Régen gyógyszer volt a pálinka, de ötvenegy fok alatt vigyázni kellett vele

Mi kell a jó pálinkához? Jó gyümölcs. De vajon mitől jó a gyümölcs és egyáltalán milyen fajtákból érdemes elkészítenünk a nedűt? Egy biztos: az alapanyagnak tisztának kell lennie.

„A bornál mindig az első pohárral koccintunk. A magyar ember a pálinkával minden pohárnál koccint” – magyarázza Kovács Gyula gyümölcsész a két ital fogyasztásában megmutatkozó, ám pusztán a koccintáson jóval túlmutató különbséget. Hogy minden pohár pálinkát ezzel az apró gesztussal a mai napig  szimbolikusan megünneplünk, nem véletlen: őseink tisztító hatásúnak tartották, gyógyszerként itták. És mint minden gyógyszerrel kapcsolatban, úgy a pálinka fogyasztásában is a mértékletesség volt a kulcsszó.

A Petőfi Akadémia epizódjából az is kiderül, miért nem készít a magyar ember gabonából alkoholos italt és hogy miért nincs szükség edényekre és élesztőgombára a pálinka elkészítéséhez. A Petőfi Akadémia további epizódjai ide kattintva érhetők el.

Ez is érdekelheti

Digitális hedonizmus – Hogyan találjuk meg önmagunkat a digitális örömök világában?

A digitális tér gyors és végtelen örömforrásokat kínál: egy kattintásnyi dopamin, egy értesítésnyi megnyugvás, egy görgetésnyi felejtés. A digitális tér használata hasznos lehet, de kontroll nélkül a tartós figyelem, a nyugalom és a valódi jelenlét elvesztésével fizethetünk.

A slow culture a figyelem luxusa

A slow culture mozgalom a felgyorsult, tartalomdömpingre épülő világ ellensúlya: arra biztat, hogy ne csak fogyasszuk, hanem valóban átéljük a kultúrát. Magyarországon is egyre több az olyan kezdeményezés, amelyek az elmélyült figyelem luxusát adják vissza.

Munch – a megmentett falatok meséi

A Magyar Kultúra magazin lapjain Döme Barbara beszélgetett Wettstein Alberttal, a munch egyik alapítójával az ételmentés lehetőségeiről és jelentőségéről.

Feleséget rabolt magának és elfoglalta a haragosa kastélyát a féktelen természetű „zsibói bölény”

Kétszázhetvenöt éve, 1750. december 11-én született idősebb hadadi Wesselényi Miklós báró, az „árvízi hajós” Wesselényi Miklós apja, akinek alakját Nyírő József A sibói bölény című regénye tette halhatatlanná.