Saint-Denis-székesegyház 01 AFP.jpg

Felújítják a Notre-Dame idősebb testvérét

Csaknem két évszázaddal a lebontása után a Párizs melletti Saint-Denis-ben álló gótikus bazilika, a francia királyok temetkezési helye visszakapja az északi csúcsos tornyát: az építkezés 2025 tavaszán indul hagyományos technikákkal.

A hegyes tornyocskákkal díszített, csúcsos toronytetővel fedett, kilencven méter magas északi torony a 12. század óta magasodott a Szent Dénes vértanúról, Párizs (Lutetia) harmadik századi püspökéről, Franciaország és Párizs védőszentjéről elnevezett város fölé. A bazilikában helyeztek végső nyugalomba a Meroving-dinasztia óta szinte minden francia királyt és királynét, közöttük Magyarországi (Anjou) Klemenciát, Károly Róbert magyar király testvérét és férjét, X. (Civakodó) Lajos francia királyt.

A tornyot 1846-ban bontották le kőről kőre Eugene Viollet-le-Duc építész irányítása alatt, miután 1837-ben egy villámcsapás és 1842 és 1845 között a szélviharok is veszélyesen megrongálták.

Az újjáépítés igénye mindig megmaradt a lebontás óta. 2018-ban végül keretmegállapodás született a Suivez la flèche nevű társaság, a helyreállítás kivitelezője, a kulturális minisztérium és a püspökség között. Az első követ március 14-én helyezik el az építkezésen.

The Abbey Church of Saint-Denis and the School of the Legion of Honour in 1840 (oil on canvas) by Clement, Aline (19th century); Musee de l'Ile de France, Sceaux, France; (add.info.: l'Abbatiale de Saint Denis et la Maison d'Education de la Legion d'Honneur) (Photo by leemage / Leemage via AFP)
A Saint-Denis-székesegyház Aline Clément 1840-es festményén az északi csúcsos toronnyal. Fotó: Leemage via AFP

Az újjáépítés előtt meg kellett erősíteni a középkori műemléket, hogy elbírja a beépítendő 2400 tonna súlyú követ. A bazilika kertjében szeptemberben nyíló múzeumban a látogatók közelről követhetik a középkori módszerekkel dolgozó kézművesek, kőfaragók munkáját.

A 37 millió eurós (majdnem 14,5 milliárd forint) építkezéshez a megyeközi beruházási szolidaritási alap 22 millió euróval, a párizsi régió ötmillióval, a párizsi agglomeráció pedig négymillió euróval járul hozzá. Áprilisban gyűjtést is indítottak 3,5–5 millió euró értékben, egyes köveket „örökbe” lehet fogadni, ezeket az épület 3D-s digitális modellje alapján lehet kiválasztani. Az internetes árusításon a kövek ára 15 és 15 ezer euró között mozog, de a figyelemre méltó darabok, így a kimérák vagy a torony csúcsát díszítő kakas ennél jóval többe kerülhet – mondta el Julien de Saint-Jores, a Suivez la flèche igazgatója.

Remélik, hogy a torony újjáépítése után a jelenlegi évi 150 ezer látogatónál jóval többet vonz majd a bazilika. Összehasonlításképpen: fiatalabb testvérét, a párizsi Notre-Dame-ot a megnyitása utáni első hónapban 860 ezren látogatták meg. Előzőleg az épület homlokzatát, hatalmas déli rózsaablakának és a templomfő (a főhajó kerek végződése) ablakainak az üvegfestményeit restaurálták.

Ez is érdekelheti

A 6:3-as győzelem versben, filmen, zenében

A focit még mindig gólokra játsszák, és a fociról szóló alkotásokat többek között nézőszámra, ha mozifilmről vagy musicalről van szó, és eladott lemezre, ha albumon emlékeznek meg egy nagy meccsről.

Isten éltesse a Lánchidat!

„Nézz le a Lánchídról a vén Dunára, nézd meg a vén folyót, megvan-e még” – énekli Cseh Tamás a Lánchíd című dalában, mintegy leltárt készítve, mi maradt meg, és mi veszett el.

A fotográfia múltja és jövője egymásnak feszült Párizsban

A Paris Photón, a világ első számú fotográfiai vásárán jártunk, ahol idén kifejezetten erős volt a felhozatal, akárcsak a magyar jelenlét.

Megújult az erdélyi kastélyok legnagyobb adatbázisa

Új adatokkal, korabeli és friss fotókkal, szakirodalommal frissült az erdélyi kastélyok adatbázisa, a Kastély Erdélyben, mely szerkezeti frissítésen is átesett.