A Gellért-hegy tetején – a mai Citadella helyén – 1815. október 19-én ünnepélyes keretek között, József nádor jelenlétében felavatták a Pest-budai Egyetem csillagvizsgálóját, amely a XIX. század első harmadának egyik legjobban felszerelt, legkorszerűbb intézménye volt. Ebben az időszakban a csillagászati észlelő műszerek terén korszakváltás zajlott. A megelőző korszak igen nagyméretű, de aránylag könnyű fafelépítésű műszereit tágas észlelő termekben helyezték el. A XIX. század elején kialakult műszertípusok másféle épületeket, szilárdabb felállítást követeltek meg. Előtérbe léptek az égbolt minden irányába állítható eszközök, amelyek forgatható kupolák alatt kaptak helyet. Ennek a modern obszervatórium típusnak legkorábbi képviselője az 1789-ben alapított Gotha-seebergi csillagvizsgáló volt, amelyet a magyarországi születésű Zach Ferenc Xavér tervezett és szerelt fel. A gellérthegyi csillagvizsgáló alapítása és tervezése olyan ember nevéhez fűződik, aki Zach Ferenc barátjaként hosszabb időt töltött Gothában. Pasquich János az új berendezéseket a müncheni Utzschneider, Fraunhoffer és Reichenbach cégtől rendelte meg. Ennek a műhelynek ez volt az első komolyabb megrendelése, viszont feladatát olyan sikerrel oldotta meg, hogy későbbi jó hírét éppen a budai obszervatórium részére végzett munka alapozta meg. Pasquich vázlatai alapján az épület tervezését Pollack Mihály végezte el. Az Urania névre keresztelt csillagvizsgálót 1849-ben az osztrák ágyútűz súlyosan megrongálta. Az intézmény 1867-ben végleg megszűnt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990, [ifj. Bartha Lajos])
Pfeiffer Mihály születésnapja – 1721
PFEIFFER MIHÁLY (Késmárk, 1721. október 19. – Késmárk, 1809. november 7) orvosdoktor, Késmárk tiszti orvosa, a magyarországi indigógyártás kezdeményezője. Atyja gyógyszerész volt, középiskoláit szülővárosában végezte, majd 1736-ban Debrecenbe ment a magyar nyelv elsajátítása és tanulmányainak folytatása végett. A költészeti és logikai osztályba járt. Egy év múlva visszatért szülővárosába, ahol teológiai, bölcseleti és humanisztikai tantárgyakat hallgatott. Atyjától tanulta a gyógyszerészetet, ami később az orvosi tudományok iránt is felkeltette érdeklődését. 1741-ben, hogy tervét megvalósítsa, Jénába ment és az ottani akadémián bölcseletet, természettant, vegytant és orvosi tudományokat hallgatott. 1743-ban Halléban tanult, majd innét Jénába tért vissza, ahol 1745. április 24-én orvosdoktorrá avatták. Az akkori orvoshiány miatt szülővárosa azonnal főorvossá választotta. Híre csakhamar elterjedt messze vidékre is, még az akkor lengyel uralom alatt álló szepességi kolostorok is igénybe vették segítségét. Kedvelt tudománya volt a vegytan, ismereteit gazdag könyvtára által is gyarapította. Igyekezett az indiai indigót helyettesítő növényt (Isatis tinctoria L.) hazánkban meghonosítani. Kizárólag kísérleteinek kívánt élni, ezért 1776-ban lemondott a főorvosi állásáról és az indigó-termesztésnek szentelte magát. Kísérleti célra Bécsbe is küldött példányokat. Ennek eredményeképpen II. József császár a nagyban való termesztést szabadon engedélyezte a kincstári földeken. Pfeiffer szülővárosában maradt és ott folytatta kísérletezéseit egészen addig, amíg ebben megakadályozták őt a napóleoni háborúk kitörése, továbbá József császár és II. Lipót halála, a központi támogatás elapadása.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái; MEK)
A magyar–bolgár barátság napja
2016 szeptemberében a magyar országgyűlés és a bolgár parlament október 19-ét a magyar-bolgár barátság napjává nyilvánította. A bolgár ortodox egyház ezen a napon Rilai Szent Jánost ünnepli, akinek ereklyéit az országba III. Béla vezetésével betörő magyar sereg 1183-ban magával vitte Esztergomba. A legenda szerint az érsek, Bánfi Lukács nem hitt a szent közbenjárásában, és többször is nyilvánosan megtagadta azt. Lukács nyelve egy alkalommal megdagadt, hangja eltűnt, megnémult. Csak miután bűnbánatot gyakorolt és megérintette az ereklyét, nyerte vissza a hangját. Béla ezután úgy döntött, hogy visszaszállíttatja az ereklyét Bulgáriába, ami meg is történt 1194-ben.
Október 19-én történt
1846-ban Pesten ezen a napon nyílt meg a legendás István Főherceg Szálloda. 1848-ban e szállodában működött az igazságügyi, ipari, kereskedelmi és földművelésügyi minisztérium, emellett a honvédhadsereg toborzása. Itt jelentkezett Petőfi Sándor is.
Gundel János István főherczeg szállodája. Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
A finnugor nyelvrokon népek napja – Minden év októberének harmadik szombatját 2013-ban nyilvánította az Országgyűlés a finnugor nyelvrokon népek napjává.
A magyar–bolgár barátság napja – Az Országgyűlés 2016. szeptember 27-én döntött megünnepléséről. Részletesebben itt olvashatunk róla.
Boldog Jerzy Popieluszko ünnepe – A vértanú lengyel katolikus papot, a kommunista rendszer áldozatát 2010-ben avatták boldoggá.
Rilai Szent János ünnepe – A bolgár remete, Bulgária védőszentjének ünnepe.
Október 19-én történt
1815 A Gellért-hegy tetején, a mai Citadella helyén József nádor jelenlétében felavatták a Pest-budai Egyetem csillagvizsgálóját. További részletek róla az OSZK honlapján.
1832 Az amerikai Samuel Morse felvázolta távírójának első terveit.
1846 Pesten megnyílt a legendás István Főherceg Szálloda.
1845 Drezdában bemutatták Richard Wagner operáját, a Tannhäusert.
1884 Budapesten Erzsébet Kórház néven 120 ággyal megnyílt a Magyar Vöröskereszt kórháza
1947 Magyarországon – Európában hetedikként – megindult a totójáték.
1984 A lengyel kommunista belbiztonsági szervek négy munkatársa elrabolta a Szolidaritás melletti kiállásáról és kormányellenes megnyilatkozásairól ismert Jerzy Popiełuszko katolikus papot, akinek megkínzott holtteste október 30-án került elő.
1989 Az Országgyűlés elfogadta a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt, ezzel ismét legális lett a többpártrendszer.
2007 Lisszabonban az Európai Tanács elfogadta az Európai Unió intézményrendszerét megreformáló szerződést.
2014 Boldoggá avatták a katolikus egyházat 1963–1978 között vezető VI. Pál pápát.
Október 19-én született
1721 Pfeiffer Mihály orvosdoktor, a magyarországi indigógyártás kezdeményezője. Életéről részletesen az OSZK honlapján olvashatunk.
1754 Jean-Baptiste Regnault francia festő
1862 Auguste Lumière francia kémikus, fivérével, Louis-val a filmművészet és a filmgyártás úttörője
1869 Góth Sándor színész, rendező és műfordító, színészpedagógus
1899 Miguel Ángel Asturias Nobel-díjas guatemalai író, költő és diplomata
1913 Forrai Miklós Liszt Ferenc-díjas karnagy, érdemes művész
1916 Vészi Endre Kossuth-díjas író, költő
1924 Somogyvári Pál magyar színész, a Nemzeti Színház örökös tagja
1937 Rózsa János Kossuth-díjas filmrendező, a magyar mozgókép mestere
1939 Sándor Pál Kossuth-díjas filmrendező, producer
1940 Michael Gambon ír-angol színész
1947 Bánsági Ildikó Kossuth-díjas színésznő, a nemzet művésze
1951 Kiss Péntek József felvidéki magyar író, rendező, tanár
1953 Janicsák István magyar zenész, a Z’Zi Labor zenekar vezetője
1966 Jon Favreau amerikai színész, rendező, forgatókönyvíró, producer
1969 Trey Parker amerikai animációsfilm-rendező
1973 Nyári Szilvia magyar színésznő
1976 Litkai Gergely humorista, forgatókönyvíró
1982 Matthieu Taponier francia forgatókönyvíró, filmvágó
1989 Janicsák Veca magyar énekesnő
Október 19-én halt meg
1678 Samuel van Hoogstraten holland festő
1745 Jonathan Swift ír–angol származású író, a Gulliver utazásai szerzője
1870 Frivaldszky Imre zoológus, botanikus, balkáni utazó, a Természettudományi Társulat egyik alapítója. További részletek róla az OSZK honlapján.
1907 Podmaniczky Frigyes báró, politikus, író, akadémikus, „Budapest vőlegénye”, aki meghatározó szerepet játszott Budapest világvárossá fejlesztésében
1926 Victor Babeș román orvos, bakteriológus
1909 Cesare Lombroso olasz orvos, büntetőjogász, kriminológus
1937 Lord Ernest Rutherford, Nobel-díjas új-zélandi-brit fizikus
1943 Camille Claudel francia szobrásznő, Rodin múzsája
1943 Stein Aurél Ázsia-utazó, nyelvész
1862. november 26-án született Pesten, és bár életének nagyobb részét brit alattvalóként, főleg Indiában töltötte és a tudósvilágban Sir Marc Aurel Stein néven ismeretes, élete végéig magyarnak vallotta magát – és minden expedíciójára magával vitte Arany János költeményeit. Bécsben és Lipcsében tanult összehasonlító nyelvészetet és klasszika-filológiát, majd a tübingeni egyetemen indológiával és óperzsa nyelvvel foglalkozott, itt szerzett doktorátust is. Londonban és Oxfordban bővítette ismereteit, Magyarországon pedig térképészeti gyakorlatot szerzett. 1888-ban Angliába, majd Indiába ment. 1900–1902 között indult első nagyobb expedíciójára, a mai Kína területén fekvő Turkesztán homokba temetett romvárosainak felkutatására. Erről írott könyve a Ruins of Khotan (Homokba temetett városok, 1903). Második expedícióján 1906 és 1908 között a Pamíron át Tunghuába ment, és egy addig lezárt sziklatemplomban több ezer írásos tekercset és más értékes tárgyat tárt fel, amelyeket a British Museumnak küldött el. A gyűjtött anyagból egy ismeretlen nyelv nyomai bukkantak elő – ez a lelet hozta meg számára a világhírt. Beszámolóját az 1912-ben megjelent Ruins of Desert Cathay (Romvárosok Ázsia sivatagjaiban) című műve tartalmazza. Harmadik nagy útján, 1913 és 1915 között Iránban az indiai művészet hatását derítette fel. 1934-ben tisztázta Nagy Sándor hadjáratának útvonalát, 1923 és 1936 között megtett útjain Beludzsisztánban az Indus menti kultúrák kapcsolatait kutatta. Utolsó expedíciójának küszöbén, Afganisztánban hunyt el. Hatalmas könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. Forrás: OSZK
1953 Lehotay Árpád színész, rendező, színészpedagógus
1961 Csek János állatorvos. Részletesebb életrajzért érdemes felkeresni az OSZK honlapját.
1963 Buday Dénes zeneszerző, operettek, sanzonok és filmzenék komponistája
1978 Gig Young Oscar-díjas amerikai színész
1983 Rotter Lajos repülőgép-tervező és -vezető. Életéről és tevékenységéről itt olvashatunk.
1989 Király István irodalomtörténész, akadémikus
1994 Balázs Dénes földrajztudós, utazó, földrajzi író
1997 Lázár István magyar író, szerkesztő, publicista, szociográfus
1997 Orosz Júlia Kossuth-díjas operaénekesnő, szoprán
2001 Kulka János karmester
2018 Oszamu Simomura Nobel-díjas japán kémikus, a zöld fluoreszkáló fehérje (GFP) felfedezője
2021 Leslie Bricusse Oscar-díjas brit dalszerző
