Hófehérke, a négy törpe és a kisegér különös esete az önismerettel

Tudomány

Színes sapkák, személyiségtípusok, lélektani kalandok: Piczkó Katalin könyve a DISC-rendszer segítségével írja újra Hófehérke és az olvasók történetét.

Miért van az, hogy amikor létrejön egy új közösség, például egy iskolai osztály vagy egy munkahelyi csoport, igen hamar felismerhetőek lesznek a különböző karakterek? Mindig van egy nagyhangú megmondó, egy csoport bohóca, egy álmodozó mimóza, egy kukacoskodó szkeptikus. Akik aztán különböző helyeket, szerepeket vesznek fel a csoporton belül, amelyekből aztán nagyon nehéz kitörni.

Vagy miért vagyunk hajlamosak ugyanazokat a hibáinkat újból és újból elkövetni, még akkor is, ha már felismertük azokat? Az egyikünknek miért nehéz befognia a száját, míg a másikunk akkor sem nyitja ki, ha muszáj lenne? Ugyanazt a félig töltött poharat miért látja az egyik félig telinek, a másik félig üresnek, a harmadik pedig miért a köbtartalmát firtatja? És miért van az, hogy mindig ugyanabba a típusba szeretünk bele, még ha egyértelműen látjuk is a red flageket?

Megannyi kérdés, amelyek láthatóan távol állnak egymástól, mégis ugyanarra a forrásra vezethetőek vissza. Piczkó Katalin Hófehérke társat választ című könyvének elolvasása után pedig már sokkal könnyebben fogunk tudni rájuk válaszolni. Sőt, ha tisztességesen elvégezzük a könyv által ajánlott feladatokat is, önreflektív módon képesek leszünk a saját és a környezetünk működését is elemezni, a felmerülő érzéseinket megérteni és egy toleránsabb, kiegyensúlyozottabb és végső soron boldogabb életet élni.

Mind lehetünk Hófehérkék

A pszichiáter, tréner, coach, mentor, egyetemi oktató szerepekben is helytálló szerző szokatlan formát talált a népszerű személyiségpszichológiai módszer, a DISC bemutatásához és használatához. A jól ismert Hófehérke-történet alapján, de annak alapos átszabásával és a feladathoz igazításával egy egészen különleges szerkezetű könyv jött létre. Ebben a változatban Hófehérke ugyanúgy elmenekül a mostohája elől, hogy aztán a törpéknél nyerjen menedéket, de mostohájának még ez sem elég, különböző praktikákkal szeretné a föld színéről is eltörölni az ártatlan lányt. Persze ott a királyfi is.

A klasszikus mesén túl Piczkó könyvében a főszereplő egy mély lélektani utazáson és fejlődésen is keresztülmegy. Rájön, hogy a négy törpe (igen, a hét törpe helyett itt négy, színes sapkás törpe van) mind nagyon különböző személyiségek, és teljesen máshogy kell közelíteni hozzájuk, hogy meggyőzze őket arról, hogy náluk maradhasson. Miután otthonra lel, akkor sem nyugodhat meg, mivel a gonosz mostoha különböző manipulatív módszerekkel – hízelgéssel, sürgetéssel, fenyegetéssel, áldozathibáztatással – próbálja elpusztítani. A trükkök felismerése után pedig még nagyobb feladattal kell szembenéznie Hófehérkének: megtalálni a sok kérő közül az igazit.

Lelki, szellemi átalakulásában segítője is akad: egy kisegér, aki a DISC-en túl a legkülönfélébb pszichológiai elméletekkel és eszközökkel felvértezve cincog a lány szoknyája mellett, egyfajta mentorként terelgetve az úton, hozzásegítve őt – és közben az olvasót is – rengeteg felismeréshez.

Hippokratésztől a színes sapkákig

De mi is ez a DISC-rendszer? Már 2500 évvel ezelőtt is gondolkoztak a különböző személyiségtipológiákon, többek között Hippokratész, majd ötszáz évvel később Galénosz is. Az ő elméleteik ötvöződnek a sokak által ismert vérmérsékleteket, temperamentumokat leíró tipológiában, amely szangvinikus, kolerikus, melankolikus és flegmatikus típusokra osztja az embereket.

Dr. Piczkó Katalin pszichiáter, párkapcsolati szakértő. Fotó: Kállai Márton
Dr. Piczkó Katalin pszichiáter, párkapcsolati szakértő. Fotó: Kállai Márton

Jó pár száz évvel később Carl Gustav Jung – aki szintén foglalkozott az extroverzió és introverzió kérdésével – kortársa, William Moulton Marston amerikai pszichológus alkotta meg a DISC-rendszert, amely a viselkedésbeli preferenciák és a kommunikációs stílusok megértésére szolgál. Ezt a tipológiát gyakran alkalmazzák személyiségfejlesztésre, csapatépítésre, valamint vezetői és munkahelyi tréningeken.

A DISC egy angol mozaikszó, amely a dominance (dominancia), influence (befolyásolás), steadiness (kitartás, stabilitás) és compliance (szabálykövetés) szavak kezdőbetűiből áll.

Ez a négy kategória az emberi viselkedés eltérő típusait írja le, amelyek az interakciók során megfigyelhetők. A DISC-rendszer két tengely mentén határozza meg a személyiségtípusokat. Az egyik az introvertált-extrovertált dimenzió, amely azt mutatja, hogy az egyén mennyire társaságkedvelő és nyitott (extrovertált), vagy inkább visszahúzódó és önreflektív (introvertált). A másik tengely a feladatorientált-kapcsolatorientált skála, amely azt jelzi, hogy az egyén elsősorban a célok és feladatok teljesítésére összpontosít (feladatorientált), vagy inkább az emberi kapcsolatokra és érzelmi kötődésekre helyezi a hangsúlyt (kapcsolatorientált).

A modellben a színek szimbolikus jelentést hordoznak: a piros az energikus, határozott dominanciát, a sárga a nyitott, optimista befolyásolást, a zöld a megbízható, támogató stabilitást, míg a kék a pontosságot és szabálykövetést képviseli. Ezek a színek megkönnyítik a különböző személyiségtípusok azonosítását és megkülönböztetését. Piczkó Katalin történetében a négy törpe négy különböző színű sapkát visel, jellemükkel, viselkedésükkel és környezetükkel is „vegytiszta” módon mutatják be a személyiségtípusokat.  

Színesebbek vagyunk, mint gondolnánk

Persze a valóságban a személyiségünk nem sorolható mereven egy típusba, hiszen a tulajdonságaink különböző arányban keverednek bennünk, és a körülményeink is befolyásolják, hogy éppen melyik kap nagyobb hangsúlyt. Ami egyben azt is jelenti, hogy mindannyian szivárványos sapkát viselünk, ami egyrészt megnehezíti a dolgunkat, mert különböző szituációkban akár magunkat is meglepő módon reagálhatunk. Másrészt viszont segít megértenünk és elfogadnunk a körülöttünk élők akár irritálónak tűnő szokásait, és könnyebbé teszi a kapcsolatok közötti navigációt.

Tovább színezi a helyzetet, hogy nem elég, hogy valamilyen temperamentummal, személyiséggel születtünk, életünk során sok élmény, kudarc, siker és sikertelenség ér bennünket, amelyek különböző, akár észrevehetetlen nyomokat, sérüléseket hagytak maguk után. A vakfoltjaink azonosítása, akaratlannak tűnő mintázataink felismerése szintén hozzásegítenek a külvilággal és egyben önmagunkkal való megbékéléshez.

Ez az, amire a kisegér hathatós segítségével Hófehérke is rájön. A kötet egyes fejezeteihez kapcsolódó kérdéseket használva pedig nekünk is saját kisegerünk, mentorunk lehet, amellyel mind közelebb kerülhetünk a belsőnk megértéséhez.

És a végén talán még arra is rájövünk, hogy a mese minden egyes szereplője megtalálható bennünk: Hófehérke, a kezdetben riadt, bizonytalan gyermek, a bölcs kisegér, a különböző temperamentumú törpék és királyfiak, de még a manipulatív mostoha bizonyos vonásait is hordozzuk magunkban.

A Hófehérke társat választ jóval többet nyújt, mint amit a címe sugall, és semmiképpen nem lehet rá úgy tekinteni, mint egy „Hogyan találd meg életed párját két héten belül” típusú könyvre. Az ismerős történetbe ágyazottság az otthonosság kellemes érzetét nyújtja (zöld), ugyanakkor a sztori sajátos felhasználása miatt végig fenntartja az érdeklődést, nem válik sablonossá (sárga). A keretekbe foglalt, elméleti részek (kék) és az irányított kérdések (piros) miatt a narancssárgák, kékeszöldek, lilák és a színpaletta minden árnyalata megtalálhatja benne a hozzá szólót.  

Komplexitása ellenére jól strukturált, könnyen követhető és magát olvastató könyv született Piczkó Katalintól, amelynek végén tesztek is segítenek a saját színünk, színeink meghatározásában – bár ha figyelmesen olvastunk, aligha lesz meglepő az eredmény. Ötletes megvalósításával, közérthetőségével mindenképpen kiemelkedik a pszichológiai művek sorából, így Micimackóknak, Donald kacsáknak, Csipkerózsikáknak, Lolkáknak és Bolkáknak és persze hupikék törpikéknek is melegen ajánlott.

Piczkó Katalin Hófehérke társat választ című könyve a Szeretetkert kiadásában jelent meg.

Fotók: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu