortárs, mind a klasszikus műtárgyak esetében kifejezetten jó éveket zártunk. Fontos, hogy ebben a rendszerben az állam szabályzóként segítse a műtárgy-kereskedelem tisztaságát, anyagi érvényesülését.?- mondta, majd emlékeztetett az ezt szolgáló tavalyi törvénymódosításokra. Mint azt kifejtette, a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről átfogó módosításon esett át, melynek során többek között a régészeti feltárások és a műemlékvédelem szabályozása is jelentősen megváltozott. A módosított törvény egyértelművé teszi, mi minősül régészeti leletnek és mi régészeti korú tárgynak: fontos e megkülönböztetés, hisz míg régészeti lelettel a kereskedés tiltott, régészeti korú tárgy esetében a tárgy adásvétele bizonyos feltételek mellett lehetséges.

A régészeti korú tárgyak adásvételének feltételeivel a 39/2015. (III. 11.) kormányrendelet foglalkozik: ezen tárgyakat a tulajdon átruházása előtt be kell jelenteni a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Irodájánál. ?Az előzetes bejelentési kötelezettség gátat vethet annak, hogy a lelőhelyek fosztogatásból származó műtárgyakkal korlátlanul kereskedjenek? ? véli L. Simon László. A Forster Központ az eltűnt és ellopott tárgyakról is tételes listát vezet, hogy a tájékozódást segítse. ?A műtárgyak védettsége reményeink szerint garanciát biztosít az eredetiségre is? ?tette hozzá.

Mint azt az államtitkár kiemelte, fontos arról is beszélni, maga az állam mit tesz az illegális műtárgy-kereskedelem ellen? L. Simon László fontosnak tartja itt is a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodájának tevékenységét, amely segít, hogy a tisztázatlan eredetű tárgyakat lajstromba vegyék. Utalt a Szépművészeti Múzeum 2012-es, Műkincsek és bűnesetek című kiállítására: mint azt elmondta, a különböző figyelemfelhívó kiadványokon túl a hasonló kiállítások is alkalmasak arra, hogy szélesebb körben ismertté tegyék a problémát. Hiszen a fosztogatás sokszor még magát a lelőhelyet is tönkreteszi, ennek megakadályozása is figyelmet igényel. Az említett törvénymódosítás egyik legfontosabb hozadéka így véleménye szerint a fémkereső műszerek használatának szabályozása: ezek használata a szolgálati célú hasznosítás kivételével a jövőben engedélyhez kötött. Mint elmondta, a műszereket használó fosztogatók 100 millió forinttal is megkárosíthatják a magyar államot ? hiszen a régészeti lelet állami tulajdon.

Mindezeken túl erősítik az örökségvédelmi és a természetvédelmi szervek közti együttműködést, Magyarország pedig 2014-ben csatlakozott a víz alatti kulturális örökséget védő UNESCO egyezményhez is, elősegítve, hogy a határokon túli értékei is védve legyenek. L. Simon László véleménye szerint fontos a pozitív ösztönzés is: erőteljesen kívánják jutalmazni azokat, akik az általuk megtalált műtárgyakat beszolgáltatják. Példának a Zala megyei bronzkori ékszerek és fegyverek beszolgáltatóit említette, akik pénzjutalomban részesültek. ?Mindez egyfajta társadalmi felelősségvállalás és felelősségérzet erősítését is szolgálhatja?- tette hozzá.

A fejlesztésekről szólva kiemelte a Múzeumi Negyed kialakításának fontosságát, amely nemcsak az állam vásárlói pozícióját erősítheti, de általa a meglévő, jelenleg raktárban tárolt műtárgyak kiállítása is lehetségessé válik. ?A Néprajzi Múzeumot ki kell szabadítani a karanténból, amelybe zárták? ? mondta. Legalább ilyen fontos véleménye szerint a műtárgy-kereskedelem szempontjából a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram is, amely vidéki műemlékek felújítását tűzi ki célul. Ez kapcsolódni tud a Miniszterelnökség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által közösen kidolgozott műtárgyprogramhoz: a felújított épületek alkalmasak lesznek műtárgyak be- vagy visszafogadására, elhelyezésére. Reményeit fejezte ki például aziránt, hogy a rekonstruált diósgyőri kápolnába az onnan elszállított koraközépkori kődombormű visszakerülhessen.

Mint elmondta, az elmúlt évben az állam huszonhárom értékes műtárgyat vásárolt élve elővásárlási jogával. ?Az állam elővásárlási jogával élve mind elsőszámú vásárlóként fellépve, mind külföldi aukciókon is megjelenve, innovatívan kell, hogy végezze tevékenységét, hogy a közösség számára hosszú évtizedekre, évszázadokra megmentsük a nemzeti identitásunk megőrzése szempontjából fontos műtárgyakat is?- tette hozzá lezárásképp.

fotók: Csákvári Zsigmond