filozófia
Immanuel Kant, a metafizika Kopernikusza
Kétszázhúsz éve, 1804. február 12-én halt meg Immanuel Kant, a német idealista filozófia kimagasló alakja. Nevéhez fűződik a felvilágosodás vezérgondolata, illetve annak megállapítása, hogy a Naprendszer a Tejút része, de tárgy és megismerés viszonyának újragondolása is, amelyet a metafizika kopernikuszi fordulataként szokás emlegetni.
Elhunyt Kelemen János filozófus, az MTA rendes tagja
Életének 81. évében, január 31-én elhunyt Kelemen János Széchenyi-díjas magyar filozófus, italianista, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja.
„A tudományból nem vezethető le az értékvilágunk” – Rácz András író, újságíró az ember Pán által kijelölt útjáról
Feltámadt a nagy Pán címmel idén jelent meg esszéregénye, ez a szellemi túra, amelynek során egyre merészebb és kérdésesebb fordulatokat kellene filozófiai értelemben rendbe tenni – de a szerző mindvégig határozott léptekkel kalauzolja olvasóit.
Csák János: „a filozófiához kell az intellektuális bátorság”
„A filozófia a lényeg szeretete, a filozófiához kell az intellektuális bátorság” – hangsúlyozta Csák János kulturális és innovációs miniszter, aki pénteken Budapesten, a Brain Bar 2023 jövőfesztiválon Arisztotelész, a CEO címmel tartott előadást.
Mind meghalunk, méghozzá nagyon hamar – Oliver Burkeman: Az élet rövid
Mennyi dolgot tudunk elvégezni egy hét alatt? És 52 alatt? Mi lenne, ha négyezer lenne belőle? Átlagosan ugyanis csak ennyi jut nekünk ezen a Földön. Akkor miért pazaroljuk el felesleges és érdektelen feladatokra?
Konferencia a női filozófia mibenlétéről
Létezik-e női filozófia? Erről a témáról szervez konferenciát a Magyar Filozófiai Társaság március 24–25-én.
„A bűn lényegének az erőszakot tartotta” – Bibó István és a krisztusi alternatíva
Az erőszak-e az ember legfőbb ismertetőjele? Vagy inkább békére törekvők vagyunk? És mi köze ehhez annak a jézusi kérésnek, hogy ha megütik a jobb arcunkat, tartsuk oda a balt is? Bibó István szerint meghatározó hatással volt Európa történelmére, mint Csepregi András „Boldogok a békét teremtők” – A keresztény erőszakmentességtől a nyugati demokráciáig. Bibó István politikai teológiai megközelítésben című, november 9-én bemutatott könyvéből kiderül. Erről kérdeztük.
„Az emberek egyre kevésbé ismerik a saját kultúrájukat” – Beszélgetés Maróth Miklós orientalistával
„Európa megszokta, hogy a határain túlra lát. A keleti kultúrák elegek saját maguknak, nekik nincs ilyen hajlamuk. Az iszlám minden mást eretnekségnek tartott. A világ többi kultúrája nem tekintett határon túlra, nem kereste Európában saját tudományának kiegészítéséhez a forrásokat.”
Az igazi karatemester nem pár évig az, hanem egész életében az marad
Ősi távol-keleti eredetű küzdőművészet, egyben az egyik legfiatalabb küzdősport – kezdi a választ a Mi a karate? kérdésre Kurdi Gábor a Hayashi-ha Shito-ryu Karate című könyvében, mely a shito-ryu karate alapjait és technikáit mutatja be. Épp ez, az ősi és az új találkozása volt a döntő érv, amikor elhatároztam, hogy a Kelet–Nyugat témában készülő lapszámban a karatéról is legyen szó.