eztörténtma
Január 1-jén történt
2016. január 1-jén halt meg Zsigmond Vilmos Oscar-díjas magyar-amerikai operatőr. A fények és árnyékok festőjének is nevezett művész a főiskolai mesterein kívül az olasz neorealistáktól és a francia új hullámosoktól tanult legtöbbet, és az Amerikai Operatőrök Társasága tagja volt. Pályája során több mint ötven filmben dolgozott operatőrként, négyszer jelölték Oscar-díjra, amelyet a Steven Spielberg rendezte Harmadik típusú találkozások fényképezéséért sikerült elnyernie.
December 31-én történt
„A filmben az alakítás szanaszét van szeletelve. A figura legértékesebb pillanatai veszhetnek el így. Ugyanakkor a kamera, ha igazi mester irányítja, bizonyos dolgokat olyan közelségbe tud hozni, mint a színpad soha. Sok múlik rajtunk, színészeken, ezért aztán a gyengébb produkciókat sem szabad félvállról venni” – fogalmazta az 1927. december 31-én született Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, Ruttkai Éva.
December 30-án történt
„Ha a színész igazán felfedezi, hogy a szerep-ember is benne lakozik, az olyan csoda boldogság, hogy reszketve várja újra meg újra az esti előadást. Minden jól eltalált szerep létfenntartó-tudathasadás! S ez a valódi színészt boldogsággal tölti el. Csak a technikát lehet megtanulni” – állította az 1985. december 30-án elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Márkus László.
December 29-én történt
1828. december 29-én született – és 1868-ban halt meg – Szendrey Júlia, akit elsősorban Petőfi Sándor feleségeként és múzsájaként őriz az emlékezet, hiszen Petőfi hozzá írta többek között a Reszket a bokor, mert…, a Minek nevezzelek?, az Itt van az ősz, itt van újra… és a Szeptember végén című verseit. Kevésbé köztudott, hogy Szendrey Júlia maga is költő, író, fordító volt, Hans Christian Andersen meséi – például A császár új ruhája vagy a Rendíthetetlen ólomkatona – az ő fordításában jelentek meg először nyomtatásban Magyarországon.
December 28-án történt
Ma ünnepli nyolcvannegyedik születésnapját Tordai Teri Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, akit többek között a Nemzeti Színház, a Vidám Színpad, a József Attila Színház, a Veszprémi Petőfi Színház és az Új Színház darabjaiban, illetve A gyáva, a Délibábok országa, a Szeleburdi vakáció, a Jó estét nyár, jó estét szerelem és a Próféta voltál szívem című filmekben láthattuk. Lánya, Horváth Lili szintén a színészi pályát választotta.
December 27-én történt
„Kivéve azt a néhány pillanatot, amikor az ember éppen tehetséges, a művészetet folyton gyakorolni kell. Főként azért, hogy a teremtő másodperceket jól ki tudjuk használni” – fogalmazta a 2004. december 27-én elhunyt Kossuth-díjas színművész, Bessenyei Ferenc. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett művész közel száz filmben és tévéjátékban játszott, többek között a Dúvad, A nyomozás, a Különös házasság, a Talpuk alatt fütyül a szél és az Érzékeny búcsú a fejedelemtől című mozikban láthattuk.
December 26-án történt
Ma ünnepli harminckettedik születésnapját Rujder Vivien Junior Prima díjas színésznő, aki 2017-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, majd a Katona József Színházhoz szerződött, melynek azóta is tagja. Színpadi szerepei mellett olyan emlékezetes filmekben is láthattuk, mint a Testről és lélekről, az Átjáróház, a Nagykarácsony, A feleségem története és a Véletlenül írtam egy könyvet.
December 25-én történt
„Az idők folyamán határozottan megerősödött bennem először a vágy, majd a tudat: színésznő leszek. Éreztem már azt is, hogy ez a pálya nekem nem a ragyogás, a csillogás, a fény elérését jelenti: lelki szükségletnek érzem, melyen keresztül a munka, embertársaim gyönyörködtetése a cél” – fogalmazta az 1932. december 25-én született – és 1972 karácsonyán tragikusan elhunyt – Jászai Mari-díjas színésznő, Domján Edit, akit többek között az Imposztorok, a Két emelet boldogság és Az alvilág professzora című filmekben láthattunk.
December 24-én történt
1886. december 24-én született Kertész Mihály magyar származású amerikai filmrendező. Az Oscar-díjas alkotó még a némafilmek korában kezdett filmezni Dániában, első rendezése az 1912-ben forgatott Az utolsó bohém volt. A húszas évek elején Ausztriában és Németországban forgatott, majd az Egyesült Államokba emigrált, ahol – immár Michael Curtiz néven – a Warner Bros. munkatársa lett. Hollywoodi karrierje során több mint száz filmet készített, melyek közül az 1944-ben Oscar-díjjal jutalmazott Casablanca a leghíresebb.
December 23-án történt
2022. december 23-án hunyt el Bak Imre Kossuth- és Herder-díjas festőművész, az Európai Iskola neoavantgárd hagyományainak folytatója, a magyar konceptuális művészet egyik úttörője. A nemzet művésze címmel kitüntetett és nemzetközileg is magasan jegyzett alkotó művei többek között a londoni Tate Modern, a New York-i Metropolitan Museum és a berlini Nationalgalerie, illetve a Magyar Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum és a székesfehérvári Szent István Király Múzeum gyűjteményében is megtalálhatók.
December 22-én történt
1925. december 22-én született Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező. A Magyar Mozgókép Mestere címmel kitüntetett művész még harmincéves sem volt, amikor 1954-ben első rendezésével, a Szigligeti Ede vígjátékából készült Liliomfival halhatatlant alkotott, később pedig olyan feledhetetlen filmeket készített, mint a Szerelem, a Macskajáték, a Ház a sziklák alatt, a Magyar rekviem, a Fűre lépni szabad, az Egy erkölcsös éjszaka és a Mese a 12 találatról.
December 21-én történt
„Ha olyan dalokat írok és énekelek, amit mindenki ért, mindenki befogad, úgy érzem, segíthetem az emberek együttélését, megértését. Mint a főzőkanál a fazékban, én az élet jó ízeit szeretném úgy kikeverni, hogy egyenletes, tiszta ízharmónia jöhessen létre” – fogalmazta a ma hetvenkilencedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas rockzenész-dalszerző, Demjén Ferenc, akinek olyan slágerek fűződnek a nevéhez szerzőként és/vagy előadóként, mint a Sajtból van a hold, az Iskolatáska, a Jégszív, a Gyertyák és a Várj, míg felkel majd a nap.
December 20-án történt
1959. december 20-án hunyt el Bory Jenő építész, szobrász, festőművész, akinek leghíresebb alkotása a feleségével, Komócsin Ilona festőművésszel létrehozott, „magyar Tádzs Mahal”-ként is emlegetett székesfehérvári Bory-vár. A művészi álmoknak és a hitvesi szeretetnek emléket állító, harminc helyiségből és hét toronyból álló beton-vasbeton erődítmény valóságos múzeum, amelyben a házaspár képein és szobrain túl – többek között – Székely Bertalan, Csók István, Fadrusz János, Zala György és Stróbl Alajos alkotásai is láthatók.
December 19-én történt
„Mindig vannak hívei annak, hogy a gyerekeknek gyönyörű rajzokat kell készíteni, részletgazdag, tökéletes alkotásokat, hogy nézegessék, hogy fejlődjenek. Megint másik társaság – én vagyok a másik társaság – azt mondja, hogy a gyerekeknek sokszor a jelek is elégségesek, mert olyan érzékeny a belső látásuk, hogy nem szükséges kicikornyázni, pontosan tudják, hogy miről van szó” – fogalmazta a ma nyolcvannyolcadik születésnapját ünneplő, főként mesekönyveiről és gyermekregényeiről ismert József Attila-díjas író, grafikus, Marék Veronika.
December 18-án történt
„Nem az a fontos, hogy igaz legyen, csak beszéljenek rólam” – mondta a 2016. december 18-án elhunyt Golden Globe-díjas magyar származású amerikai színésznő, Gábor Zsazsa. Az 1917-ben Gábor Sári néven született, 1936-ban a magyar szépségkirálynőknek járó Miss Hungary címet is elnyert művésznő Hollywood egyik ikonikus alakja volt, bár hírnevét nem csupán a filmjeinek (Moulin Rouge, Ég veled, drágám!, Első számú közellenség), hanem extravagáns életének, szellemes mondásainak, kilenc házasságának és magánéleti botrányainak is köszönhette.
December 17-én történt
Ma ünnepli negyvenkilencedik születésnapját Szinetár Dóra Jászai Mari-díjas színésznő. A Szinetár Miklós rendező és Hámori Ildikó színésznő gyermekeként született művész színészi pályafutása már tizenegy évesen elkezdődött, amikor Cosette-et alakította A nyomorultak című musicalben. Azóta többek között a szolnoki Szigligeti Színház, a Budapesti Operettszínház és a Thália Színház előadásaiban láthattuk, emellett rendszeresen szinkronizál, és több nagylemeze, hangoskönyve is megjelent.