Jeles napok
Színházi világnap
1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. 1961-ben a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlése által elfogadott határozat alapján e napon van a SZÍNHÁZI VILÁGNAP. A Nemzetközi Színházi Intézet 1975. évi kongresszusa úgy határozott, hogy 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntsék e napot. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. Ezen a napon köszöntik a színészeket.
II. Rákóczi Ferenc születésnapja – 1676
RÁKÓCZI FERENC, II (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó [Törökország], 1735. április 8.): író, államférfi, hadvezér. I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia. Mostohaapja, Thököly Imre mellett korán megismerte a tábori életet. 1694-ben nagykorúsították; júniusban beiktatták Sáros megye örökös főispáni tisztébe. 1701. április 18-án összeesküvés vádjával letartóztatták, Bécsújhelyre vitték. A vérpad elől megszökött és lengyel földre menekült. A tiszaháti fölkelők küldötteinek hívására, az 1703. május 6-án kibocsátott brezáni kiáltvány és a „Cum Deo pro patria et libertate” jelszóval ékesített zászló hazaküldése után június közepén átlépte a határt. 1703-1711 között vezette a magyar nemzet szabadságharcát a Habsburg-uralom ellen. 1704-ben Erdély fejedelmévé választották, 1705-ben a szécsényi országgyűlés „a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé” emelte. 1707-ben Magyarország és Erdély uniójának létrehozásával az ónodi országgyűlés II. Rákóczi Ferenc indítványára kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. A nemesség és a nép benne látta a jövendő királyt, hatalmas államszervező munkát végzett; önálló nemzetközi diplomáciát épített ki. 1711. február 21-én segítségért Lengyelországba indult, a jóváhagyása nélkül megkötött szatmári béke után emigrációba kényszerült. 1712-ben Franciaországba hajózott; rangrejtve élt XIV. Lajos udvarában. A király halála után visszavonult Grosbois-ba, s a kamalduli szerzetesek klastromában élt. 1715-ben III. Károly fő- és jószágvesztésre ítélte. 1717. szeptember 15-én a szultán meghívására Törökországba hajózott. A pozsareváci béke (1718. július 21.) után a Porta Rodostóba telepítette, itt töltötte élete utolsó éveit. Mikes Kelemen II. Rákóczi Ferenc holttestét a galatai Szent Benedek kápolnában nyugvó édesanyja sírjába temettette, szívét s kéziratait, végakaratához híven, Grosbois-ba küldte. Hamvait 1906-ban a kassai dómban helyezték el.
Irodalmi munkásságának első szakaszában hatalmas politikai, publicisztikai tevékenységet fejtett ki; hazai és nemzetközi levelezést folytatott; imádságaival, szónoklataival, kiáltványaival harcra buzdított. Legjelentősebb műveit az emigráció hosszú éveiben készítette. Az Emlékiratok című könyvében a szabadságharc eseményeit írta le, kronológiai sorrendben, évek szerinti csoportosításban. Rákóczi írásai többnyire kézirat formájában maradtak fenn.
Kalmár László születésnapja – 1905
A számítógéptudomány magyarországi meghonosítója, KALMÁR LÁSZLÓ (Edde-Alsóbugátpuszta. 1905. március 27. – Mátraháza, 1976. augusztus 2.) 1927-ben Budapesten szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet és doktori címet; ettől kezdve a szegedi egyetem tanára volt. Eleinte főként a matematikai logika területén végzett kutatásokat. Kiterjedt munkát végzett más, neves matematikusok – például Godel, Gentzen – tételeinek elemzésében, érvényességi körének kiterjesztésében és bizonyításuknak minél egyszerűbb megfogalmazásában. Pályája későbbi szakaszában a számítástechnika kérdéseivel foglalkozott. Tanulmányokat írt a matematikai formulanyelv és a számítógépek belső nyelve egymáshoz való közelítéséről, a matematikai nyelvészet körébe tartozó problémákról. Sokat tett a számítástechnikai kultúra elterjesztéséért, a számítógépes módszerek elfogadtatásáért a matematikusok körében. Szívügye volt a számítógépek építése, alkalmazási területeinek kiterjesztése. Munkatársával, Muszka Dániellel 1958-60-ban megépítette az úgynevezett szegedi vagy Kalmár-féle logikai gépet, amelyet egy háromvezetékes huzalrendszerrel lehetett programozni. Írt a matematikai logika illetve a kibernetika alapvető kérdéseiről, a matematika és a filozófia határterületén mozgó problémákról. Egyetemi oktatói tevékenysége a matematikai analízis, a halmazelmélet és a matematikai logika területéhez kötődött: ezekről a tárgykörökről tartott előadásokat illetve írt egyetemi jegyzeteket.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Március 27-én történt
„A folklórból nekünk nem imitálni kell a paraszti kultúrát, hanem annak elemeiből ugyanolyan műveket kell létrehozni, mint azt teszik a kortársak a film, a képzőművészet, az irodalom vagy a zene területén” – fogalmazta az 1931. március 27-én született – és 2024-ben elhunyt – Kossuth-díjas koreográfus, rendező, etnográfus, Novák Ferenc, aki új formanyelvű dramatikus táncszínházat hozott létre: irodalmi alapú táncszínházi produkciókat és folklórműsorokat állított színpadra, de prózai vagy zenés színházakkal is szívesen dolgozott együtt.
Március 27-én történt
1625 Trónra lépett I. Károly, Anglia, Skócia és Írország királya, akit az angol polgárháború végén, 1649-ben a parlament kivégeztetett
1910 Szatmárököritón (ma Ököritófülpös) egy bálon több mint háromszáz fiatal bennégett egy bezárt ajtajú csűrben.
1941 Belgrádban a jugoszláv tisztikar egy csoportja eltávolította a fasiszta németbarát Cvetković-kormányt. Pál régens lemondott, II. Péter lett a király.
1945 A koronaőrök a Szent Koronát és a Szent Jobbot kimenekítették az országból, és az osztrák területen lévő Mattsee-ben elásták. Az ereklyék csak 1978-ban tértek haza az Egyesült Államokból.
1958 Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP KB főtitkára lett a Szovjetunió miniszterelnöke.
1968 MiG–15-ös vadászgépével lezuhant és meghalt a 34 éves Jurij Gagarin.
1977 A Kanári-szigetcsoporthoz tartozó Tenerife sziget Los Rodeos nemzetközi repterén 583 halálos áldozatot követelő légi katasztrófa történt.
1994 Magyarországon megindult a GSM-rendszerű digitális szolgáltatás.
2006 Budapesten, az Etele téren letették a 4-es metró alapkövét.
2013 Ferenc pápa engedélyezte az 1953. június 8-án kivégzett Sándor István szalézi szerzetes boldoggá avatását, erre 2013. október 19-én került sor.
2019 Katarban megnyílt az ország új nemzeti múzeuma, amely egyben a világ egyik legnagyobb múzeuma is.
2020 Észak-Macedónia hivatalosan a NATO tagjává vált.
2022 Sipos Zsuzsanna, a Dűne díszletberendezője – Patrice Vermette látványtervezővel együtt – elnyerte az Oscar-díjat a legjobb produkciós tervezés kategóriában.
Március 27-én született
1676 II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem
1784 Kőrösi Csoma Sándor nyelvész, könyvtáros, a tibetológia megalapítója
1824 Johann Wilhelm Hittorf német fizikus és vegyész
1844 Adolphus Washington Greely amerikai meteorológus, sarkkutató
1845 Wilhelm Conrad Röntgen Nobel-díjas német fizikus
1854 Giovanni Battista Grassi olasz zoológus és orvos
1861 Koszta József Kossuth-díjas festő
1867 Fricsay Richárd, az első magyar karmester, aki zenekarával Bayreuthban felléphetett
1871 Heinrich Mann német író, Thomas Mann testvére, regénye alapján készült A kék angyal című film
1879 Garbai Sándor szociáldemokrata politikus
1891 Zilahy Lajos író, Halálos tavasz című regényéből készült a nagy sikerű film
1899 Gloria Swanson Golden Globe-díjas amerikai színésznő
1905 Kalmár László matematikus, a számítógép-tudomány magyarországi meghonosítója
1909 Golo Mann német történész, író
1909 Farkas Aladár kétszeres Munkácsy Mihály-díjas szobrász, érdemes művész
1909 Zinner Erzsébet fotóművész, érdemes művész
1924 Bojár Iván festő, grafikus, díszlet- és jelmeztervező, művészettörténész
1924 Sarah Vaughan amerikai jazzénekesnő
1927 Msztyiszlav Rosztropovics orosz gordonkaművész, karmester
1931 Novák Ferenc Kossuth-díjas magyar koreográfus, rendező, etnográfus
1934 Csurka István kétszeres József Attila-díjas író, politikus
1934 Arthur Mitchell amerikai táncos, koreográfus és rendező
1942 Michael York angol színész
1943 Solymos Antal magyar énekes, gitáros
1945 Jeles András Kossuth-díjas filmrendező
1946 Radnóti Sándor Széchenyi-díjas irodalomtörténész, kritikus, esztéta, akadémikus
1949 Dubravka Ugrešić Hollandiában élő horvát regényíró, novellista, esszéista és irodalomtörténész
1949 Bojár Gábor Széchenyi-díjas fizikus, informatikus, a Graphisoft alapítója
1956 Békés Pál József Attila-díjas író, műfordító
1963 Quentin Tarantino amerikai rendező, kétszeres Oscar-díjas forgatókönyvíró, producer
1964 Kispál András magyar gitáros, zeneszerző, a Kispál és a borz együttes tagja
1969 Mariah Carey Grammy-díjas amerikai popénekes, szövegíró, producer
1975 Fergie, a The Black Eyed Peas énekesnője
1997 Rasovszky Kristóf világ- és Európa-bajnok nyílt vízi úszó
Március 27-én halt meg
1472 Janus Pannonius humanista, latin nyelven alkotó költő
1613 Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem
1625 I. Jakab Stuart-házi angol és skót király, Stuart Mária fia, alatta jött létre Anglia és Skócia perszonáluniója
1770 Giambattista Tiepolo olasz festő, rézkarcoló
1912 Földváry Tibor műkorcsolyázó
1950 Földes Dezső kétszeres olimpiai bajnok kardvívó
1952 Tojoda Kiicsiro japán üzletember, a Toyota autógyár alapítója
1967 Jaroslav Heyrovský Nobel-díjas cseh fizikokémikus, akadémikus
1968 Jurij Gagarin szovjet repülőtiszt, a világ első űrhajósa
1989 Goszthony Mária festőművész, keramikus
1998 Ferdinand Porsche német autókonstruktőr
1999 Várszegi Károly Balázs Béla-díjas rendező-operatőr
2002 Billy Wilder kétszeres Oscar-díjas amerikai filmrendező, háromszoros Oscar-díjas forgatókönyvíró, producer
2004 Robert Merle Goncourt-díjas francia regény- és drámaíró, esszéista, irodalomtörténész
2006 Stanisław Lem lengyel író
2007 Paul Lauterbur Nobel-díjas amerikai kémikus és radiológus
2015 Kubinyi Anna Kossuth-díjas textilművész, gobelintervező
2020 Kovács Zsuzsa Jászai Mari-díjas színésznő
2025 Tamás Menyhért Kossuth-díjas költő, író, műfordító, a nemzet művésze
2025 Tolnai Ottó Kossuth-díjas író, költő, műfordító
