évforduló
Március 8-án történt
„Kénytelen vagyok a szerencse kegyeltjének mondani magam. A pályám bizonyos pontjain olyan csodálatos együttállások jöttek létre, amelyekért nagyon hálás vagyok a Fennvalónak és természetesen a családomnak, a környezetemnek, a baráti körömnek, a tanítványaimnak is” – fogalmazott korábban lapunknak Selmeczi György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett zeneszerző, zongoraművész, karmester, aki ma ünnepli hetvenharmadik születésnapját.
Fiatalon túl modernnek, később divatjamúltnak tartották kortársai Ravelt
Százötven éve, 1875. március 7-én született Maurice Ravel francia impresszionista zeneszerző, a hangszerelés mestere, az egyik legismertebb klasszikus zenemű, a Bolero, illetve a Daphnis és Chloé balettzene komponistája.
Március 7-én történt
2010-ben ezen a napon az amerikai Kathryn Bigelow filmtörténetet írt: személyében első ízben kapta meg nő a legjobb rendezőnek járó arany szobrocskát az Oscar történetében. A bombák földjén című iraki háborús drámája összesen hat Oscar-díjat nyert. A rendező az elismerést a külföldön harcoló amerikai katonáknak ajánlotta.
Százéves lenne Pierre Boulez, Bartók Béla egyik legihletettebb tolmácsolója
Száz éve, 1925. március 26-án született Pierre Boulez francia zeneszerző, karmester, a kortárs zene kimagasló alakja, aki pályafutása során több alkalommal vezényelt Magyarországon és akit Bartók Béla egyik legihletettebb tolmácsolójának tekintettek.
Michelangelo nehéz természetű zseni volt
Ötszázötven éve, 1475. március 6-án született Michelangelo Buonarroti, a Pietà, a Mózes, a Dávid-szobor, a Sixtus-kápolna monumentális freskójának alkotója, a római Szent Péter-bazilika kupolájának tervezője, aki a festészetben, a szobrászatban, az építészetben, sőt a költészetben is kimagaslót alkotott.
Kálmán György fő- és mellékállása is a színház volt
Száz éve, 1925. március 6-án született Kálmán György Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, aki azt vallotta: „Ez a pálya alkalmas arra, hogy valaki legendává váljék, a végelszámolásnál azonban semmi más nem számít, csak a színpad.”
Március 6-án történt
1967-ben ezen a napon halt meg Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, zeneoktató és népzenekutató, aki Bartók Bélával megteremtette a népzenéből táplálkozó, európai színvonalú, 20. századi modern magyar zenét. Legismertebb művei között van a Háry János, a Székely fonó és a Czinka Panna balladája, a róla elnevezett zenepedagógiai módszer szerte a világon ismertté tette nevét.
Március 5-én történt
Ma ünnepli nyolcvankettedik születésnapját Balázs Péter Kossuth- és Jászai-Mari díjas színész, rendező. Az elsősorban humoros, komikus szerepeiről ismert művész számtalan színpadi és filmszerepe mellett közel másfél évtizedig a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója volt, de olyan népszerű mesefigurák is az ő hangján szólalnak meg, mint Mekk mester és a Nagy ho-ho-horgász.
Salamon Béla félszegségében is ravasz kisembere a kabaréjelenetek fénypontja volt
Száznegyven éve, 1885. március 4-én született Salamon Béla, a magyar kabarészínpad egyik legnagyobb egyénisége, akinek nevéhez olyan szállóigék fűződnek, mint a „Ha én egyszer kinyitom a számat…, ha én egyszer elkezdek beszélni…”, a „Vigyázz, Malvin, jön a kanyar” és a „Lepsénynél még megvolt”.
Március 4-én történt
Ma ünnepli 83. születésnapját Sztevanovity Zorán, akinek egykori együttese, a Metro a hatvanas évek beatkorszakának egyik legnépszerűbb zenekara volt. A hetvenes évek közepétől szólópályára lépő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitáros, énekes, zeneszerző nevéhez olyan dalok fűződnek, mint az Apám hitte, a Romantika, Az ünnep és A szerelemnek múlnia kell.
Traumatológusként kezdte a pályáját a Mad Max rendezője
Március 3-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját George Miller ausztrál filmrendező, forgatókönyvíró és producer, az egyik legeklektikusabb filmes a világon, a Mad Max-sorozaton kívül a nevéhez fűződik Az eastwicki boszorkányok vagy a Táncoló talpak című Oscar-díjas animációs film is.
Németh Lászlót erősen foglalkoztatta az értelmiség meghasonlása
Ötven éve, 1975. március 3-án halt meg Németh László Kossuth-díjas író, esszéista, drámaíró, műfordító, a 20. századi magyar irodalom kimagasló alakja. Kultuszának ápolására 1987-ben Hódmezővásárhelyen megalakult a Németh László Társaság, kéziratos hagyatéka 2011-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumba került.
Március 3-án történt
1883-ban ezen a napon született Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze. Pályáját vándorszínészként kezdte, majd Debrecenben, Szegeden, a pesti Népszínházban, a Magyar Színházban, a Vígszínházban, majd a főváros szinte valamennyi színházában játszott. Számos néma- és hangosfilmben szerepelt, legemlékezetesebb alakítása Székely István 1931-es Hyppolit, a lakájának főszerepe volt.
Zenével gyógyította a lelkeket ifjabb Sánta Ferenc
„Az orvos a testet gyógyítja, a cigányzenész pedig a lelket” – vallotta a nyolcvan éve, 1945. március 2-án született ifjabb Sánta Ferenc Kossuth-nagydíjas, Kossuth-díjas hegedűművész, prímás, a nemzet művésze, a 100 Tagú Cigányzenekar és a Magyar Nemzeti Cigányzenekar alapító tagja.
A katonának nevelt I. Miklós hadseregként irányította birodalmát
Százhetven éve, 1855. március 2-án halt meg I. Miklós cár, „Európa csendőre”, aki birodalmát az abszolutizmus utolsó európai védőbástyájának tekintette, leverte az 1830–31-es lengyel függetlenségi felkelést és az 1848–49-es magyar szabadságharcot, majd megindította a törökök ellen a krími háborút.
Március 2-án történt
1951-ben ezen a napon született Balázs Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, billentyűs, dalszerző. Pályáját 1967-ben a Neoton együttesben kezdte, majd az első magyar hard rock zenekarban, a Taurusban játszott. 1978 és 1986 között a Korál együttest vezette, ezután szólókarrierbe kezdett. A 2020-ban elhunyt zenész nevéhez olyan feledhetetlen dalok fűződnek, mint az Anyám, vigasztalj engem, A kőfalak leomlanak, a Homok a szélben, A csönd éve és az Évszakok.