Szirtes Ági nyakig homokban is uralta a színpadot
Szeptember 21-én ünnepli hetvenedik születésnapját Szirtes Ági Kossuth-díjas színésznő, a budapesti Katona József Színház alapító tagja, akit színpadi szerepei mellett olyan emlékezetes filmekben is láthattunk, mint a Falfúró, a Roncsfilm, A londoni férfi, a Zárójelentés és A koppányi aga testamentuma.
Életét az első pillanattól végigkísérte a színjátszás, hiszen édesapja, Szirtes Ádám Kossuth-díjas színész, keresztapja a tragikus sorsú színészlegenda, Soós Imre volt. Kislányként nagyon zavarta, hogy apja a filmvásznon szinte állandóan rongyokat hordott, Szirtes ezért a Háry János forgatásakor huszáregyenruhában, csákóval a fején, karddal az oldalán felszállt a buszra, és hazament megmutatni magát.
Szirtes Ági gyerekkorától a színészi pályára készült, a főiskolán 1978-ban végzett. Diplomáját kézhez véve Kecskemétre szerződött Ruszt József rendező hívására, majd Zsámbéki Gábor invitálta a Nemzeti Színházba. 1982-ben alapító tagként csatlakozott a budapesti Katona József Színházhoz, amelynek több mint négy évtizede a tagja.
A teátrum legnagyobb szériát elérő színműveiben (Csehov: Három nővér; Ivanov) és a színház történetének legjátszottabb darabjában, Egressy Zoltán 1998-ban műsorra tűzött Portugáljában is szerepelt. Werner Schwab Elnöknők című művében – másik két kiváló színésznő, Csákányi Eszter és Pogány Judit társaságában – több mint két évtizedig csillogtatta meg tehetségét. Tersánszky Józsi Jenő–Grecsó Krisztián Cigányok című drámájában Harkocsánynét alakította átütő erővel, a Szép napok című Beckett-monodrámában előbb derékig, majd nyakig homokba ásva uralta a színpadot. Színpadra lépett Sarkadi Imre Oszlopos Simeon című drámájában, Katona Bánk bánjában Gertrudist formálta meg, Grecsó Krisztián Tíz eszkimó című művében pedig egy Európa-bajnok úszót. Egyik legutóbbi szerepét a Hajnóczy Péter kisregényéből készült A halál kilovagolt Perzsiából című darabban kapta.
Szirtes Ági egy nyilatkozata szerint a rendezők a fő szobrászai egy színésznek. Nem a főszerepeket, hanem a fontos szerepeket becsüli.
Drámai és komikusi szerepben egyaránt kiváló. Gyakran kelt életre nehéz sorsú asszonyokat, nyers, harsány figurákat (emlékezetes a Portugál állandóan részeg falusi asszonya, aki az „iszom egy fröcsikét” mondat után kerékpárjával minduntalan elesik és káromkodik). A színházat és a filmet is szereti, de véleménye szerint a kettőt nehéz összehasonlítani: az elsőben az alapos próbafolyamatot, az utóbbiban a spontaneitást kedveli.
Még tizenkét éves sem volt, amikor először lépett a kamerák elé, Zsurzs Éva filmjében, A koppányi aga testamentumában alakította Aisát, a török lányt. Számos filmben (Egy erkölcsös éjszaka, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Falfúró, Roncsfilm, Portugál, Hippolyt, Magyar szépség, Szezon, Az ajtó, 1945, Lajkó – cigány az űrben, X – A rendszerből törölve, Zárójelentés) és tévéfilmben (A Csillagszemű, Régimódi történet, A nyugalom, Égi madár, A fekete bojtár) szerepelt.
Egyik kedvenc filmes munkája a Georges Simenon bűnügyi regényéből Tarr Béla rendezésében és Krasznahorkai László forgatókönyve alapján készült
Ezután a Kertész Ákos regénye nyomán forgatott Tabló – Minden, ami egy nyomozás mögött van! című krimiben állt a kamera elé, alakítását a magyar filmkritikusok is elismerték.
A színház és film mellett gyakran szinkronizál is, többször adta hangját Pedro Almodóvar egyik kedvenc színésznőjének, Carmen Maurának, és a Maffiózók amerikai tévéfilmsorozat gengszterfelesége is az ő hangján szólalt meg.
Édesapja, Szirtes Ádám írásaiból könyvet adott közre Életünk, életem! címmel. A családi hagyományt folytatja a színésznő lánya, Pálmai Anna, aki szintén a Katona József Színház tagja. Ők ketten már több alkalommal léptek együtt színpadra, például a Cigányok című drámában az anya és lánya szerepében. Szintén együtt játszottak a Borbély Szilárd művei alapján készült, Az olaszliszkai című előadásban, Günter Grass Bádogdob című regényének színpadi változatában, Brecht A kaukázusi krétakör című drámájában vagy
Szirtes Ági művészete elismeréseként megkapta a Jászai Mari-díjat (1988), az Érdemes Művész címet (2000). 2008-ban Kossuth-díjjal tüntették ki „klasszikus és kortárs művekben nyújtott átütő erejű alakításaiért, különösen a társadalom perifériájára szorult emberek hiteles megformálásáért”. 2011-ben Budapest díszpolgára lett. Színházi és filmes szerepeiért számos fesztiváldíjjal ismerték el: 1993-ban a filmszemle díját, 1999-ben a színházi találkozó legjobb női alakítás díját, 2000-ben a legjobb mellékszereplő díját kapta, elnyerte a színikritikusok (1999) és a filmkritikusok díját (2001, 2009). 2018-ban Prima Primissima Díjat kapott. A Rozsdatemető 2.0 című előadásban nyújtott alakításáért a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) és a Vastaps Művészeti Alapítvány díját is átvehette. 2023-ban elnyerte a Psota Irén-díjat. 2024-ben a Halhatatlanok Társulatának tagja lett. 2025-ben a Páger Antal-színészdíjat vehette át.
