Portré
A gyávaság, a hazugság, a csalás a mesékben is bűn
Prima Primissima díjra jelölték a Rumini-regénysorozat alkotóját, Berg Juditot. Igaz mesékről, a Rumini időtállóságáról, kalandvágyról, anyaságról, gyerekorról és készülő regényeiről is beszélgettünk.
Most már a verset is a számítógépek írják: ennél lejjebb már semmi nincs
A Prima Primissa díjra jelöltek listáján Végh Attila neve is felbukkan. Őt kérdeztük irodalomról, a költő feladatáról.
Eleve úgy olvasunk Radnótit, hogy van bennünk valamiféle kollektív lelkiismeret-furdalás
Radnóti több, mint egy tragikus sorsú költő: egy életigenlő csibész, aki kuplerájba jár beszélgetni és pénzkeresés gyanánt a sörről ír reklámverseket.
Az irodalom popcornos tasaknak ugyanolyan jó, mint szentírásnak
Mit tud adni az embernek az irodalom? Van-e terápiás hatása az alkotásnak? Milyen tükröt tartanak elénk az elődeink? Lövétei Lázár László erdélyi költőt kérdeztük.
Csinszka elvárta a figyelmet és lenézte a vele egykorú férfiakat
Milyen beceneve lett volna Boncza Bertának az Ady-szerelem nélkül? Hogyan emlékezünk Csinszkára születésének 130., halálának 90. évfordulóján? Rockenbauer Zoltánt kérdeztük.
Ez a moldvai csángó közösség nem szeretné kidobni a magyar kultúrát
Kik a moldvai magyarok? Mit jelentett háromszáz évvel ezelőtt a nemzet fogalmunk? Hogyan gondolkodtak az őseink a magyarságról? Hegyeli Attilát kérdeztük.
Géczi János: Egyéni nézetrendszerem az életidőm alatt összetorlódó világképek darabjából állt össze
Milyen magyarként élni, s milyen volna nem magyarnak lenni? Géczi János József Attila-díjas írót és képzőművészt kérdeztük.
Nekem soha nem jutna eszembe egy takarítógépben meglátni Istent
Jón Kalman Stefánsson legújabb, magyar nyelven megjelent Versek című kötetéről beszélgettünk a könyv fordítójával, Egyed Veronikával.
Jelenleg törpeszindrómás világban élünk
Miklóssi Szabó Istvánnal a Holdanya unokája és az Apja fia című regényei apropóján beszélgettünk a jelen gyötrelmeiről és a jövőbeli lehetőségekről.
Zuhanás közben nehéz lenne elmesélni, milyen volt zuhanni
Terék Anna vajdasági költővel tabutémákról, transzgenerációs problémákról és a mindennapok megéléséről is beszélgettünk.
Miután végigmentem a lelki folyamatokon, a fizikai fájdalom is kevésbé gátolt
Ajlik Csenge költő, író mesélt az El Caminón szerzett élményeiről, lelki és fizikai mélységekről, magasságokról, a zarándokút nehézségeiről és pozitív hatásairól.
A mai világ hamisén-mámorban él
Háy János József Attila-díjas íróval a legújabb, Boldog boldogtalan című könyvéről, s így az emberi létezésről, írástechnikai metódusokról is beszélgettünk.
Ha Dani nem szól, soha nem jutott volna eszembe verseket énekelni
Török Máté, a Kossuth-díjas Misztrál együttes alapító tagja Gryllus Vilmos gitáros-énekes előadóművésszel, zeneszerzővel, a kétszeres Kossuth-díjas Kaláka együttes alapító tagjával beszélgetett.
Az irodalom hatása a társadalom mindennapi életére jelenleg zéró
Költő, humorista és punkénekes. Muszka Sándor után kutatva ilyen foglalkozásokat fedezhetünk fel a neve mellett. Most a költővel beszélgettünk irodalomról és a haza jelentéséről.
Ha nem látom a sárkányt, mitől olyan nagy dolog, hogy a királyfi levágja a fejét?
Tóth Krisztina szerint az tud jól írni gyerekeknek, aki minden embert megszólít, így a gyermek- és a felnőttirodalom nem is igazán különíthető el.
Hogyan lehet közösen tenni a verséneklés ügyéért?
A Kossuth-díjas Misztrál együttesből ismert Török Mátéval a Versénekmondó című interjúkötete kapcsán beszélgettünk énekmondókról és verséneklőkről.