filmzene
Aki a filmzenéket szerzi
„Az a jó filmzene, amelyre nem is figyel az ember” – mondta el Balázs Ádám zeneszerző, aki többek között az HBO-s Terápia, az Oscar-díjas Mindenki, valamint az Arany Medve-díjas Testről és lélekről zenéjét is szerezte, és aki olyan boldog volt, mikor Enyedi Ildikó felkérte, hogy szó szerint ugrált örömében. Azzal a zeneszerzővel beszélgettünk, aki világhírűvé tette édesapja Bodzavirág című szerzeményét és még azt is elárulta nekünk, miért szeret tanítani.
Ennio Morricone utoljára Budapesten
Ennio Morricone pályafutásának 60. évfordulóját ünnepli idén. Ebből az alkalomból Budapestre is visszatér az olasz zeneszerző, hogy több mint 200 zenésszel, énekessel fergeteges és lélekemelő koncertet adjon az itthoni rajongóknak. A 88 éves maestrót október 18-án láthatjuk, hallhatjuk a Papp László Budapest Sportarénában.
Figyeld a zenét!
Olykor, ha filmet nézünk, észre sem vesszük a zenét, annyira belesimul a történetbe, olykor pedig akaratlanul is arra kapjuk fel a fejünket, milyen fantasztikusan cseng Haydn G-dúr vonósnégyesének első tétele. Van, hogy a film uralja a zenét és van, hogy fordítva. De miért is van szükség zenére egy filmben? Mi az a filmzene? És ha már itt tartunk: mit tudunk a zenés filmről? (Részben) Ajánló (is) következik!
A zene (is) teszi a horrort
Valljuk be: a horrorfilmekben minden félelmes. A történet, a képek, sőt még a zene is. Azt természetesen tudjuk, hogy egy ilyen film esetén a zene a borzongatás érdekében csendül fel, de önmagában sosem szoktuk vizsgálni. Pedig a horrorfilm és a zene közötti szövetség feloldhatatlan és egészen a némafilm korszakig nyúlik vissza.
Kegyetlen természet
Alejandro G. Iñárritu díjesővel jutalmazott filmje, A visszatérő nézőit elsősorban atmoszférájával ejtette rabul, melynek kialakításáért Ryuichi Sakamoto filmzenéje felelt. A japán zeneszerző legújabb műve azonban a filmkockáktól elszakítva is egyedülálló élményt nyújt.