shutterstock_1810462135.jpg

Ókori hajóroncsot találtak Szicíliánál, Scorsese filmet is készít róla

A Krisztus előtti 6. vagy 5. századból származó, antik görög hajóroncsot találtak Szicília partjainál hatméteres mélységben – jelentették be a szicíliai regionális hatóságok.

A roncsot az Udinei Egyetemnek a régió tengerészeti felügyeletével közösen indított régészeti kampánya keretében találták meg Ispica térségében.

A hajótörzs mellett fekete kerámiafigurákat, egy kisebb üvegcsét Nau (hajó) ógörög felirattal, valamint egy rendkívül jó állapotban fennmaradt kötélzetdarabot találtak a szakemberek. A hajó maradványait homok és kövek fedték. Felvételek és mérések alapján elkészítették a hajó 3D-s modelljét is.

Az Udinei Egyetem az ókori roncs vizsgálatához a Sunk Costs Productions filmkészítő vállalattól is kapott támogatást. Utóbbi céggel közösen most Martin Scorsese amerikai filmrendező Sikelia Productions cége dolgozik a Shipwreck of Sicily (Szicíliai hajóroncs) című dokumentumfilmes projekten. A kétéves forgatás más víz alatti roncsokat is magában foglal majd.

Ez is érdekelheti

Hírmozaik – szeptember 1.

Hegedűs D. Géza újra színpadon, Scorsese teljes archívuma Olaszországba kerül, Űrtudományi Nemzeti Laboratórium az ELTE-n – hírösszefoglalónk.

Itália első orvosnője örökre megváltoztatta a gyermeknevelésről alkotott képünket

1870. augusztus 31-én született a modern pedagógia egyik legnagyobb egyénisége, Maria Montessori, akinek a gondolatai mára már evidenciák, de a harmincas években még el kellett menekülnie a fasiszta Olaszországból. Ma már a szülői blogokon is feltűnnek a jól idézhető meglátásai, például hogy a gyermek számára fontosabb a személyiség fejlődése a tananyag bebiflázásánál.

Ötszáz éve szenvedtünk történelmi vereséget a törököktől Mohácsnál

Ötszáz éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a középkori magyar állam bukását hozó mohácsi csata, amely fordulópontot jelentett a magyar történelemben. A két nagyhatalom közé ékelt, meggyengült Magyarország hamarosan két, majd három részre szakadt. Mohács a nemzeti tudatba „nemzeti nagylétünk nagy temetőjeként” vonult be.

A látcső, amellyel Galilei a jövőt is felfedezte

Azt mondta Galilei, hogy a világegyetem nagy könyve előttünk van, de nem érthetjük meg, amíg nem tanuljuk meg a nyelvét. Számára a nagy könyv maga a csillagos ég volt, amit az általa kifejlesztett látcsővel „olvasott el”. Galilei először pillantotta meg a Hold felszínét, 1609 augusztusában a velencei Szent Márk-bazilika harangtornyában mutatta be a dózsénak a távcsövét.