Portré
Tóth Péter Lóránt: A belső utazáshoz elengedhetetlen fizikai értelemben is útra kelnem
„Van egy nagyon nagy biztonságérzetem ezeken az utakon, miközben az ember azt gondolná, hogy ez egy eszeveszett, kaotikus létforma” – mondja a versvándorként ismert Tóth Péter Lóránt, akinek az élete már-már egyet jelent az utazással, úton levéssel. Csaknem húszéves versvándorlása alatt körbejárta a Kárpát-medencét, eljutott tizenöt európai országba, de még a tengeren túlra is magával vitte költőink verseit és történetét. Mindenről megkérdeztük, ami úttal és irodalommal kapcsolatos – s nála nehezen találni olyat, aminek nem ezekhez van köze.
Közös olvasás az FSZEK programjain a 95. Ünnepi Könyvhéten
A 95. Ünnepi könyvhéten a FSZEK is különleges, az olvasást fókuszba helyező programokkal várja az érdeklődő közönséget.
M. Nagy Miklós: A műfordítás szellemi utazás
„A fordításban az az élvezet, hogy látsz valamit, ami elsőre megoldhatatlannak tűnik, végül viszont találsz rá valamilyen megoldást” – mondja M. Nagy Miklós József Attila-díjas műfordító, a Helikon Kiadó irodalmi vezetője és főszerkesztője. S bár a műfordító több évvel ezelőtt fordította le Jack Kerouac Úton című regényét magyar nyelvre, az 1951-ben írt változat, az eredeti tekercs még ma is megannyi kérdést vet fel az olvasókban.
Regős–Vértesi: Mindig is evidens volt a közös alkotás
„A Feri látomásos naplóbejegyzéseiből írtam szabályos formában verseket, ő pedig a szövegeimből dalokat” – meséli Regős Mátyás a Patyik Fedon élete, a Tiki, valamint a Lóri és a kihalt állatok című könyvek szerzője. Barátjával, Vértesi Ferenccel, a Mordái és a Giliszta együttes zenészével már több mint tíz éve alkotnak együtt. Eleinte Cseh–Bereményi-előadásokkal járták a különböző helyeket, azonban az idei magyar költészet napja óta már saját, Fedon-dalok című műsorukkal lépnek a közönség elé. Barátságról, alkotópárosokról, zenéről, irodalomról és az ablakon visszamászó képzeletbeli barátról szól a beszélgetés.
Bánki Beni: Tanítani megyek és én is tanulok
„Éppolyan sikeres volt a workshop az elit suliban, mint a hegesztőknél” – meséli Bánki Beni, a KultUp csapat fiatal tagja. A költő és slammer rendhagyó irodalomórákkal járja az ország iskoláit.
Tóth János Rudolf: Elmondhatom, hogy mi van a túloldalon
Tóth János Rudolf zsebében az Allen Ginsberg által dedikált Üvöltés című kötettel érkezett a beszélgetésünkre, amelynek centrumában ugyan Jack Kerouac Úton című regénye állt, az amerikai szerzők művei különlegesebbnél különlegesebb történeteket, sokszor hátborzongató emlékeket idéztek fel a muzsikusban.
Juhász Anna: „Az úton levés nem feladat, hanem állapot, talán cél”
Juhász Anna missziója minél több emberhez elvinni az olvasás, a könyvek adta gazdagság lehetőségét. Erről és a folyamatos úton levésről is beszélgettünk vele.
Leskovics Gábor: Tudatosan vezettem vissza a zenekart az undergroundba
Hogyan ismerszik meg egy alternatív rockegyüttes? Hogyan változott meg az underground szcéna a 80-as, 90-es évek óta? Milyen lehetőségei voltak egy alternatív rockbandának annak idején? Milyen minőségű dalszövegek kerülnek ki a mai fiatal zenekarok kezei közül? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tettünk fel a már több mint negyven éve működő Pál Utcai Fiúk együttes frontemberének, Leskovics Gábornak.
Szűcs Krisztián: Zenével csökkenteni a szenvedést
„Továbbra is megyek az intuitív partizánság útján, most is új lemezen dolgozom, és a nosztalgiavonattal óvatosan bánok, nehogy a kerekei alá kerüljek” – meséli Szűcs Krisztián, az egykori Heaven Street Seven frontembere. Mi történik ma Magyarországon a kultúrában, és milyen volt a 90-es években zenélni? Az énekessel a dalszövegírásról, a jelenben való létezésről és a zenei műfajok kérdéseiről is beszélgettünk.
Szálinger Balázs: A nem megszólalás is lehet közéleti gesztus
„Az író komoly ember, abszolút társadalomképes, tud érvényesen beszélgetni egy polgármesterrel, a költő viszont bohóc. Ezzel nem tudok mit csinálni. Bár lehet, hogy titkon nagyon tetszik” – fogalmazott Szálinger Balázs költő. A keszthelyi szerzőnek az írás – a pályakezdése idején – nem egy reflektált dolog volt az életében, mint mondja, csak írt, és kész. Közben persze amolyan „másikvilágbólvaló-tudata” lett, indulását Erdélyhez kötjük, első kötetei az Erdélyi Híradó Kiadó gondozásában jelentek meg. Évekig főszerkesztője volt a Hévíz folyóiratnak, számos helyen élt, amit írás formájában meg is örökített. Az idei évben kitüntetett Magyarország Babérkoszorúja díjas költővel a fiatalkorról, példaképekről, mentorokról is beszélgettünk.