Portré
Sándort elhallgattatták, kiutálták: csodálkoztam rajta, hogy túlélte
Csoóri Sándor születésének 95. évfordulója alkalmából a szerző feleségével, Balogh Júliával beszélgettünk.
Bálint Tibor mindent tudott, amit a mondatról tudni lehet
Demeter Zsuzsa irodalomkritikust Bálint Tiborról, a huszonhárom évvel ezelőtt elhunyt erdélyi íróról kérdeztük.
A Fennvaló nem ad csak úgy potyára tehetséget, elmét, pénzt, paripát, fegyvert
György Attila József Attila-díjas erdélyi szerzőt az irodalom szerepéről és az ősei iránti tiszteletéről is kérdeztük.
Mészöly Miklós átlátott rajtam, látott engem
Mészöly Miklós születésének 104. évfordulóját ünnepeljük. Szávai Géza erdélyi írót kérdeztük, hogyan emlékezik vissza Kossuth-díjas szerző barátjára.
Azt akarja, hogy mind börtönbe menjünk?
Mi történt az erdélyi lakossággal a kommunista időszak alatt? Mi történt azzal, aki kiábrándult ebből a világból? Erről kérdeztük Hodos Lászlót.
Türelmes és egyben rettegő íróként élek
Bencsik Orsolya íróval, a Szegedi Tudományegyetem oktatójával beszélgettünk otthontalanságról, kisebbségi létezésről, a Több élet című prózakötetéről és jelenlegi kutatásairól is.
Az olvasónak is van beleszólása
Böszörményi Zoltán József Attila-díjas szerzőt kérdeztük az irodalomról, az alkotásról, a kultúránk megőrzéséről.
Párhuzamosságok, táborok, értékrendek
Farkas Wellmann Évát, a Bárka folyóirat és a Bárkaonline főszerkesztő-helyettesét az irodalom működéséről és működtetéséről is kérdeztük.
Kamaszkoráig csak németül beszélt legmagyarabb tudósunk
Száztíz éve, 1914. december 27-én hunyt el Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor, aki nélkül sokkal kevesebbet tudnánk a magyar pásztorokról, halászokról. Sok más egyéb mellett foglalkozott pókokkal, barlangászattal, régészettel, szőlőműveléssel és nem kis részben politikával is. Mindeközben volt ideje és tehetsége megalapítani a Magyar Néprajzi Társaságot és a Madártani Intézetet, ráadásul gyönyörűen rajzolt.
Egy könyvvel többet adunk egy puszta tárgynál, egy szép pulcsival ugyanezt nem érjük el
Balázs Eszter Anna főszerkesztőt kérdeztük a kiadók ünnepi készülődéséről, karácsonyról, ajándékozásról és könyvekről.
A vers igaznak legyen igaz, az mindegy, hogy valódi-e
Mikor talál be egy vers? Milyen izgalmak előzték meg A heterók istenéhez című kötet születését? Létezik túl személyes? Mi az igaz és mi a valódi? Kupihár Rebeka Petri György-díjas költővel beszélgettünk.
A nyomdászok és az alkotók összejártak, dédpapámnak például jó barátja volt Krúdy
Novokrescsenszkov Tamás vándornyomdásszal beszélgettünk a régi nyomdai világról, a nyomdászok és az írók alkotta szellemi közösségről és a könyv előállításának folyamatairól.
Senki nem képes kívülről nemzedékké formálni egy társaságot
Lakatos Mihály író-költőt kérdeztük az irodalomról: a szakmáról és a művészetről.
A bennem élő gyerek azt fedezi fel, hogy milyen közös tervei lehetnek a mai gyerekekkel
November 30-án jelent meg Apa olvas címen a Petőfi Kulturális Ügynökség legújabb kiadványa Orosz Annabella grafikus illusztrálásában.
Az olvasók az író vérét kívánják
Temesi Ferenc Kossuth-díjas írót jelölték a Prima Primissima díjra irodalom kategóriában. A szerzővel az alkotás folyamatairól is beszélgettünk.
Az apák visszakaphatnak valamit a családerősítő élményekből
November 30-án mutatják be az Apa olvas című, kortárs gyerekverseket és meséket tartalmazó kötetet. Harmath Artemisz mesélt a könyv szerkesztési folyamatairól.