Szempont
Nagyhét a kertben
A liturgikus év talán legmélyebb pontja ez a néhány nap, amikor a keresztény világ lassít, hallgat, és számot vet önmagával. A kertben ilyenkor két csöndben állsz egyszerre: a földében és az Istenében.
Nőnek lenni ma – történetek, tárgyak, identitások
Két kérdést tettünk fel ma élő női alkotóknak: mit jelent számukra ma nőnek lenni, és melyek azok a dolgok vagy tárgyak, amelyeket mindenhová magukkal visznek?
(Szép)irodalmi selymek
A selyemhernyó gubójától a költői metaforáig – egy gyermekkori eperfa és az államosítás emléke nyit kaput a selyem évezredes történetéhez.
Úgy válhatunk olvasókká, mint ahogyan a futók készülnek a maratonra
Az olvasóvá válás alatt többnyire a gyermekek olvasóvá nevelését értjük, azt a folyamatot, amely során a gyermek „megtanul” élvezettel, élvezetből olvasni. De mi történik akkor, ha ez kimarad?
Szakonyi Károly darabjának üzenete aktuálisabb, mint valaha
Szakonyi Károly Adáshibájában a Bódog család a televízió előtt veszíti el önmagát – a darab üzenete ma is aktuális, csupán a bálvány neve változott: tévé helyett okostelefon.
Hozsanna a négylábúaknak: irodalmi bestiárium Remete Szent Antal napján
Templomok előtt összeterelt lovak, juhok, kutyák, valamint az özönvízhangulatot megörökítő turisták jellemzik a háziállatok védőszentjének ünnepét.
Fazekas 260: A huszár, aki nem kért a tiszti rangból, de a libákból igen
Fazekas Mihály neve hallatán legtöbbünknek egy népnyúzó földesúr és egy furfangos libapásztor jut eszébe.
Milyen klasszikusokat olvassunk újra még idén?
Gyerekhősök, belső számvetések, morális zsákutcák és túlélési történetek – ezekről lesz most szó – a grundtól a Hargitáig, a Senki szigetétől egy stockholmi kórteremig.
Kit nevezhetünk olvasó embernek?
Önéletrajz, esszékötet, verseskötet és ifjúsági regény is helyet kapott az idei kedvencek között.
Három olvasó, három könyv, három teljesen külön világ
Olvastunk? Pipa. Megértettük? Pipa. Év végi számvetés következik.
2025 sikerkönyvei
Háború és szerelem, intimitás és hatalom, történelem és nagyon is jelen idejű szorongások – 2025 sikerkönyvei nem kerülik a nagy kérdéseket.
(Szép)irodalmi mozi
„Mozinak a magyar nyelv budapesti géniusza a cinematographot nevezte el” – írta Ady 1908-ban, amikor a vetített képek még csodának számítottak. A költők versekben örökítették meg a mozgófénykép varázsát, a fiatalok randevúhelyszíne lett a sötét nézőtér, Heltai kupléja pedig népszerűsítette az új szórakozást.
Jókai sci-fi világot teremtett, mielőtt az menő lett volna
Jókai Mór írta meg az első magyar sci-fit: A jövő század regényét. Valahol a 19. század végén – még mielőtt a végtelen kövek és a kriptonit divatba jött volna.
„Látja” vagy „láttya”? – 10+1 érdekesség a magyar helyesírás hajnaláról
Helyesírás, jottisták, titokzatos írásjelek – 10+1 érdekességet hozunk az MTA első helyesírási szabályzatából. Vicces? Igen. Hasznos? Nagyon.