Portré
Szeretjük látni a nevünket leírva, de mi a tétje?
Lőrincz P. Gabriella József Attila-díjas kárpátaljai költővel a határátlépésről, a könyveiben megjelenő történetekről és az istenhitről beszélgettünk.
Az irodalomban nagyon rég volt igazi flow-élményem
A Dibur beg a Döbbieg zenekar eleinte főként feldolgozásokat játszott, de Bék Timur verseiből is születtek már dalok. A költő az írás nehézségéről, a zenélés könnyedségéről és nyári munkáiről is mesélt.
Ha egy katakönyöke nevű étel mellett ott lenne a gulyásleves, melyiket választaná?
A hungarikumok listáján egyedüli vendéglátóhelyként szereplő Gundel étterem vezető séfjével beszélgettünk.
Az utazás mindig veszteség is
Szöllősi Mátyás íróval és fotóriporterrel a Magyarországtól távol töltött pillanatairól és a különleges helyeken szerzett tapasztalatairól beszélgettünk.
Nem tudok azonosulni a modern társadalom isteneivel
Polgár Kristóffal a színészi és költői világokról beszélgettünk, de szóba került a fotózás és az utazás sokszínűsége is.
Egyetlen konyhát sem lehet vákuum alatt tartani
Jókai Mór kétszáz évvel ezelőtti felhívására – gyűjtsük össze a tisztán magyar ételeinket! – Ács Bori, a Telex gasztro újságírója válaszolt Elfelejtett magyar konyha című szakácskönyvével.
Fábián Janka: Petőfi karakterét sem könnyebb megalkotni, mint egy hétköznapi emberét
Nemcsak pozitív szereplőkről érdemes és izgalmas írni, mondja a hétköznapokban Mezei Johannaként ismert írónő. Regényeiben a történelmi korok nagy és ismert alakjainak életét olykor más, de valós nézőpontból követhetjük végig. A mára már bestsellerré vált könyvek szerzője főként a régmúlt időket idézi fel írásaiban, így az ezt megelőző kutatómunkáról, illetve a hangulat megteremtésének lehetséges részleteiről is beszélgettünk.
A közösségi közlekedés kulturális élménnyé alakul
Czompó Gáborral, a Vers a parton, illetve a Vers a peronon projekt kitalálójával az idei nyáron is felcsendülő versekről beszélgettünk.
Nyáry Krisztián: Nagyon pazarlóan bánunk a saját gasztronómiai örökségünkkel
A szerzővel XIX. századi gasztroforradalomról, reformkori ételrendelésről, az írók gasztronómiai feljegyzéseiről és étkezési trendekről beszélgettünk.
Szendrői Csaba: Azt gondoltam, jobb verset írok, mint Petőfi
Az Elefánt énekese első versével Petőfi Sándor költőnket szerette volna felülmúlni, ám azóta belátta, az írás egy komplex alkotói folyamat.
Zalán Tibor: Nincs ihlet, csak az abnormitásig felfokozott állapot
Zalán Tibor József Attila-díjas költővel az utazás fogalom jelentésmezején botorkálva beszélgettünk az irodalomról, a vonatokról, de az emlékezésről is.
Tóth Péter Lóránt: A belső utazáshoz elengedhetetlen fizikai értelemben is útra kelnem
„Van egy nagyon nagy biztonságérzetem ezeken az utakon, miközben az ember azt gondolná, hogy ez egy eszeveszett, kaotikus létforma” – mondja a versvándorként ismert Tóth Péter Lóránt, akinek az élete már-már egyet jelent az utazással, úton levéssel. Csaknem húszéves versvándorlása alatt körbejárta a Kárpát-medencét, eljutott tizenöt európai országba, de még a tengeren túlra is magával vitte költőink verseit és történetét. Mindenről megkérdeztük, ami úttal és irodalommal kapcsolatos – s nála nehezen találni olyat, aminek nem ezekhez van köze.
Közös olvasás az FSZEK programjain a 95. Ünnepi Könyvhéten
A 95. Ünnepi könyvhéten a FSZEK is különleges, az olvasást fókuszba helyező programokkal várja az érdeklődő közönséget.
M. Nagy Miklós: A műfordítás szellemi utazás
„A fordításban az az élvezet, hogy látsz valamit, ami elsőre megoldhatatlannak tűnik, végül viszont találsz rá valamilyen megoldást” – mondja M. Nagy Miklós József Attila-díjas műfordító, a Helikon Kiadó irodalmi vezetője és főszerkesztője. S bár a műfordító több évvel ezelőtt fordította le Jack Kerouac Úton című regényét magyar nyelvre, az 1951-ben írt változat, az eredeti tekercs még ma is megannyi kérdést vet fel az olvasókban.
Regős–Vértesi: Mindig is evidens volt a közös alkotás
„A Feri látomásos naplóbejegyzéseiből írtam szabályos formában verseket, ő pedig a szövegeimből dalokat” – meséli Regős Mátyás a Patyik Fedon élete, a Tiki, valamint a Lóri és a kihalt állatok című könyvek szerzője. Barátjával, Vértesi Ferenccel, a Mordái és a Giliszta együttes zenészével már több mint tíz éve alkotnak együtt. Eleinte Cseh–Bereményi-előadásokkal járták a különböző helyeket, azonban az idei magyar költészet napja óta már saját, Fedon-dalok című műsorukkal lépnek a közönség elé. Barátságról, alkotópárosokról, zenéről, irodalomról és az ablakon visszamászó képzeletbeli barátról szól a beszélgetés.
Bánki Beni: Tanítani megyek és én is tanulok
„Éppolyan sikeres volt a workshop az elit suliban, mint a hegesztőknél” – meséli Bánki Beni, a KultUp csapat fiatal tagja. A költő és slammer rendhagyó irodalomórákkal járja az ország iskoláit.