Temesvár a kontinentális Európában elsőként, már 1884-ben bevezette az elektromos közvilágítást, erre reflektálva választották a címben szereplő mondatot az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat szlogenjévé. Aki még nem járt ott, idén ne hagyja ki! Mutatjuk, miért.
A Bánság fővárosa a megtisztelő címet elsősorban a város történelméből is adódó multikulturális sokszínűségének köszönheti. A mindig is többnemzetiségű településen a békés együttélésnek, az elfogadásnak, egymás tiszteletének évszázados hagyományai vannak. Még 2015-ben, a kulturális főváros program odaítélésről döntő bizottság tagjait egyszerre fogadta a római katolikus püspök, az ortodox metropolita és a szerb egyház vikáriusa. Az egyházak vezetői közötti szoros együttműködés és párbeszéd is döntő szerepet játszott a cím odaítélésében.
Az eredetileg 2021-ben tervezett projektet a világjárvány miatt két év késéssel szervezte meg a város, amely közel ezer rendezvénnyel, épületfelújításokkal, új kulturális terek kialakításával, a város nevezetes épületei előtt álló kétnyelvű ismertető táblák felállításával várta és várja az érdeklődőket.
Temesvár jelentős terein: a Dóm téren, a Győzelem téren, a Szabadság téren és a gyárvárosi Kossuth téren is régi temesvári villamoskocsikat állítottak fel. A központi tereket pop-up kiállítások övezik, a tömegközlekedés történetén túl Temesvár századfordulós életéből is készíttek összeállításokat: a Dóm téren a temesvári német kisebbség egykori mindennapjait ismerhetjük meg, míg a gyárvárosi Kossuth téren alkalmai futballpálya fogadja a látogatókat. 1936 óta évente rendezik meg a gyárvárosi nős és nőtlen férfiak futballmeccsét, nem volt ez másképp ebben az évben sem.
A Győzelem téren, ahol 1989-ben a Ceauşescu-rezsim elleni forradalom szikrái fellobbantak, most a barcelonai MAIO Architects által tervezett függőleges, kivilágított kert fogadja a járókelőket.
Új kulturális intézmények nyitották meg kapujukat szerte a városban. Egy belvárosi régi kaszárnyaépület is kiállítótérré változott: After sculpture – A szobrászat után címmel egymást követő tárlatok során a szobrászat új útjait, a művészeti ág megújulásának lehetőségeit kívánják bemutatni.
Nem véletlenül került a szobrászat a középpontba: Románia talán legismertebb képzőművésze Constantin Brâncuşi maga is e művészeti ág neves alkotója volt. Az EKF programsorozat egyik legkiemelkedőbb rendezvénye éppen Brâncuşi szeptember 30-án nyíló kiállítása lesz. A régi kaszárnya udvarára pedig színpad települt: a tárlatok után esti koncertekkel várják az érdeklődőket.
| Az Európa Kulturális Fővárosa címet idén Veszprém és a görög Elefszína mellett viselő Temesvárról és programjairól korábban az alábbi cikkekben számoltunk be: Temesvár 2023 – Európa Kulturális Fővárosa – A magyar közösség útja a fesztiválsorozatig Februárban startol a Temesvár 2023 Európa Kulturális Fővárosa program Európaiságunk tesztje – A temesvári színházi fesztivál nyitó előadásáról A találkozások fesztiválja – Ilyen volt a temesvári Mafeszt A kísérletezés privilégiuma – Beszélgetés Balázs Attilával, a temesvári színház igazgatójával A modern Temesvár megteremtője – Székely László emlékezete |
Nyitókép: Kozma Attila / Shutterstock
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
