film
Magyarok a pozsonyi filmfesztiválon
Kiemelt szerepet és önálló szekciót kap a filmszínészet témaköre a 19. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztiválon (BAIFF), amelyen csaknem száz filmet vetítenek, köztük egy magyar alkotást, Halász Júlia és Rubi Anna A birodalom utolsó napja című rövidfilmjét – hangzott el a fesztivál sajtótájékoztatóján október 26-án.
Európa legjobb tévéfilmje
Európa legjobb televíziós filmjének választották Tasnádi István író-rendező Memo című filmjét az október 20-án véget ért Prix Europa fesztiválon. Tasnádi István elmondta, hogy Európából több mint száz filmet neveztek a televíziós film kategóriába, amelyek közül 22 jutott be a döntőbe. A legjobbak közül az alkotókból álló zsűri választotta ki a nyertest.
Melyek a legjobb filmek?
Filmkritikusok szavazatai alapján 1958-ban összeállították az addig készült legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. Ennek mintájára született meg ’64-ben a Mannheimi tizenkettő, melyen a legkiemelkedőbb dokumentumfilmek szerepelnek. Most ezeket az alkotásokat ajánljuk, valamint Szász Attila filmrendező és Lovrity Anna Katalin animációs filmrendező kedvenceit.
Joseph Beuys a filmvásznon
„A filmet követően kezdték el Joseph Beuyst művészetteoretikusnak, művészetfilozófusnak nevezni. Ez is azt mutatja, hogy Beuys mennyire aktuális a mai világban” – mondta Rhea Thönges-Stringaris német művészettörténész a Kultúra.hu-nak. Beuys egykori barátjával és munkatársával most a művészről, a filozófiájáról, a kapcsolatukról és Andres Veiel Beuys című filmjéről beszélgettünk.
Spanyol Filmhét az Urániában
Emma Suárez, Javier Cámara, Carmen Machi, Mario Casas, Luis Tosar, Paco León és más spanyol sztárok uralják jövő héten az Uránia mozivásznát, hiszen október 17-től 22-ig zajlik a Cervantes Intézet és a Spanyol Nagykövetség közös szervezésében megvalósuló Spanyol Filmhét. A programban tizenkét új játékfilm: vígjátékok, drámák, thrillerek, köztük Goya- és Gaudí-díjas alkotások szerepelnek.
Filmmaraton a fővárosban
Az elmúlt hónapokban újjászervezett Filmarchívum négynapos nemzetközi archív filmfesztivált szervez Budapesten. Az első Budapesti Klasszikus Film Maratont november 2. és 5. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Francia Intézetben és a Corvin Moziban rendezik meg. Az eseményen felújított Fábri-filmeket és egyedülálló külföldi filmritkaságokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
Aki a filmzenéket szerzi
„Az a jó filmzene, amelyre nem is figyel az ember” – mondta el Balázs Ádám zeneszerző, aki többek között az HBO-s Terápia, az Oscar-díjas Mindenki, valamint az Arany Medve-díjas Testről és lélekről zenéjét is szerezte, és aki olyan boldog volt, mikor Enyedi Ildikó felkérte, hogy szó szerint ugrált örömében. Azzal a zeneszerzővel beszélgettünk, aki világhírűvé tette édesapja Bodzavirág című szerzeményét és még azt is elárulta nekünk, miért szeret tanítani.
Igazság a filmen
Az 1950-es, ’60-as évek fordulóján a világ három pontjáról útjára indult egy dokumentumfilmes irányzat, a cinema verité. Képviselői a valóság hiteles bemutatására törekedtek, de megrendezték filmjeik számára a megmutatni kívánt valóságot. Különös szellemben alkottak, filmjeik pedig elméleti és történeti szempontból is meghatározóak, és ami a legfontosabb: a maguk módján nagyon is igazak.
A nemzet színésze lesz?
… ha bírja a mája – mutatja be egyik színésztársát elnagyolt felirat és néhány gondolatfoszlány formájában a Hetedik alabárdos főhőse, aki kizárólag azért főszereplő, mert a saját történetét mondja el nekünk. Miki ugyanis önmagán kívül mindenki számára láthatatlan egészen addig, míg lehetőséget nem kap arra, hogy rendezzen. Akkor azonban elszabadul a pokol…
A nézettség önmagában nem érték
Mi lehet az oka annak, hogy nem születik elég történelmi film hazánkban? És miként lehetne orvosolni ezt a problémát? Erről beszélgettünk Deák-Sárosi László (PhD) filmesztétával, aki elmondta: „történelmi, de bármilyen más típusú filmet is csak a közösségek iránti felelősségtudattal szabad készíteni, vagyis kizárólag úgy, hogy elfogadjuk: nem mondhatunk, mutathatunk akármit az embereknek”.