Portré

Ez a moldvai csángó közösség nem szeretné kidobni a magyar kultúrát

Kik a moldvai magyarok? Mit jelentett háromszáz évvel ezelőtt a nemzet fogalmunk? Hogyan gondolkodtak az őseink a magyarságról? Hegyeli Attilát kérdeztük.

Géczi János: Egyéni nézetrendszerem az életidőm alatt összetorlódó világképek darabjából állt össze

Milyen magyarként élni, s milyen volna nem magyarnak lenni? Géczi János József Attila-díjas írót és képzőművészt kérdeztük.

Nekem soha nem jutna eszembe egy takarítógépben meglátni Istent

Jón Kalman Stefánsson legújabb, magyar nyelven megjelent Versek című kötetéről beszélgettünk a könyv fordítójával, Egyed Veronikával.

Jelenleg törpeszindrómás világban élünk

Miklóssi Szabó Istvánnal a Holdanya unokája és az Apja fia című regényei apropóján beszélgettünk a jelen gyötrelmeiről és a jövőbeli lehetőségekről.

Zuhanás közben nehéz lenne elmesélni, milyen volt zuhanni

Terék Anna vajdasági költővel tabutémákról, transzgenerációs problémákról és a mindennapok megéléséről is beszélgettünk.

Miután végigmentem a lelki folyamatokon, a fizikai fájdalom is kevésbé gátolt

Ajlik Csenge költő, író mesélt az El Caminón szerzett élményeiről, lelki és fizikai mélységekről, magasságokról, a zarándokút nehézségeiről és pozitív hatásairól.

A mai világ hamisén-mámorban él

Háy János József Attila-díjas íróval a legújabb, Boldog boldogtalan című könyvéről, s így az emberi létezésről, írástechnikai metódusokról is beszélgettünk.

Ha Dani nem szól, soha nem jutott volna eszembe verseket énekelni

Török Máté, a Kossuth-díjas Misztrál együttes alapító tagja Gryllus Vilmos gitáros-énekes előadóművésszel, zeneszerzővel, a kétszeres Kossuth-díjas Kaláka együttes alapító tagjával beszélgetett.

Az irodalom hatása a társadalom mindennapi életére jelenleg zéró

Költő, humorista és punkénekes. Muszka Sándor után kutatva ilyen foglalkozásokat fedezhetünk fel a neve mellett. Most a költővel beszélgettünk irodalomról és a haza jelentéséről.

Ha nem látom a sárkányt, mitől olyan nagy dolog, hogy a királyfi levágja a fejét?

Tóth Krisztina szerint az tud jól írni gyerekeknek, aki minden embert megszólít, így a gyermek- és a felnőttirodalom nem is igazán különíthető el.

Hogyan lehet közösen tenni a verséneklés ügyéért?

A Kossuth-díjas Misztrál együttesből ismert Török Mátéval a Versénekmondó című interjúkötete kapcsán beszélgettünk énekmondókról és verséneklőkről.

Nem a külföldi populáris irodalmat kéne majmoljuk, vannak saját hőseink

Az Ördögszeg című meséskönyvéről kérdeztük Shrek Tímeát, melyben a kárpátaljai mondavilág varázslatos történetei tárulnak az olvasók elé.

Egyetlen hazatérés sem egyszerű

A valódi értékek megőrzésére alkalmatlanná váló, az agresszívül és erkölcstelenül globalizálódó világunkról Szentmártoni János író-költővel beszélgettünk.

Tolkien Középföldéjéhez hasonló világot akarok építeni a saját hagyományainkból

Kertész Dávid íróval legújabb, még készülő meséskönyve kapcsán beszélgettünk a mesék fontosságáról, történetmesélésről, a legkisebb és egyben legkritikusabb célközönségről és kötetének mitikus karaktereiről.

Az ilyen emberben ne bízz, versben meg pláne ne!

Haza, AK–47, menekülés, utazás és drog.  A budai anyák kelet felé indultak el című verseskötet szerzőjével, Pál Dániel Leventével beszélgettünk.

Örök harcot vív bennem a hétköznapok embere a művésszel

Bánkövi Dorottya első, A női test biztonsága című verseskötete után most a próza felé veszi az irányt.