Művészet
Lánglelkű – Öt táncetűd Petőfi tiszteletére
A hazai és nemzetközi mesterkurzusokon, hangversenytermekben és zeneszerzőversenyeken kimagasló eredményeket elért fiatal zeneszerzők olyan versek alapján szerezték műveiket, amelyek vagy tartalmazzák a láng szót, vagy a mondanivalójuk utal a költő szenvedélyes személyiségére.
Mátyás-szobrával a párizsi világkiállítás nagydíját nyerte el – Fadrusz János élete
Százhúsz éve, 1903. október 25-én halt meg Fadrusz János, a magyar történelmi szobrászat kiemelkedő alakja, Mátyás király kolozsvári lovas szobrának alkotója.
Street art a kálvinista Rómában: falfestmények mesélik el Debrecen történetét
Debrecentől mint református várostól alapjában véve idegen a díszítettség, a vizuális kavalkád, az utóbbi időben azonban más szelek fújnak. Nemrég készült el egy új falfestmény, így már négy freskóval találhatja szembe magát az, aki a belvárosban jár, de letér a megszokott, forgalmas útvonalakról.
Létezni, teremteni, élni – a HAB kiállítása az élet nagy kérdéseiről
A Hungarian Art and Business Teremtés. A létezés ereje című kiállítása kortárs alkotók és régi nagy mesterek művein keresztül az élet nagy kérdéseiről, a születés és a halál mibenlétéről, az alkotásról, a világ létezésének misztériumáról.
Az operettkirály – Lehár Ferencre emlékezünk
Hetvenöt éve, 1948. október 24-én halt meg Lehár Ferenc, az egyik legnépszerűbb magyar operettszerző, A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem komponistája. 2020-ban az Operettkirály címmel jelent meg életrajza.
A legkifinomultabb énekes színész, Tito Gobbi
Száztíz éve, 1913. október 24-én született Tito Gobbi, a múlt század egyik nagy operalegendája, egyik legnagyobb baritonja, aki nemcsak kiváló operaénekes, hanem nagyszerű színész is volt.
„Úgy éltem meg, hogy a szerencse fia vagyok” – László Attila csaknem fél évszázada a pódiumon
Diplomát szerzett városépítészetből, de azt a szép hivatást nem gyakorolja. A másik, a zenélés, amelyben majd fél évszázada folyamatosan sikereket arat, valójában nincs is annyira távol a mérnökségtől. A hetvenéves László Attila Liszt-díjas gitárművésszel, zeneszerzővel találkoztunk.
Zerkovitz Béla, a muzsikus lélek
Hetvenöt éve, 1948. október 23-án (egyes források szerint október 24-én) halt meg Zerkovitz Béla, az egyik legsikeresebb magyar slágerszerző, akit gyerekként zenei antitalentumnak tartottak, saját korában gúnyoltak, a kommunizmus évtizedei alatt betiltottak, népszerűsége mégis töretlen maradt.
Forradalom filmen – Ezeket a mozikat ajánljuk október 23-ra
1956 a kollektív magyar emlékezet szerves része, természetes hát, hogy számos műalkotás örökíti meg. Ezúttal olyan filmeket ajánlunk, amelyek a forradalom eseményeit állítják középpontba, vagy – általánosabban – a szóban forgó évtized légköréről mesélnek.
Legendák nyomában – Gerda Taro, aki kitalálta Robert Capát
1937. augusztus 1-jén egy huszonhat éves lány arcképével voltak tele a francia újságok – emberek ezrei álltak sorfalat az utcán, amikor a párizsi Père Lachaise temetőben örök nyugalomra helyezték Gerda Tarót, az első olyan női haditudósítót, aki a munkája során vesztette életét. Ki volt ő?
Tíz érdekesség Pablo Casals gordonkaművészről
1973. október 22-én halt meg Pablo Casals, minden idők egyik legnagyobb gordonkaművésze. Radikálisan újat hozott a cselló vonókezelésében és az ujjtechnikában, és elsőként alkalmazta a balkezes fekvésváltást, ezáltal addig elképzelhetetlen gyorsaságot ért el hangszerén.
A Szabadakarat Júliája
2023. október 21-én mutatták be a Szabadakarat című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban, amelynek női főszerepét, Szendrey Júliát Schoblocher Barbara alakította. A Blahalouisiana énekesnője az alkotófolyamatról, a karakterépítésről és -értelmezésről is mesélt a Helyőrségnek.
Lóversenyekre járt, hogy megoldja ügynöksége anyagi problémáit – Így élt Robert Capa
1913. október 22-én született Robert Capa, a fotótörténet legjelentősebb haditudósítója. A róla elnevezett Capa Központban 2023 júniusától tekinthető meg Robert Capa, a tudósító címmel a munkásságának szentelt első állandó életmű-kiállítás.
140 éves a New York-i Metropolitan Opera
Száznegyven éve, 1883. október 22-én nyílt meg a világ egyik legismertebb operaháza, a New York-i Metropolitan, amelynek első előadásán – háromévi előkészület után – Gounod Faustja hangzott fel. A Met sikere azóta is töretlen, bár az anyagilag kudarcos első évad után erre nem sokan gondoltak volna.
A sokarcú szépség, Catherine Deneuve
Nyolcvanéves Catherine Deneuve, a francia film nagyasszonya, olyan filmek főszereplője, mint A nap szépe és Az utolsó metró. Volt a Chanel és a L'Oréal arca, Yves Saint Laurent múzsája, és egy ideig róla mintázták a Franciaországot a középületekben megszemélyesítő Marianne-mellszobrot.
Rippl-Rónai-kiállítás nyílt Kaposváron
Rippl-Rónai József (1861–1927) minden korszakából mutat jellemző és jellegzetes alkotást a festőművész nevét viselő múzeum legújabb időszaki kiállítása szülővárosában, Kaposváron.