A vasi megyeszékhely, Szombathely számtalan nevezetes polgárral büszkélkedhet, akik a városban látták meg a napvilágot. A teljesség igénye nélkül válogattunk közülük. A legkorábban, 316-ban Szent Márton született a városban, ahogy azt tanítványa és történetírója, Sulpicius Severus lejegyezte. A középkor egyik legkedveltebb szentjét egész Európában széles körben tisztelték, a Frank Birodalom legjelentősebb uralkodója, Nagy Károly az avarok elleni hadjáratakor, 791-ben személyesen látogatta meg szülőhelyét. A város újjáéledését is Szent Mártonnak köszönheti, 1777-ben Mária Terézia a nevezetes szent személye miatt választotta az újonnan alapított püspökség székhelyének Szombathelyt.
1818-ban Szombathelyen látta meg a napvilágot Magyar László Afrika-kutató, aki elsőként jutott el Közép-Afrika belső területeire, elküldve kutatási feljegyzéseit a Magyar Tudományos Akadémia számára. A fiumei tengerészakadémia elvégzése után tengerésztisztként rótta az óceánokat, míg kalandos élete a fekete kontinensre vetette, ahol számos expedíciót vezetett.
1822-ben Vas vármegye székhelyén született Horváth Boldizsár jogtudós, politikus, költő is. A győri akadémián tanult jogot, később ügyvédként működött szülővárosában. Az 1848-as országgyűléseken a szombathelyi választókerület képviselője volt, ezért a szabadságharc bukása után börtönbe került. Onnan szabadulva folytatta jogi pályáját, majd megszervezte a Földhitelintézetet, amelynek első vezetője is lett. Deák Ferenc híveként és barátjaként került a politika közelébe, az Andrássy-kormány első igazságügyi minisztere lett, aki számos szabadelvű törekvésű jogszabálytervezetet készített el. Ezek miatt durva támadások érték, 1871-ben le is mondott tisztéről, és visszavonult a politikától.
Idén ünnepeljük Hollán Ernő születésének kétszázadik évfordulóját. A péterváradi erőd egykori kapitánya, a kiváló hadmérnök és vasútépítő szintén a Szombathelyen született hírességek közé tartozik. Bécsben végezte el a hadmérnöki akadémiát, csatlakozott az 1848/49-es szabadságharc nemzetőrségéhez a délvidéki hadszíntéren, majd Kossuth a péterváradi erőd kapitányának nevezte ki. A szabadságharc bukása után szülővárosában tartották fogva, ez idő alatt több mérnöki tanulmányt is írt, szabadulása után pedig a talajjavítás mérnöki feladataival foglalkozott. Tudományos munkássága elismeréseként felkérték a honi vasútépítés irányítására. Ő alapította meg a Magyar Mérnök Egyesületet is. 1865-ben a felsőőri választókerület képviselőjeként alsóházi tag lett, közlekedési, később pedig hadügyi államtitkárrá nevezték ki az Andrássy-, majd a Lónyay-kormányba. Ő szervezte meg a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát. 1886-ban vonult vissza mérnöki és katonai feladataitól, 1900-ban hunyt el.
Márkus Emília színésznő 1860-ban született Szombathelyen, édesapja munkahelyén, egy malomban, amely még születése napján kigyulladt, s ezért menekülnie kellett a családnak. Édesanyja testvérénél, Horváth Boldizsárnál, a későbbi igazságügyi miniszternél találtak menedékre. Amikor a nagybátyja felesége elhunyt, édesanyja vállalta bátyja gyermekeinek nevelését is, így a tizenegy gyermekkel – köztük Emíliával – együtt Pestre költöztek. Márkus Emília Pesten járt iskolába, de tizenkét évesen kitették a zárdából, ahol tanult: „...nem bírtak velem. Színésznő akartam lenni” – vallotta később visszaemlékezésében a színésznő. Paulay Ede rögtön felvette színitanodájába. Emília tizenöt évesen lépett először színpadra, tizenhét évesen pedig már a Nemzeti Színház szerződtette. Páratlanul sikeres pályát futott be. Az első magyar némafilmben, A tánczban is főszerepet kapott. Nyolcvankilenc éves korában hunyt el.
Wälder Gyula, a neobarokk építészet legnagyobb hazai mestere 1884-ben látta meg a napvilágot a vasi megyeszékhelyen. Bécsben és Pesten egyaránt folytatott műszaki tanulmányokat, tehetsége révén hamar elnyert pályázatokat, s a húszas–harmincas évek egyik legfoglalkoztatottabb építésze lett. Korai munkáiban (például a balassagyarmati Palóc Múzeum) még a szecessziós stílust követte. Neobarokk korszakának legismertebb épületegyüttese a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium a mellette lévő plébániatemplommal. Tehetségét bizonyítja, hogy modern stílusban is maradandót tudott alkotni: a harmincas években ő tervezte a Madách sugárút bevezető épületegyüttesét, amely monumentális, klinkertéglás megjelenésével, diadalívszerűen kialakított tömbjével máig a budapesti belváros képének egyik meghatározó épülete.
Pető András, a konduktív pedagógia megalkotója 1893-ban született a szombathelyi belváros egyik házában. A nemzetközi hírű mozgásterapeuta Ausztriában tanult és dolgozott 1938-ig, amikor hazatért, és a gyógypedagógiai főiskolán kidolgozta konduktív, vagyis rávezetéses mozgásjavító pedagógiai módszerét. Rájött, hogy a központi idegrendszer károsodott pályáinak is vannak tartalékaik, amelyek megtaníthatók a mozgás koordinálására. Pető sikeres módszerének köszönhetően híresen nehéz természete ellenére is elismertté vált. Pedagógiáját ma már a világ minden pontján követik.
Százharminc évvel ezelőtt, 1894-ben látta meg a napvilágot a vasi megyeszékhely leghíresebb képzőművésze, Derkovits Gyula. A tragikusan rövid életű művész jelentős életművet hagyott az utókorra: művei az expresszionizmus, a konstruktivizmus és a kubizmus stílusában születtek, de rendkívül különleges látásmóddal és színhasználattal. Szülővárosában iskolát, lakótelepet neveztek el róla, és életművének méltó bemutatására épült fel a város képtára is.
Aki idehaza az internet elterjedése előtt angolul tanult, az biztosan találkozott Országh László nevével, hiszen az általa szerkesztett szótárak segítségével tudta elsajátítani e nyelvet. Országh is Szombathelyen látta meg a napvilágot 1907-ben, még Pekker László néven. 1925-ben anyai nagyszülei tiszteletére felvette a vezetéknevüket. Budapesten az Eötvös Kollégiumban, majd egy ösztöndíj segítségével az USA-ban tanult. Ezt követően az Eötvös Kollégiumban, később az ELTE Bölcsészettudományi Karán oktatott, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen volt az angol nyelv és irodalom tanszékvezetője. A magyar nyelv értelmező szótárának és a már korábban említett angol szótáraknak egyaránt a főszerkesztője volt, nevéhez fűződik az amerikanisztika tudományának magyarországi megteremtése is.
A gyermekversei miatt különösen kedvelt költő, Donászy Magda is a vasi megyeszékhely szülötte. 1911-ben látta meg a napvilágot, középiskolai tanulmányait követően előbb Salgótarjánba, később Kolozsvárra került, ahol jelentős szerepet vállalt az erdélyi magyar kulturális életben. Itt kezdett el verseket írni gyermekeinek. A háború után Budapestre költözött, ahol verseit ki is adták. Elment óvónőnek, dolgozott a Magyar Rádió gyermekműsorainak szerkesztőjeként is, hogy célközönségét minél jobban megismerje. A Tankönyvkiadóval, pedagógusokkal szoros kapcsolatot ápolt, hogy a magyar gyerekek színvonalas oktatásához eredményesen tudjon hozzájárulni. Szülővárosában óvodát neveztek el róla.
1913-ban Szombathelyen született a 20. század egyik legnagyobb költőzsenije, Weöres Sándor. A felnőttek és gyermekek számára egyaránt csodálatos rímeket faragó költő szíve megriadt 1961-ben szülővárosa természeti katasztrófájának hírére: „Ez a város születésem helye, / ma a Perint habjával van tele, / úszik a híd, düledez a partfal, / ó, bár oltalmazná ezer angyal.” A város is hasonló szeretettel őrzi a költő emlékét, többek között régóta áhított és 2008-ban megnyílt színházát is róla nevezte el.
„Az Istent szeretőknek minden a javukra válik.” Ez volt az 1931-ben Szombathelyen született Brenner János ciszterci szerzetes újmisés jelmondata. Ő volt az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés egyik vértanúja, 1957. december 14-éről 15-ére virradó éjjel gyilkolták meg máig tisztázatlan körülmények között. 2018. május elsején a szombathelyi Emlékmű-dombon avatta boldoggá Angelo Amato bíboros, a Szentté Avatási Ügyek Kongregációjának prefektusa és Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek.
„Az agyag élő anyag, melyben az évmilliók szervetlen és szerves nyomokat hagytak, és a bibliai mondás, hogy földből vétettünk, földdé leszünk, szó szerint igaz” – fogalmazta meg ars poeticáját az 1933-ban Szombathelyen született Schrammel Imre. A Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett keramikusművész 2019-ben adományozta szülővárosának életműve jelentős részét, amelyet a Szombathely belvárosában álló egykori Éva-malom felújított épületében helyeztek el.
