Romantikus komédiától morálfilozófiáig – Válogatás a januári színházi premierekből

Mezítláb a parkban

Belvárosi Színház, január 7.

A Mezítláb a parkban-ról azt írták a Broadway-ősbemutató után, hogy az egyik legviccesebb komédia, amit valaha színre vittek. A szerző, Neil Simon, a komédia mestere ezzel a darabbal berobbant a köztudatba, és vált hamarosan a vígjátékok királyává. A sikert mutatja, hogy 1967-ben film is készült belőle, ami fel-feltűnik valamelyik klasszikusokat sugárzó televízióban, a darabot azonban rég nem láthatták a budapesti nézők. Az Orlai Produkció előadásának rendezője Kocsis Gergely, akik játsszák: László Lili, Rohonyi Barnabás, Kerekes Éva, Epres Attila, Ficzere Béla.

Bálint+Jordán=160

Rózsavölgyi Szalon, január 13.

Bálint András és Jordán Tamás. 72 éve barátok. Hamarosan 80
évesek lesznek. Szomszédok voltak és osztálytársak is. Színészek lettek.
Színházakat is vezettek. Egy nagy generáció két legendás alakja. Közös
előadásukban történeteket mesélnek magukról, színházszenvedélyükről.
Beszélgetésükbe olykor „beleszól” Molnár Ferenc, az egykori budapesti polgárság
írója.

Varázslat egy nyáréjszakán

Thália Színház, január 14.

Shakespeare Szentivánéji álma mai nyelven, Székely Csaba új, prózai fordításában szól nekünk a szerelemről, úgy, ahogyan csak ő tud – és még ha össze is kavarja a szálakat, mint a híres Pukk (akit Molnár Piroska alakít), akkor is azt mondja: nyugodjunk meg, a szerelem örök – akkor is, ha csak egy nyáréjszakán át tart. A rendező: Csizmadia Tibor.

Utazás az éjszakába

Stúdió K, január 20.

Eugene O’Neill végrendeletileg meghagyta, hogy csak a halála
után 25 évvel mutathatják be a darabot. Nem véletlenül: a tragédia szétesett
családjának története a sajátja. Az előadást Fehér Balázs Benő rendezi, akik
játsszák: Homonnai Katalin, Lovas Dániel, Pallagi Melitta, Samudovszky Adrian
és Spilák Lajos.

A varjúkirály

RS9 Színház, január 21.

Mihez kezd a hatalommal két fiatal Magyarország déli határvidékén, a migránsválság közepén? El lehet-e némítani a lelkiismeret rémálmait? Elkerülhetjük-e a sorsunkat? A Másik Produkció Jászberényi Sándor 2020-ban megjelent, A varjúkirály és tizennégy más történet című kötetének címadó novellájából készített előadásban Jászberényi Gábor, Gulyás Hermann Sándor és Sebők Maja kelti életre az összes szereplőt. .

Don Juan

Pécsi Nemzeti Színház, január 21.

 Don Juan alakján és történetén keresztül Molière társadalmi
röntgenképet készít. Kérkedő szemtelenségével, féktelen gátlástalanságával Don
Juan a kor álszentségét és felületességét, hazug értékeit leplezi le. Apa és
Fiú, Úr és Szolga, Férj és Feleség kapcsolatában a cinizmusra cinizmussal, a
hazugságra hazugsággal, az álszentségre álszentséggel válaszol. Az öntörvényű
sevillait Köles Ferenc alakítja, samesza, Sganarelle szerepében Urbán Tibor
látható. Az előadás rendezője Telihay Péter.

Don Juan

Nemzeti Színház, január 27.

„A képmutatás divatos bűn, és mint minden
divatos bűn, erénynek számít” – fogalmaz Alekszandar Popovszki, aki A Mester
és Margarita rendezése után tér vissza a Nemzetibe. – Don Juan utolsó
monológjának alapgondolata ez, mely tükrözi Molière képmutatásra vonatkozó,
lesújtó véleményét. Ám amennyire Moliére szerette volna „befeketíteni” Don Juan
alakját, az annál több együttérzést és rokonszenvet váltott ki
a közönségből, majd végül hős lett belőle. Olyan hős, aki az élet nem
megszokott szabályai szerint működik, és amely „szabályok”, őt végül
a pokol tüzébe taszítják. Don Juan drámája ebben az előadásban mint az
emberi és az ember feletti szellemvilág kapcsolódásának lélektani elemzése
kerül színre.

A Monarchia utolsó hóhéra voltam

Pécsi Nemzeti Színház, január 28.

Lang József császári és királyi ítéletvégrehajtó közismert és
köztiszteletben álló figurája volt a Monarchia és Bécs világának a 20. század
elején. A hóhéri pályát élete hivatásának tekintette, és rendkívül büszke volt
arra a szakmai színvonalra, amelyet képviselt. Pályafutása a Monarchiával
együtt ért véget, 1919-ben. Alakját és a kort, melyben élt, Stenczer Béla idézi
meg.

Háború & béke

Magyar Állami Operaház, január 28.

Lev Tolsztoj Háború és béke című történelmi regénymonstrumából a zenedráma megírására Oroszország náci megszállása ihlette Prokofjevet. Az opera első felének Békéje Prokofjev legszebb és legintimebb tablóit vonultatja fel, és éles ellentétben áll a második, Háború rész cári (mondhatni szovjet) jeleneteivel. Prokofjev mesterien festi meg a hatalmas tömeg harcát és benne az egyes szereplőket. Szerelem és halál egyetlen gigantikus meséjévé szövi a cselekményt. A 72 karaktert felvonultató operát a katalán származású Calixto Bieito állítja színpadra a Genfi Grand Théâtre-ral koprodukcióban.

Legyek

Maladype, január 28.

A Legyek Jean-Paul Sartre első drámája, amely 1943-ban jelent meg. A darabban sajátos filozófiai rendszerének érvényében az Atreida-ház mítoszához, azon belül is Oresztész történetéhez nyúlt vissza, hogy a szabadság mibenlétét járhassa körül, amely elgondolásában nem a mindenkori hatalom ügye, hanem az embereké. Juraszek Zsuzsanna rendezése az Eötvös10-ben látható.

Nyitókép: Háború & béke. Fotó: Grand Théâtre de Genève / Carole Parodi