filozófia
Szemfényvesztés, mágia, titkok és rejtélyek, vér és arany
Szeretők, csalások és megcsalások, szemfényvesztés és mágia, mesés gazdagság helyett sárga por. Mit kerestek és végül mit találtak az alkimisták? És mit kerestek a magyar királyok udvarában?
Halottnak nyilvánította Istent, és sírva borult a torinói ló nyakába
Száznyolcvan éve, 1844. október 15-én született Friedrich Nietzsche német filozófus, akinek munkássága ma is viták kereszttüzében áll.
Hamvas Béláról szól az augusztus a Szentendrei Régi Művésztelepen
Hamvas Béla előtt tisztelgő tematikus programokkal – egyedi szitanyomatokat bemutató kiállítással, kreatív önismereti workshoppal, Hamvastechnóval és Sanctum összművészeti esttel – várja az érdeklődőket augusztusban a Szentendrei Régi Művésztelep. A programok helyszíne a szentendrei Karnevál Kávéház és Gasztrobár.
Wittgensteintől a Mindentudás Egyeteméig
Június 2-án nyolcvanéves Nyíri Kristóf Széchenyi-díjas filozófiatörténész, akadémikus, a második világháború utáni első magyar nyelven írt, ismeretterjesztő igényű filozófiatörténet szerzője. Az elmúlt években főleg a kommunikációs technológiák társadalom- és oktatásfilozófiai kérdései érdekelték.
Kiderült, pontosan hol temették el Platónt
A több mint 1800 éves herculaneumi papirusztekercsek tartalmát kutató tudósok fényt derítettek arra, hogy pontosan hol temették el Platónt az athéni Akadémia területén – jelentette be kedden a Pisai Egyetem egyik szakértője.
Kant, a szobatudós, aki megfejtette az Univerzum legnagyobb titkait
A csillagos ég felettem – az erkölcsi törvény bennem. Szép az, ami érdek nélkül tetszik. Két idézet, amelyet mindenki ismer. De vajon ismerjük a szerzőjét is?
A száműzött fejedelem
Mintha dacos ellenszegülése, minden ellenerővel szembeni kitartása, a világ logikája alapján felfoghatatlan derűje, életprogramjának következetes képviselete, élet és mű összeforrottsága lenne a legmaradandóbb hagyatéka. Valami alig érthető, nehezen utánozható, valami földöntúlinak ható, levezethetetlen.
Immanuel Kant, a metafizika Kopernikusza
Kétszázhúsz éve, 1804. február 12-én halt meg Immanuel Kant, a német idealista filozófia kimagasló alakja. Nevéhez fűződik a felvilágosodás vezérgondolata, illetve annak megállapítása, hogy a Naprendszer a Tejút része, de tárgy és megismerés viszonyának újragondolása is, amelyet a metafizika kopernikuszi fordulataként szokás emlegetni.
Elhunyt Kelemen János filozófus, az MTA rendes tagja
Életének 81. évében, január 31-én elhunyt Kelemen János Széchenyi-díjas magyar filozófus, italianista, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja.
„A tudományból nem vezethető le az értékvilágunk” – Rácz András író, újságíró az ember Pán által kijelölt útjáról
Feltámadt a nagy Pán címmel idén jelent meg esszéregénye, ez a szellemi túra, amelynek során egyre merészebb és kérdésesebb fordulatokat kellene filozófiai értelemben rendbe tenni – de a szerző mindvégig határozott léptekkel kalauzolja olvasóit.
Csák János: „a filozófiához kell az intellektuális bátorság”
„A filozófia a lényeg szeretete, a filozófiához kell az intellektuális bátorság” – hangsúlyozta Csák János kulturális és innovációs miniszter, aki pénteken Budapesten, a Brain Bar 2023 jövőfesztiválon Arisztotelész, a CEO címmel tartott előadást.
Mind meghalunk, méghozzá nagyon hamar – Oliver Burkeman: Az élet rövid
Mennyi dolgot tudunk elvégezni egy hét alatt? És 52 alatt? Mi lenne, ha négyezer lenne belőle? Átlagosan ugyanis csak ennyi jut nekünk ezen a Földön. Akkor miért pazaroljuk el felesleges és érdektelen feladatokra?
Konferencia a női filozófia mibenlétéről
Létezik-e női filozófia? Erről a témáról szervez konferenciát a Magyar Filozófiai Társaság március 24–25-én.
„A bűn lényegének az erőszakot tartotta” – Bibó István és a krisztusi alternatíva
Az erőszak-e az ember legfőbb ismertetőjele? Vagy inkább békére törekvők vagyunk? És mi köze ehhez annak a jézusi kérésnek, hogy ha megütik a jobb arcunkat, tartsuk oda a balt is? Bibó István szerint meghatározó hatással volt Európa történelmére, mint Csepregi András „Boldogok a békét teremtők” – A keresztény erőszakmentességtől a nyugati demokráciáig. Bibó István politikai teológiai megközelítésben című, november 9-én bemutatott könyvéből kiderül. Erről kérdeztük.
„Az emberek egyre kevésbé ismerik a saját kultúrájukat” – Beszélgetés Maróth Miklós orientalistával
„Európa megszokta, hogy a határain túlra lát. A keleti kultúrák elegek saját maguknak, nekik nincs ilyen hajlamuk. Az iszlám minden mást eretnekségnek tartott. A világ többi kultúrája nem tekintett határon túlra, nem kereste Európában saját tudományának kiegészítéséhez a forrásokat.”
Az igazi karatemester nem pár évig az, hanem egész életében az marad
Ősi távol-keleti eredetű küzdőművészet, egyben az egyik legfiatalabb küzdősport – kezdi a választ a Mi a karate? kérdésre Kurdi Gábor a Hayashi-ha Shito-ryu Karate című könyvében, mely a shito-ryu karate alapjait és technikáit mutatja be. Épp ez, az ősi és az új találkozása volt a döntő érv, amikor elhatároztam, hogy a Kelet–Nyugat témában készülő lapszámban a karatéról is legyen szó.