Október 15-én történt

Ezen a napon történt

1982-ben ezen a napon kezdte meg működését az újonnan létrejött budapesti Katona József Színház. A nyitó előadáson Csehov ritkán játszott komédiája, A manó került színre. Rövid idő alatt a Katona a főváros meghatározó színháza lett.

Ünnep

A bébigyász világnapja – Azokra a gyerekekre emlékeznek, akik halva születtek, vagy az egyéves kort sem élték meg.
A kézmosás világnapja – 2008-ban rendezték meg először, hogy felhívják a figyelmet a szappannal történő kézmosás fontosságára.
A látássérültek nemzetközi napja – Az ENSZ 1969-ben kezdeményezte megtartását.
A vidéki (falusi) nők nemzetközi napja – 2008 óta tartják az ENSZ Közgyűlés 2007. decemberi határozata alapján.
Avilai Nagy Szent Teréz ünnepe – kasztíliai katolikus szűz, egyháztanító. A spanyol katolikus írók, a spanyol hadsereg és hadbiztosság, valamint a fejfájástól szenvedők védőszentje.

Október 15-én történt

1384 Lengyelország királynőjévé koronázták Nagy Lajos király kisebbik lányát, Hedviget (Jadwigát).
1529 Nagy Szulejmán török szultán befejezte Bécs sikertelen ostromát, és seregeivel hazaindult.
1619 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokába kerül a pozsonyi várban őrzött Szent Korona.
1750 Megindul a menetrendszerű postakocsijárat Bécs és Buda között. A kétnapos utat 15 forintért, azaz két borjú áráért tehette meg az utas.
1815 A trónjáról lemondott Bonaparte Napóleon francia császár megérkezett száműzetésének színhelyére, a brit gyarmat Szent Ilona szigetére.
1875 Rákosi Jenő igazgatása alatt, a mai Blaha Lujza téren megnyitotta kapuit a budapesti Népszínház.
1880 Kölnben befejeződött az akkor a világ legmagasabb épületének számító dóm 1248-ban megkezdődött építése.
1917 Franciaországban kivégezték a Mata Hari néven ismert holland táncosnőt, minden idők leghíresebb kémnőjét.
1944 Kudarcba fulladt Horthy Miklós kormányzó „kiugrási kísérlete” a második világháborúból.
1949 Budapesten kivégezték a koncepciós Rajk-per fővádlottjait, Rajk Lászlót, Szalai Andrást és Szőnyi Tibort.
1982 Megtartotta első bemutatóját az újonnan létrejött budapesti Katona József Színház. Első bemutatója Csehov drámája, A manó volt.
1990 Mihail Gorbacsov szovjet elnöknek ítélték oda a Nobel-békedíjat.
1990 Megkezdte a kereskedelmi mobilszolgáltatást a Westel Rádiótelefon Kft., a mai T-Mobile.
1997 Andy Green brit autóversenyző a nevadai sivatagban a világon elsőként lépte túl a hangsebességet szárazföldön.
2003 Elindult a világűrbe az első kínai űrhajós, Jang Li-vej.
2006 A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán helybeli romák brutális kegyetlenséggel halálra verték Szögi Lajos tiszavasvári tanárt.
2015 Kigyulladt és leégett a Testnevelési Egyetem atlétikai csarnoka Budapesten, az Alkotás utcában.
2019 Végrehajtották Detroitban az első olyan dupla tüdőátültetést, amely elektromos cigaretta okozta tüdőkárosodás miatt vált szükségessé.

Október 15-én született

Kr. e. 70 Publius Vergilius Maro római költő
1608 Evangelista Torricelli olasz matematikus és fizikus, a higanyhőmérő feltalálója
1814 Mihail Lermontov orosz költő, író, drámaíró
1833 Bakay Nándor kötélgyáros, közgazdasági szakíró
1844 Friedrich Wilhelm Nietzsche német filozófus
1846 Pantocsek József botanikus, mikropaleontológus, orvos, a mikrofotográfia első magyarországi alkalmazója. Részletesebb életrajzért és pályaképért érdemes felkeresni az OSZK honlapját.
1863 Springer Ferenc, a Ferencvárosi Torna Club alapító elnöke
1896 Marchart József vízépítő mérnök, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki vezetője. Részletesebben itt olvashatunk róla.
1917 Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas filmrendező
1920 Mario Puzo amerikai író, A keresztapa című regény írója
1923 Italo Calvino olasz író
1933 Fülöp Géza Balázs Béla-díjas fénymegadó
1935 Bobby Joe Morrow háromszoros olimpiai bajnok amerikai sprinter
1940 Peter Doherty Nobel-díjas ausztrál állatorvos, immunológus
1943 Kiss András Liszt Ferenc-díjas hegedűművész
1944 David Trimble Nobel-békedíjas észak-írországi protestáns politikus
1948 Chris de Burgh brit popénekes, zeneszerző
1959 Rudolf Péter Kossuth-díjas színész, a Vígszínház igazgatója
1969 Kolonits Klára Kossuth-díjas operaénekesnő
1978 Járai Máté Jászai Mari-díjas színész
1980 Ungvári Miklós olimpiai ezüstérmes cselgáncsozó

Október 15-én halt meg

1243 Szent Hedvig bajor hercegné, Szilézia védőszentje
1564 Andreas Vesalius németalföldi orvos, a modern anatómia atyja
1817 Tadeusz Kościuszko lengyel szabadsághős
1834 Boráros János, Pest nevezetes alpolgármestere
1873 Riedl Szende nyelvész, lapszerkesztő, akadémikus
1949 Fröhlich Pál fizikus, egyetemi tanár, a polarizációs színkép felfedezője. Életéről és tevékenységéről itt olvashatunk.
1959 Fejér Lipót Kossuth-díjas matematikus, akadémikus

Pécsett született 1880. február 9-én. Felsőfokú tanulmányait rövid ideig a budapesti Műegyetem gépészmérnöki karán, majd a budapesti Tudományegyetem matematika szakán végezte, közben egy tanévet Berlinben töltött, ahol a kor neves professzoraival került kapcsolatba. Itt irányult figyelme a Fourier-sorokra; ezen a területen már egyetemistaként jelentős eredményeket ért el. A róla elnevezett tételt, amely a Fourier-sorok új összegzési eljárására vonatkozott, 1900-ban – mindössze 20 éves korában – közölte a Francia Tudományos Akadémia folyóirata. Ezt a tételt fejlesztette tovább 1902-es doktori disszertációjában, amellyel megteremtette a trigonometrikus sorok elméletének modern alapjait. Rövid párizsi és göttingeni tartózkodás után a kolozsvári, majd – Eötvös Loránd ajánlatára – a budapesti egyetem tanára lett. A későbbiekben számos külföldi egyetem ajánlott neki katedrát, de ő nem hagyta el hazáját, még akkor sem, amikor üldözöttként élete állandó veszélyben forgott. Középiskolai tanárok több nemzedékét nevelte fel, ezzel jelentős mértékben hozzájárult a magyarországi matematika fejlődéséhez. Fő kutatási területe az analízis volt. A Fourier-sorok elméletén kívül foglalkozott függvényelmélettel, interpolációelmélettel, a divergens sorokkal és a konstruktív függvényekkel. Riesz Frigyessel együtt dolgozta ki a konform leképezések alaptételének bizonyítását. Forrás: OSZK

1964 Cole Porter amerikai zeneszerző és szövegíró, musicalkomponista
1974 Rusznyák István kétszeres Kossuth-díjas orvos, akadémikus
1989 Danilo Kis szerb író, esszéista
1990 Schnitzler József Kossuth-díjas orvosprofesszor
2000 Konrad Emil Bloch orvosi Nobel-díjas német–amerikai biokémikus
2006 Tarnói Gizella magyar újságíró, rádiós szerkesztő, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, a MÚOSZ alelnöke
2012 Norodom Szihanuk kambodzsai király
2018 Arto Paasilinna finn író, A nyúl éve című regény szerzője
2018 Paul Allen, a Microsoft amerikai társalapítója

#eztörténtma