Művészet
Nemzetközi vizekre evez a Hunyadi
Megkezdődött a Hunyadi-sorozat nemzetközi értékesítése Rise of the Raven címmel. A tízrészes alkotás év végén kerül képernyőre.
Menekülés Zombiföldről
Boross Martin filmje valami nagyon ismerős, valami nagyon idegen. Külföldi utazás Magyarországon, hogy akár vidékről, akár városból indulunk, egyre kevésbé értsünk bármit is, és mégis úgy érezzük: ennél inkább otthon már nem is lehetnénk.
A meglepő színharmóniák és a tudatosan disszonáns színellentétek festője
„Festészetem lényegi elemének tekintem a színt. A szín az élet, ahogyan Goethe is mondotta, s a színek eredője a fény. Ezért alkalmasak arra, hogy velük a látható valóságon túlra mutassak” – foglalta össze ars poeticáját Aknay János Kossuth-díjas festőművész, a nemzet művésze, aki február 28-án ünnepli hetvenötödik születésnapját.
Nincs itt semmi… látnivaló
Borbély Szilárd Nincstelenek című regényének adaptációja a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban méltó megemlékezés a szerzőről, és elősegítheti a múltból megmaradt, társadalmilag mégis bennünk élő ellentmondások felszínre hozását, a róluk való beszélgetést.
Az ördög és a jóisten is bennünk van
A Faust, az elkárhozott című táncdráma a Pécsi Balett táncművészeinek szenvedélyes előadásában elevenedik meg február 28-án és 29-én a Pécsi Nemzeti Színházban. „Itthon akartam valami újat és eredetit létrehozni” – mondja Dubrovay László, a produkció Kossuth-díjas zeneszerzője, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja.
Alig létezés és reménytelenség a magyar ugaron
Nagy Dénes Másik Magyarország című dokumentumfilmje Bukta Imre festőművész mezőszemerei életén és alkotói világán keresztül nyújt kíméletlenül hiteles képet a magyar vidék válságos életformájáról, eltűnő kultúrájáról.
A Ruben Brandt alkotója Leonardo da Vincivel is művészi párbeszédet folytat
A padlótól a plafonig képek sorjáznak: érdekes, borzongató portrék, ismerős kompozíciók, furcsa gesztusok, különös lények. Mindez egy templom és egy börtön szomszédságában, egy budapesti lakásban, ahova gótikus ablakokon ömlik be a fény. Milorad Krstić és Roczkov Radmila otthonában mintha létezne az őszinteségnek egy olyan szintje, amely ténylegesen látni hagyja, mire gondol egy másik ember, mi van a fejében, milyen kérdések, gondolatok, játékok foglalkoztatják, és milyen logikája van annak a sajátos humornak, amellyel szerethetővé és főként érdekessé rajzolja a mindenséget.
Az ideiglenes győztes
A férfi magabiztosan sármos. Mindenre talál frappáns és elgondolkodtató magyarázatot. A nő kissé unott, és nem kíváncsi a másikra. Az utóbbi túl szeretne jutni a számára a minisztérium által előírt kötelező kommunikációs penzumon, mert nem hisz abban, hogy valójában segítségére lehetnek az elkövetkezendők. Kritika az Orlai Produkció Mikor hazudtam? című előadásáról.
A komoly bohóc, aki nem tűri a hamisságot
Bár sokáig tudatosan ellenállt, a vérvonal kikövetelte jussát: Anton Franke ma már ünnepelt bohócként járja a világot és nevetteti meg a közönséget cirkuszművész édesapja és ötéves lánya társaságában.
Both Miklós, a 21. század Bartók Bélája
A legtöbbször ezzel a jelzővel illetik Both Miklóst a Palimo Story kapcsán. Népdalgyűjtés céljából járt Indiában, Iránban, Kínában, Oroszországban, Erdélyben és Ukrajnában is. A Hajógyár Életút című sorozatának vendége Both Miklós zeneszerző, előadó, néprajzkutató, a Hagyományok Háza főigazgatója.
József Attila-szöveget illusztrált, Radnóti pedig róla írt verset
Nyolcvan éve, 1944. február 25-én hunyt el Dési Huber István posztumusz Kossuth-díjas festőművész, grafikus. Stílusában Derkovits Gyula és az alföldi festőiskola expresszív realizmusa találkozik.
Lopott műkincsek visszaszolgáltatásáról szóló dokumentumfilm nyerte az Arany Medvét
A francia-szenegáli Mati Diop Dahomey című dokumentumfilmje kapta a legjobb filmnek járó Arany Medve-díjat a 74. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) szombat esti díjkiosztóján.
Aki miatt a hagymát is hagymával esszük
Székely István, a harmincas évek első számú magyar sztárrendezője, az egyik legsikeresebb magyar hangosfilm, a Hyppolit, a lakáj alkotója százhuszonöt éve, 1899. február 25-én született.
A szabómester harmadik fia, akiből Budapest meghatározó építésze lett
Szimbolikusnak is tekinthető, hogy Lajta Béla 1873-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évében született, hiszen teljes életművével a fővároshoz kötődött. A 20. század elejére világvárosi képet öltő Budapest építésze volt, aki a népművészeti motívumokat a modern építészet eredményeivel ötvözte.
A filmzene azt mondja el, amiről a szereplők nem beszélnek
A Semmelweis, a Hajnali láz, a Post mortem, a Budapest Noir és sok más hazai film zeneszerzője, Pacsay Attila 2014-ben zenét írt az akkoriban megtalált és restaurált A tolonc című magyar némafilmhez is. A száztíz éves mozidarabot az ő muzsikájával vetítik az Uránia február 27-én induló Film/Zene sorozatában, ahol a zeneszerző is jelen lesz és találkozik a közönséggel. Ebből az alkalomból kérdeztük.
Tarolt az Egy zuhanás anatómiája a francia Oscaron
A Justine Triet rendezésében készült lélektani krimit hat kategóriában díjazta péntek este a francia filmakadémia.