Színre bontás, avagy „színek és változatok” a művészetben

Ha akarjuk, a kultúrával foglalatoskodás nem más, mint színre bontás. Az alábbiakban néhány jellegzetes színt azonosítunk a kultúra képzeletbeli Pantone-skáláján, hozzátéve, hogy a téma kimeríthetetlen, hiszen nemcsak az alapszíneknek, de szinte minden árnyalatnak van irodalmi, zenei, filmes és persze képzőművészeti megfeleltetése is. Az archaikus kultúrában a piros a vér színe, de gyakran társítják a szerelemmel, a veszéllyel is, és használják a veszély vagy figyelmeztetés jelzésére is. A kék az óceán és az ég színe, szimbolizálhatja a nyugalmat és a bölcsességet is.

A „kegyelemmel teli” Szűz Máriát főleg kék ruhában ábrázolják. A sárgát leginkább a napfénnyel vagy az örömmel társítják, de a bűn vagy a betegség szimbóluma is lehet. A zöldet a természet, a gyógyulás, az egészség, a fiatalság szimbólumaként használják, de az Egyesült Államokban a dollár színe miatt a pénz, a kapzsiság színe is, ugyanakkor gyakran társítják a környezetvédelemmel is. A fekete a nyugati kultúrában általában a halált, a gyászt szimbolizálja, míg a fehér a tökéletességet, a hitet, a tisztaságot jelképezi. A menyasszonyok gyakran fehér ruhát viselnek az ártatlanság szimbolizálására, a rózsaszínt pedig a szerelemmel társítják, a lilát viszont a hatalommal, a királyi pompával.

Fekete

A fekete város Mikszáth utolsó nagyregénye, amelyet 1908 és 1910 között a Vasárnapi Újság közölt folytatásokban, de amikor a könyv 1911-ben megjelent, az író már nem élt. Az 1700-as évek elején játszódó történet egyik nem titkolt célja a Görgey név kifényesítése volt, ami Görgey Artúr tábornoknak a szabadságharc bukásában játszott szerepe miatt finoman szólva is megkopott. Minden azzal kezdődött, hogy az indulatkezelési problémákkal küzdő Görgey Pál megyei alispán egy vadászaton meglőtte a lőcsei bírót, ebből bomlik ki aztán Görgey és Lőcse város háborúskodása.

A Metallica több mint 35 millió példányban értékesített, Grammy-díjas Black albumát a fekete borítója miatt hívja mindenki feketének, de valójában a lemeznek nincs címe. Persze ez a bizonyos tasak nem teljesen fekete. Ugyanis halványan, de kivehető rajta a zenekar logója, és egy kígyó alakja is. Ezen az albumon a csapat eltávolodott a komplex thrash gyökereitől, és olyan balladákat is írt, mint a Nothing Else Matters és a The Unforgiven. A fekete album a zenekar javítóvizsgája, az ...And Justice for All túlírt és rosszul kevert dalai után megmutatja a helyes arányokat. Az albumot szinte minden metállemez-toplistán jegyzik, a Rolling Stone szerint a Black album minden idők 25. legjobb rocklemeze.

Kék

Létezik-e olyan speciális árnyalatú kék, amellyel életet lehet menteni? Szabó Magda Sziget-kék című meséjében igen. Történt ugyanis, hogy Valentin egy különleges közlekedési eszközön, egy óriásfelhőn érkezett a Szigetre, Kandúrkával és János mókussal. Ez már csak azért sem okozott neki gondot, mert érti az állatok beszédét.

A Sziget olyan, mint egy afféle mesebeli Szilícium-völgy, mindenféle mesebeli innovációval, például csodatévő gyógyszerekkel is. Valentin meg szeretné menteni beteg édesanyját, szerencsére a Szigeten dolgozó tudósok segítenek neki, és megpróbálják kifejleszteni a csodatévő elixírt, a Sziget-kéket. Amíg a tudósok kísérleteznek, otthon, Valentin szülővárosában föllázad a város Lavina néni, a „gonosz mostoha” ellen.

Az 1980-ban Brooke Shieldsszel és Christopher Atkinsszel a főszerepben bemutatott A kék lagúna úgy lett a nyolcvanas évek egyik nagy kultuszfilmje, hogy a kritika a földbe döngölte. Henry De Vere Stacpoole 1908-ban megjelent regényének harmadik filmváltozata elsősorban a tizenévesek képzeletét mozgatta meg. Íme, egy felnövéstörténet egy poszterszerű, idillinek tűnő és nem is annyira lakatlan szigeten, ahol a tinédzserek nemcsak a sziget rejtelmeit fedezik fel, hanem egymás testét is. A film hatalmas sikere után sem kapott nagy szerepeket Brooke Shields, bár mint afféle szépségideál a mai napig fogalom. Érdekes, hogy Randal Kleiser 1980-ban bemutatott filmjét meglehetősen gyorsan, bő egy évvel később, már 1981-ben a Mokép is bemutatta.

Piros

Aba-Novák Vilmos Piroskalapos nő című 1929-ben vegyes technikával, olajjal és temperával készült képe nemcsak a Virágh Judit Galéria árverésén tűnt föl, de a szívószállal narancsszínű italt szürcsölő alak megihlette a Színes Város Csoportot is, és készült belőle egy tűzfalfestmény az Akácfa utcában. Az olaj és tempera egyidejű használatával való kísérletezés szép példája a Piroskalapos nő. A törékeny modell a húszas évek végének divatos, homlokba húzott élénkpiros kalapja mellett feltűnő az asztalon található bizarr maszk, és az azon még inkább bizarr zöld-sárga folt.

Schöpflin Aladár A piros ruhás nő című regénye először folytatásokban a Nyugat 1919-es évfolyamában jelent meg, majd a könyvet a Franklin Társulat adta ki 1921-ben, 1975-ben pedig a Szépirodalmi publikálta. Ma a feledés homálya borítja, pedig a kifogástalan ízléssel megírt regény az összeomlás előtt álló régi Magyarország élénk színekkel megfestett panorámája. A történet 1908 és 1914 között játszódik egy poros kisvárosban, Óváron. Vaymár Sándor, az ifjú rajztanár ki akar törni kisszerű környezetéből, festeni kezd, majd megismerkedik egy elvált, remekül zongorázó fiatalasszonnyal, Baltazár Ilonával, aki a modellje lesz. Később a szeretője is. A titkos szerelem nem tartható fenn, az álmodozó férfi pedig nem mer mindent maga mögött hagyni, ezért inkább öngyilkosságot kísérel meg.

Fehér

A The Beatles egyetlen, még a zenekar működése idején, 1968-ban megjelent dupla lemezét a fehér borítója miatt szokás Fehér Albumnak (White Album) nevezni. A lemez „hírhedt” dala a Helter Skelter, mely a vidámparkok spirálforma csúszdájáról szól, de Charles Manson túlgondolta a dalszöveget, egy faji háború eljövetelét látta bele, így akár előzménye is lehet a Sharon Tate-féle gyilkosságoknak. Erre azonban természetesen senki nem gondolt, különösen akkor, amikor az album másik nagy slágerét, az Ob-La-Di, Ob-La-Dát hallgatta, amelynek ügyes megtekeréséből született Zalatnay Sarolta Tölcsért csinálok a kezemből című örökzöldje. A borítót Richard Hamilton pop-art alkotó tervezte, aki az előző évben egy Duchamp-kiállítást rendezett a Tate Galleryben. Hamilton műve gyakorlatilag inverze az előző, a Sgt. Peppers… album harsány, színes coverének.

A Fehér Anna című rockballadát 1988. augusztus 25-én mutatták be a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A mezőségi ballada nyomán a darab zenéjét Szörényi Levente szerezte, míg a szövegét Bródy János írta. Néhány évvel korábban, 1984-ben egy másik Szörényi- és Bródy-produkciót, az István, a királyt láthattak a nézők Szegeden, a Szabadtéri Játékok keretében. Az 1988-as előadást Kerényi Imre rendezte, a főbb szerepeket pedig Götz Anna (Fehér Anna) és Bubik István (Fehér László, Vak regős) formálták meg, míg a koreográfus az István, a királyban is meghatározó szerepet játszó Novák Ferenc volt.

Zöld

Pilinszky János Kráter kötetében található Zöld című rövid, egystrófás verse még a Kortárs folyóiratban jelent meg 1974 szeptemberében. Az olvasókat nem érte váratlanul a rövid szöveg, mert Pilinszky korábban publikált írásaiban már hangot adott annak, hogy milyen különleges viszony fűzi őt a fák zöld világához.

„Elmerül szemem, arcom, lelkem, / minden élőlény megmerül / abban a feneketlen zöldben, / ami egy fa kívül-belűl.” Elmerülni a zöldben, elmerülni Pilinszky költészetében, mindkettő hazatalálás.

Az 1972-ben kislemezen publikált Taurus-dal, a Zöld csillag Radics Béla és Brunner Győző szerzeménye, az egyik első hard rock zsánerű magyar popdal. A Taurust, „a Locomotiv GT utáni második magyar szupergroupot” Som Lajos és Balázs Fecó alapították, miután otthagyták a Neotont, és sikerült a hard rock ügyének megnyerniük Radics Bélát, az ország talán legjobb gitárosát, és a Metróból igazolt vérprofi Brunner Győzőt. 1972. májusi bemutatkozásuk a Budai Ifjúsági Parkban legalább olyan meggyőző volt, mint egy évvel korábban az LGT debütálása. A Zöld csillagot is tartalmazó kislemezt az MHV újból kiadta, amikor az alkoholproblémákkal küzdő Radics 1982 októberében elhunyt. Ennek lett afféle társkiadványa a P. Box A zöld, a bíbor és a fekete című hard rock klasszikust is tartalmazó kislemeze.