Babits Mihály
Együttműködés a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár között
A Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár vezetői együttműködési megállapodást írtak alá Esztergomban, a Magyar Nemzeti Múzeum Babits Mihály Emlékházban.
A fecskefészek ünnepe – Idén is lesz Babits Piknik
Kaj Ádámot, az eseményt szervező Babits Mihály Színház vezetőjét kérdeztük.
Keményre kalapált versek egy keményre faragott nőtől
Nemes Nagy Ágnes Babits Mihályhoz fűződő viszonyáról beszélgetett Juhász Anna irodalmár Szabó T. Anna költővel és Kelevéz Ágnes irodalomtörténésszel a Kossuth-díjas költőnő centenáriumi programsorozatának február 23-i estjén.
Improvizációk Babits-versekre
Tabbis címmel megjelent Gyárfás Attila és Bolcsó Bálint közös lemeze, amely Babits-versek ihletésére született.
Páratlan irodalomtörténeti hagyaték válik online elérhetővé az OSZK-nál
A távolról elérhető adatbázisban hosszabb távon leveleket, levelezéseket, kora újkori és újkori kötetes kéziratokat, önálló vers-, tanulmány- és regénykéziratokat, valamint analektákat (egyedi, nem levéltípusú dokumentumokat) szolgáltatnak.
Ünnepség a hatvanéves esztergomi Babits-emlékmúzeumban
Az esztergomi Babits-ház emlékmúzeummá avatásának 60. évfordulója alkalmából jubileumi ünnepséget rendeznek augusztus 6-án.
Babits Piknik Esztergomban
Irodalmi és színházi napot rendeznek az esztergomi Babits-kertben pénteken és szombaton.
Várad, Holnap, Ady
Milyen volt az a valóság, amelyben az Új versek születtek? Milyen szerepet játszott Nagyvárad Ady életében, és hogyan hatott ő a környezetére? Ezek a kérdések is felvetődtek az Irodalmi Magazin Várad, Holnap, Ady című számának bemutatóján január 18-án este a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
135 éve született Babits Mihály
Háborúban, forradalomban, változásokkal és válságokkal teli korban emberi és művészi példakép volt. Lírájával, regényeivel, esszéivel, műfordításaival és szerkesztőként is jelentős életművet hagyott maga után. A ma 135 éve született költőről az utókor számtalan alkotással emlékezett meg. Ezek közül mutatunk be néhányat.
Egy életen át tartó keresés
Ki volt Boncza Berta, vagyis Csinszka? Festő, költő, Ady Endre özvegye vagy csupán egy múzsa? Csinszka szinte egész életében erre kereste a választ, melyet azonban sohasem talált meg. Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész ezt az identitáskeresést kutatja Csinszka levelezéseit felhasználva: munkájáról a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészet és Pszichoanalízis című estjén mesélt.
Véres a földünk, háború van
„Miatyánk ki vagy a mennyekben,/ harcokban, bünökben, szennyekben,/ rád tekint árva világod:/ a te neved megszenteltessék,/ a te legszebb neved: Békesség!” – írja Babits Mihály 1914-ben a versében. Nincs időgépünk. Nem tudunk visszamenni, hogy lássuk, mit éltek át az I. világháború alatt az emberek. Viszont vannak verseink, szépirodalmunk és könnyű olvasmányaink, melyek bepillantást adnak az akkori szenvedésekbe.
Fecskefészek az Előhegyen
"Kertem az egész táj, hol óriás csiga kétszarvú dómjával e bölcs bazilika" – írta Dal az esztergomi bazilikáról című versében Babits Mihály. A költő és felesége, Tanner Ilona 1924-ben vásárolt nyaralót az esztergomi Előhegyen, ahol aztán tizenhárom nyarat töltöttek együtt, egészen Babits haláláig. A villa 1961 óta emlékhelyként működik, a kiállítás tárgyairól és Babits esztergomi éveiről Prantner Ivett múzeumpedagógust kérdeztük.