évforduló
Április 7-én történt
„Csak akkor hihetjük magunkat jónak egy szerepben, ha megvan bennünk az önmagunkkal való találkozás pihentető, simogató érzése. Az igazi alakítás mindig a szabadság laza érzésével jár” – fogalmazta az 1919. április 7-én született – és 1998-ban elhunyt – Kossuth-díjas színművész, Gábor Miklós, akit többek között a Nemzeti Színház, a Madách Színház és a kecskeméti Katona József Színház előadásaiban, valamint a Budapesti tavasz, az Ősbemutató, a Keserű igazság, a Rettenetes szülők és a Kertes házak utcája című filmekben láthattunk.
Április 6-án történt
„Mindenkinek van dolga a világban, vagyis van küldetése, és időnként úgy alakul, hogy némelyikünk erre rájön. Ez a küldetéstudat” – fogalmazta a ma ötvennyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas dalszerző, énekes, előadóművész, Kovács Ákos. A Bonanza Banzai frontembereként induló, majd szólópályára lépve is rendkívül népszerű zenész több mint harminc nagylemezt készített, amelyeken olyan emlékezetes dalok hallhatók, mint az Induljon a banzáj, az 1984, a Hello, az Indiántánc, az Ilyenek voltunk, a Keresem az utam, a Valami véget ért és a Dúdolni halkan.
Április 5-én történt
„Kitaláltam, hogy én nem utánzok senkit, nem másolom le senkinek a játékmodorát, hanem kialakítom a saját stílusom, és gyakorlatilag ezt fejlesztettem és fejlesztem a mai napig” – fogalmazta egy interjúban a ma hetvennegyedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitáros, Tátrai Tibor, aki az elmúlt évtizedekben olyan fontos és népszerű zenekarokban pengette, illetve pengeti a húrokat, mint a Sakk-Matt, a Syrius, a Juventus, a Generál, a Skorpió, a Hobo Blues Band, a Török–Tátrai Tandem, a Tátrai Band, a Boom-Boom és a godfater.
Zeneszerzőnek és fizikusnak készült, aztán győzött az irodalom – Spiró György 80
Április 4-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Spiró György Kossuth-díjas író, műfordító, a Kerengő, Az Ikszek, A Jövevény és A jégmadár című regények, illetve a Csirkefej, Az imposztor, a Honderű, az Elsötétítés, a Koccanás és az Ahogy tesszük című színdarabok szerzője.
Április 4-én történt
„Becsaptam egy ajtót. Azt mondtam neki, hogy nyitva van.” / „Ma reggel arra ébredtem, hogy már nem alszom.” / „A második házasság az optimizmus győzelme a tapasztalat felett” / „Magyarországon azért ilyen lassú a vasúti közlekedés, mert fenn kell tartanunk a nagy ország látszatát” – íme néhány gyöngyszem a ma nyolcvannyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas író, előadóművész, Sándor György aranyköpései közül. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett „humoralistát” nyelvi leleményei miatt Karinthyhoz is hasonlították.
Budai Ilona a népdalok gyűjtését, tanítását és terjesztését tartotta élete fő céljának
Hetvenöt éve, 1951. április 3-án született Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes, aki a hetvenes évek derekától gyűjtött népdalokat a környező országok magyarlakta vidékein, tíz éven át tanított népdalt a Magyar Rádióban, és a táncházmozgalomban is fontos szerepet vállalt.
Április 3-án történt
Ma ünnepli kilencvenegyedik születésnapját Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész, a Corvin-lánc kitüntetettje. A magyar figurális szobrászat egyik legfontosabb képviselője munkásságának leghangsúlyosabb részét a köztéri kompozíciók képezik, de kisplasztikákat is készít, és grafikai alkotásai is jelentősek. Munkáinak visszatérő témája a második világháború és az 1956-os forradalom, de Ady Endre, József Attila, Kodály Zoltán, Kós Károly, Deák Ferenc, Széchenyi István és Kossuth Lajos alakját is megmintázta.
Süsü, Mirr-Murr, Pom Pom, Bagaméri – 90 éves lenne Csukás István
Kilencven éve, 1936. április 2-án született Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze, számos máig népszerű rajz- és bábfilmfigura, többek között Pom Pom, Mirr-Murr, Süsü sárkány, Gombóc Artúr és a nagy ho-ho-ho-horgász „atyja”.
A fény festője, akinek a nevéből angol filmszakmai kifejezés lett – Koltai Lajos 80
Április 2-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőr, rendező, a nemzet művésze, aki operatőrként többek között Szabó Istvánnal, András Ferenccel, Mészáros Mártával, Gothár Péterrel és Kovács Andrással forgatott, rendezőként pedig a Sorstalanság, az Este és a Semmelweis című filmeket jegyzi.
Április 2-án történt
„Nálam a szín sohasem játszott elsődleges szerepet, mindig a rajz és a forma, a konstrukció volt az első, csak aztán a szín” – vallotta művészetéről az 1988. április 2-án elhunyt kétszeres Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, Barcsay Jenő. A magyar konstruktív-geometrikus művészet legjelentősebb egyéniségét legtöbben a számos nyelvre lefordított Művészeti anatómia szerzőjeként és Szentendre meghatározó festőjeként ismerik, de grafikái és mozaikjai is igen jelentősek, illetve művészetpedagógiai munkássága is kiemelkedő.
Április 1-jén történt
„A legfontosabb: megtalálni a magunk versét. Nem azt kell választania egy versmondónak, amelyik tetszik, mert lüktet a ritmusa vagy szépen csilingelnek a rímei, esetleg valaki más azzal nyert szavalóversenyt. A saját, nehezen megfogalmazható érzéseimet, gondolataimat kell felismernem a versben. Mintha helyettem írta volna – jobban, pontosabban, árnyaltabban – a költő, mindazt, ami engem is foglalkoztat” – fogalmazta egy interjúban a ma hetvenkettedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, Rubold Ödön.
Kertész Imre úgy vélte, Auschwitz nélkül csak egy átlagember lett volna
Tíz éve, 2016. március 31-én hunyt el Kertész Imre Nobel-, Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért, A holocaust mint kultúra és A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt című kötetek szerzője.
Március 31-én történt
„A balettmester azért van ott, hogy megmondja, mit csinál jól vagy rosszul a növendék, és azért, hogy átadja, hogyan kell csinálni. Ehhez viszont nagyon fontos elsajátítani a jelenben élés képességét, ami azonban sokszor sajnos még a felnőttekből is hiányzik” – fogalmazta a ma hatvankettedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magántáncos, érdemes művész, Volf Katalin, aki számos nemzetközi balettversenyen vett részt és aratott sikereket, illetve Európa valamennyi jelentősebb balettszínpadán vendégszerepelt.
Március 30-án történt
2023. március 30-án hunyt el Ragályi Elemér Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, akit kézikamera-kezelése és világítástechnikája tett ismertté a hetvenes években, és akinek nemcsak a Magyar Filmszemlén ítélték oda hatszor a Legjobb operatőr díját, de a filmjei között Oscar-, Emmy- és ACE-díjas alkotás is megtalálható. Pályafutása során Elek Judit, Sándor Pál, Gazdag Gyula és Zolnay Pál állandó alkotótársa volt, de András Ferenccel, Kovács Andrással, Rózsa Jánossal, Grunwalsky Ferenccel és Szomjas Györggyel is sokat forgatott.
Március 29-én történt
„Hiszek a költészet öncélúságában, abban, hogy egy versnek, egy regénynek semmi más célja nincs, nem is lehet, mint hogy szép legyen” – fogalmazta az 1885. március 29-én született – és 1936-ban elhunyt – költő, író, műfordító, Kosztolányi Dezső, a Nyugat első nemzedékének művésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja, akinek olyan regények és verseskötetek fűződnek a nevéhez, mint az Aranysárkány, az Édes Anna és a Néró, a véres költő, illetve a Négy fal között, a Mágia és A szegény kisgyermek panaszai.
Március 28-án történt
Ma ünnepli ötvenhatodik születésnapját Goda Krisztina Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, aki rendezői diplomáját a londoni National Film and Television Schoolban, a forgatókönyvíróit a Los Angeles-i University of Californián szerezte. Nevét a Szabadság, szerelem című film tette országosan ismertté, de a Kaméleon, a Veszettek, a BÚÉK, az Ida regénye és a Hogyan tudnék élni nélküled? című mozik, illetve a Csak szex és más semmi című televíziós sorozat is az alkotói palettáját színesítik.