Zeneszerzőnek és fizikusnak készült, aztán győzött az irodalom – Spiró György 80
Április 4-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Spiró György Kossuth-díjas író, műfordító, a Kerengő, Az Ikszek, A Jövevény és A jégmadár című regények, illetve a Csirkefej, Az imposztor, a Honderű, az Elsötétítés, a Koccanás és az Ahogy tesszük című színdarabok szerzője.
1946-ban született Budapesten. Édesanyja vidéki társulatokban volt színésznő, édesapja mérnök-közgazdászként dolgozott. Egy ideig zeneszerzőnek készült, tehetségesen hegedült, majd a fizikusi pálya vonzotta, végül tizenhat éves korában elhatározta, hogy drámaíró lesz. Apját 1964-ben Belgrádba helyezték, ahol Spiró nagyon hamar megtanulta a nyelvet. Egy év múlva visszatért Budapestre, és az ELTE magyar–filozófia szakára jelentkezett, de átirányították magyar–orosz szakra. Oroszul nem igazán tudott, de két hónap alatt számottevő előrehaladást ért el,
Diplomáját 1970-ben szerezte meg, majd dolgozott a Magyar Rádió külpolitikai rovatánál, a Corvina Kiadó szerkesztőjeként, 1976-78-ban a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-európai Kutató Intézetének munkatársa volt. 1978-tól 2008-as nyugdíjazásáig az ELTE tanára volt, előbb a Világirodalmi, majd 1991-től az Esztétika és Kommunikáció Tanszéken. 1981-ben lett az irodalomtudományok kandidátusa, 1997 óta habilitált egyetemi docens.
A kutatói-tanári munka mellett a színházi életben is tevékeny: 1975–1977 között és 1978–1979-ben a budapesti Nemzeti Színház, 1981–1992 között a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja, 1992 és 1995 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója volt, 1990-től 1997-ig tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. 2016-tól 2018-ig a Szegedi Nemzeti Színház művészeti főtanácsadója volt.
A nagy kiugrást és a sikert, vele a József Attila-díjat, az 1981-ben megjelent Az Ikszek című regénye hozta el számára. A 19. század elején a környező nagyhatalmak által feldarabolt Lengyelországban játszódó regény főhőse a kiöregedett színész- és rendezőzseni, Wojciech Bogusławski, aki valóban élt, és a lengyel színjátszás egyik legnagyobb alakja volt. A mű, amelyben művészet és politika keveredik, aktuálpolitikai értelmezése miatt Magyarországon nagy sikert aratott, a lengyelek azonban – a Bogusławskihoz „méltatlan” ábrázolás miatt – megharagudtak Spiróra, a regény lengyelül csak 2013-ban jelent meg.
Az Ikszek sikere után a közönség figyelme egyre inkább a szerzőre irányult, aki hamarosan drámagyűjteménnyel (A békecsászár), novelláskötettel (Álmodtam neked) és több esszékötettel is jelentkezett. 1983-ban Székely Gábor, a frissen létrejött Katona József Színház igazgatója megkérte, írjon darabot Gobbi Hilda számára. Így készült el 1985-re a Csirkefej, a késő Kádár-kor reménytelenségének, szegénységének, lumpenesedésének látlelete, amely 1987. évi bemutatásakor a közönség és a kritika körében egyértelmű sikert aratott, a hatalom viszont fanyalogva fogadta.
Az író a kilencvenes évek elején ismét nagyprózával jelentkezett, ám A Jövevény című regény visszhangtalan maradt, ahogy a 2001-es A jégmadár is, jóllehet utóbbi elnyerte a Szépírók Társaságának díját. A 2005-ben megjelent, az 1. században játszódó Fogság című nagyregénye viszont óriási sikert aratott, több kiadása is megjelent. 2007-ben publikálta a Messiások című regényt, A Jövevény átdolgozását, 2009-ben a Feleségverseny című disztópiáját, amely Magyarország képzeletbeli közeljövőjébe kalauzolja el az olvasót. 2010-es Tavaszi Tárlat című műve az 1956-os forradalom idején és azt követő időszakban játszódik, a 2015-ös Diavolina Makszim Gorkij életének utolsó szakaszát mutatja be utolsó szerelmének, cselédből lett ápolónőjének elbeszélésében. 2017-es Kőbéka című regénye keserű szatíra a jelenkorról.
Drámáival is folyamatosan jelen van a színpadokon, a közönség és a kritika is elismeréssel fogadja darabjait, közülük a legismertebbek Az imposztor, Honderű, Kvartett, Elsötétítés, Ahogy tesszük, Koccanás, Prah, valamint a 2015-ben bemutatott Helló, doktor Mengele!, amelyért az évad legjobb magyar drámája címet is elnyerte. 2019-es Széljegy című könyve drámáiból, dramolettjeiből, hangjátékaiból áll. 2020-as Sajnálatos események – Két tragédia közjátékkal Kádárról című munkája a 20. század második felének történetével foglalkozik. Ugyanebben az évben esszékötete is megjelent Malaccal teljes éveink címmel, amelynek címadó esszéje személyes visszaemlékezés az Eötvös Collegiumra. Novelláit az Álmodtam neked, T-boy és a Kémjelentés című kötetekben adta közre. A 2019-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg Egyéni javaslat című, humoreszkeket tartalmazó kötete.
A 2006-ban „sokoldalú irodalmi munkásságáért, különösen regényírói és a színháztörténetben új fejezetet nyitó drámaírói tevékenységéért” Kossuth-díjjal kitüntetett Spiró György számos más rangos elismerést is kapott, a többi közt 1998-ban babérkoszorús író lett, 2005-ben átvehette a Magyar Művészetért, a Füst Milán- és a Magyar Zsidó Kultúráért díjat, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 2006-ban Aegon, valamint Gundel művészeti díjat kapott, 2009-ben Budapest XIII. kerületének díszpolgára lett, 2012-ben Artisjus irodalmi nagydíjjal jutalmazták. 2020-ban Hazám-díjas lett. 2025-ben Radnóti Miklós antirasszista díjjal ismerték el, és Budapest díszpolgára lett.
Idén márciusban új kötettel jelentkezett, a Repedt kályhámon macska ül az 1986-os évet dolgozza fel az író naplóján keresztül, egyszerre személyes történeteket és történelmi eseményeket megjelenítve.
Címlapfotó: Spiró György író a 70. születésnapján tartott köszöntésén a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2016. április 5-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
