Antall József
Április 8-án történt
„Ha valaki éltében ürességet talál, órái hasztalanul s unalommal folynak, s ő nemigen érti s tudja: mire való, mért van s mért él? Bizonyára elfelejté vagy soha eszébe sem juta, hogy van hazája. Nem öli az unalom, kevés lesz annak a huszonnégy óra, s nem untatja azt a kora nyári hajnaltámadat, ki honja ügyében fáradoz. A legszentebb kötelesség teljesítésének érzése tölti be az élet minden helyezetiben édes megelégedéssel a hív hazafit, legyen herceg, legyen zsellér!” – fogalmazta az 1860. április 8-án elhunyt Széchenyi István, „a legnagyobb magyar”.
Február 15-én történt
„Az ember semmit nem szop az ujjából. A valóságból merít, szüksége van rá, mert az a legnagyobb szerző” – fogalmazta a ma nyolcvanharmadik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas költő, író, műfordító, Oravecz Imre. Bemutatkozó kötete, a Héj 1972-ben jelent meg, első sikerét a Halászóember hozta el, míg A rög gyermekei című trilógiával a kortárs magyar irodalom egyik legelismertebb képviselőjévé vált. Életművében különösen fontos a vidéki Magyarország eltűnő világának bemutatása, szülőfaluja, Szajla több művében is központi szerepet kap.
Február 6-án történt
Ma ünnepli hatvankilencedik születésnapját Snétberger Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitárművész, zeneszerző, akit elsősorban improvizációs művészetének és műfaji határokat átlépő játékának köszönhetően ismernek szerte a világon. Szólóban és más világhírű művészekkel is rendszeresen fellép, számos albuma jelent meg, és közreműködőként is legalább ennyi lemezen hallható a játéka. A kezdeményezésére létrejött zenei oktató és tehetséggondozó intézmény a Snétberger Zenei Tehetség Központ nevet viseli.
Január 14-én történt
„A piktúra olyan, mint az alkoholista kezében az alkohol, nem könnyű lemondani róla. Aki ezt véglegesen meg tudta tenni, nem is lehetett nagy festő! Azonban a lángész is ember, akkor is remél, amikor már alig van remény” – fogalmazta az 1900. január 14-én született – és 1988-ban elhunyt – Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, Barcsay Jenő, a 20. századi magyar képzőművészet egyik legkiemelkedőbb alakja.
A Varsói Szerződés főként a szocializmust védelmezte a tagállamaiban
Hetven éve, 1955. május 14-én írták alá a lengyel fővárosban a Varsói Szerződés, a közép- és kelet-európai szocialista országok katonai-védelmi szervezetének létrehozásáról szóló megállapodást. A szövetséget harminchat éves fennállás után, 1991. július 1-jén nyilvánították megszűntnek a tagállamok.
Április 8-án történt
Az 1973-ban ezen a napon elhunyt Pablo Picasso képeinek talán legnyilvánvalóbb jellemzője, hogy ábrázolásmódjuknak nem sok köze van a valósághoz. Ezt a spanyol festőzseni is pontosan tudta, s így nyilatkozott: „A tárgyakat úgy festem le, ahogy elgondolom őket, nem ahogy látom.”
December 12-én történt
1863. december 12-én született Edvard Munch világhírű norvég expresszionista festő. Művészetét szorongás, elvágyódás és pesszimizmus jellemzi. Leghíresebb festménye, A sikoly a világ legismertebb műalkotásainak egyike. Képeinek legnagyobb gyűjteménye a nevét viselő Munch Múzeumban látható Oslóban.
II. Erzsébet Négykoronás menüjéből lakmároztunk a Gundelben
Az idén 130 éves patinás étterem számos híresség mellett a brit királynőt is vendégül látta már. A látogatásakor feltálalt ételsor újragondolt verzióját most bárki megkóstolhatja.
Május 13-án történt
„Művészi tevékenységének kiemelkedő eseménye: Latinovits Zoltánt fölfedezte, kirúgta, újra fölfedezte, újra kirúgta, a heves lábmozgástól isiászt kapott, melyet felesége, Szemere Vera (l. ott) forró fazékfedővel sikeresen tud elmulasztani.” Így örökíti meg egyik egypercesében Örkény István az ezen a napon született Várkonyi Zoltánt, a magyar regények filmadaptációinak nagymesterét, A kőszívű ember fiai, az Egri csillagok és megannyi klasszikus rendezőjét.
Április 8-án történt
Az 1973-ban ezen a napon elhunyt Pablo Picasso képeinek talán legnyilvánvalóbb jellemzője, hogy ábrázolásmódjuknak nem sok köze van a valósághoz. Ezt a festőzseni is jól tudta, s így nyilatkozott: „A tárgyakat úgy festem le, ahogy elgondolom őket, nem ahogy látom.”
Tetszettek volna forradalmat csinálni
Harminc éve, 1993. december 12-én hunyt el Antall József történész, politikus, a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar kormány elnöke. A Blokád című 2022-es filmben ifj. Vidnyánszky Attila, illetve Seress Zoltán alakítják.
Megérkezett a Blokád első előzetese
Félidejéhez érkezett a nagyszabású magyar történelmi film, a Blokád forgatása, aminek a most debütáló első előzetesén keresztül a közönség is betekintést kaphat a tervek szerint 2022. október 27-én mozikba érkező alkotásba.
Antall József megformálását pályafutása legnagyobb kihívásának érzi Seress Zoltán
A rendszerváltás utáni Magyarország első szabadon választott miniszterelnökét, Antall Józsefet alakítja Seress Zoltán a most készülő Blokád című mozifilmben, amit színészi pályafutása izgalmas megmérettetésének tart.
Elkezdődött a Blokád forgatása
1990. október 25-én robbant ki és bénította le négy napra az egész országot a taxisblokád. Most, 31 évvel később elkezdődött a viharos eseményeket feldolgozó mozifilm, a Blokád forgatása, amelynek központi alakja a rendszerváltás utáni első szabadon választott miniszterelnök.
Mozifilm készül a rendszerváltás miniszterelnökéről
Köbli Norbert forgatókönyvéből, Tősér Ádám rendezésében készül a Blokád című alkotás, mely a rendszerváltás első játékfilmes feldolgozása lesz. A hiánypótló mozifilm Magyarország első szabadon választott kormányfője, Antall József személyét és élettörténetét mutatja be.