Portré
Türelmes és egyben rettegő íróként élek
Bencsik Orsolya íróval, a Szegedi Tudományegyetem oktatójával beszélgettünk otthontalanságról, kisebbségi létezésről, a Több élet című prózakötetéről és jelenlegi kutatásairól is.
Az olvasónak is van beleszólása
Böszörményi Zoltán József Attila-díjas szerzőt kérdeztük az irodalomról, az alkotásról, a kultúránk megőrzéséről.
Párhuzamosságok, táborok, értékrendek
Farkas Wellmann Évát, a Bárka folyóirat és a Bárkaonline főszerkesztő-helyettesét az irodalom működéséről és működtetéséről is kérdeztük.
Kamaszkoráig csak németül beszélt legmagyarabb tudósunk
Száztíz éve, 1914. december 27-én hunyt el Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor, aki nélkül sokkal kevesebbet tudnánk a magyar pásztorokról, halászokról. Sok más egyéb mellett foglalkozott pókokkal, barlangászattal, régészettel, szőlőműveléssel és nem kis részben politikával is. Mindeközben volt ideje és tehetsége megalapítani a Magyar Néprajzi Társaságot és a Madártani Intézetet, ráadásul gyönyörűen rajzolt.
Egy könyvvel többet adunk egy puszta tárgynál, egy szép pulcsival ugyanezt nem érjük el
Balázs Eszter Anna főszerkesztőt kérdeztük a kiadók ünnepi készülődéséről, karácsonyról, ajándékozásról és könyvekről.
A vers igaznak legyen igaz, az mindegy, hogy valódi-e
Mikor talál be egy vers? Milyen izgalmak előzték meg A heterók istenéhez című kötet születését? Létezik túl személyes? Mi az igaz és mi a valódi? Kupihár Rebeka Petri György-díjas költővel beszélgettünk.
A nyomdászok és az alkotók összejártak, dédpapámnak például jó barátja volt Krúdy
Novokrescsenszkov Tamás vándornyomdásszal beszélgettünk a régi nyomdai világról, a nyomdászok és az írók alkotta szellemi közösségről és a könyv előállításának folyamatairól.
Senki nem képes kívülről nemzedékké formálni egy társaságot
Lakatos Mihály író-költőt kérdeztük az irodalomról: a szakmáról és a művészetről.
A bennem élő gyerek azt fedezi fel, hogy milyen közös tervei lehetnek a mai gyerekekkel
November 30-án jelent meg Apa olvas címen a Petőfi Kulturális Ügynökség legújabb kiadványa Orosz Annabella grafikus illusztrálásában.
Az olvasók az író vérét kívánják
Temesi Ferenc Kossuth-díjas írót jelölték a Prima Primissima díjra irodalom kategóriában. A szerzővel az alkotás folyamatairól is beszélgettünk.
Az apák visszakaphatnak valamit a családerősítő élményekből
November 30-án mutatják be az Apa olvas című, kortárs gyerekverseket és meséket tartalmazó kötetet. Harmath Artemisz mesélt a könyv szerkesztési folyamatairól.
A gyávaság, a hazugság, a csalás a mesékben is bűn
Prima Primissima díjra jelölték a Rumini-regénysorozat alkotóját, Berg Juditot. Igaz mesékről, a Rumini időtállóságáról, kalandvágyról, anyaságról, gyerekorról és készülő regényeiről is beszélgettünk.
Most már a verset is a számítógépek írják: ennél lejjebb már semmi nincs
A Prima Primissa díjra jelöltek listáján Végh Attila neve is felbukkan. Őt kérdeztük irodalomról, a költő feladatáról.
Eleve úgy olvasunk Radnótit, hogy van bennünk valamiféle kollektív lelkiismeret-furdalás
Radnóti több, mint egy tragikus sorsú költő: egy életigenlő csibész, aki kuplerájba jár beszélgetni és pénzkeresés gyanánt a sörről ír reklámverseket.
Az irodalom popcornos tasaknak ugyanolyan jó, mint szentírásnak
Mit tud adni az embernek az irodalom? Van-e terápiás hatása az alkotásnak? Milyen tükröt tartanak elénk az elődeink? Lövétei Lázár László erdélyi költőt kérdeztük.
Csinszka elvárta a figyelmet és lenézte a vele egykorú férfiakat
Milyen beceneve lett volna Boncza Bertának az Ady-szerelem nélkül? Hogyan emlékezünk Csinszkára születésének 130., halálának 90. évfordulóján? Rockenbauer Zoltánt kérdeztük.