Franciaország
Magyar zsűritagok Annecyban
Magyarország lesz júniusban az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztivál díszvendége. Az animációk világelső seregszemléjén Andrasev Nadja Cannes-ban díjazott és Bucsi Réka Berlinale-díjas alkotó, továbbá Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet Filmmegőrzési és Technológiai Divízió igazgatója zsűrizi a versenyző filmeket.
A modern gasztronómia atyja szerint a nemzetek sorsa függ az étkezéstől
Kétszázhetven éve, 1755. április 1-jén született Jean Anthelme Brillat-Savarin francia jogász, minden idők egyik legnagyobb ínyence, a modern gasztronómia atyja, akitől a „Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy” és a „A sajt nélkül végződő vacsora olyan, mint egy félszemű szépasszony” szállóige származik.
Elhunyt a hétköznapi rasszizmust tematizáló francia filmrendező
Elhunyt hétfőn 86 éves korában Yves Boisset francia filmrendező, aki a hetvenes és nyolcvanas években több fontos filmet forgatott a hétköznapi rasszizmusról és a háborúról, köztük a Dráma a tengerparton, A merénylők és a Nincs jelentenivaló című alkotásokat.
Marc Chagall semmilyen irányzathoz sem sorolható
Negyven éve, 1985. március 28-án halt meg Marc Chagall orosz származású francia képzőművész, a múlt század egyik legkiemelkedőbb és legsokoldalúbb alkotója, akinek látomásos művészete egyaránt merített a kelet-európaiságból, a párizsi iskolához tartozásból és a zsidó identitásból.
Több mint száz találmányt álmodott meg Jules Verne
Százhúsz éve, 1905. március 24-én hunyt el Jules Verne, avagy „magyarosan” Verne Gyula francia író, a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja, a világirodalom mindmáig egyik legolvasottabb írója, az Öt hét léghajón, a Sándor Mátyás, a Nemo kapitány, a Kétévi vakáció, a Rejtelmes sziget, az Utazás a Föld középpontja felé szerzője.
Verne regényein nőtt fel a mesterséges radioaktivitás felfedezője
Százhuszonöt éve, 1900. március 19-én született Frédéric Joliot-Curie kémiai Nobel-díjas francia atomfizikus, a világtörténelemben új korszakot nyitó mesterséges radioaktivitás egyik felfedezője.
Fiatalon túl modernnek, később divatjamúltnak tartották kortársai Ravelt
Százötven éve, 1875. március 7-én született Maurice Ravel francia impresszionista zeneszerző, a hangszerelés mestere, az egyik legismertebb klasszikus zenemű, a Bolero, illetve a Daphnis és Chloé balettzene komponistája.
Százéves lenne Pierre Boulez, Bartók Béla egyik legihletettebb tolmácsolója
Száz éve, 1925. március 26-án született Pierre Boulez francia zeneszerző, karmester, a kortárs zene kimagasló alakja, aki pályafutása során több alkalommal vezényelt Magyarországon és akit Bartók Béla egyik legihletettebb tolmácsolójának tekintettek.
Nemes Jeles László a francia ellenállás legendájáról készít filmet
Jean Moulin a második világháború alatti francia ellenállás jelképe, egyik vezetője és vértanúja volt, 1943. július 8-án halt meg a Gestapo börtönében. Tettei folytán a hazafiság, az önfeláldozás jelképe lett. Nevét számtalan utca és iskola, Párizsban metróállomás viseli, életét múzeum mutatja be.
Bardot, Deneuve és Fonda mind a feleségei voltak, Ferrarival járt és ejtőernyőzött Roger Vadim
Huszonöt éve, 2000. február 11-én halt meg Roger Vadim francia filmrendező, forgatókönyvíró és színész, az És Isten megteremté a nőt, a Veszedelmes viszonyok és a Barbarella című filmek alkotója, akinek többek között Brigitte Bardot, Catherine Deneuve és Jane Fonda is a felesége volt.
Descartes a természet minden jelenségét meg akarta magyarázni
Háromszázhetvenöt éve, 1650. február 11-én hunyt el René Descartes francia filozófus, matematikus és természettudós, aki egy álom hatására választott élethivatást magának és akinek híres és sokat idézett mondata a „gondolkodom, tehát vagyok”.
A spanyol nyelvű Emilia Pérez a francia Oscaron is tarolhat
A francia mozikban hatalmas közönségsikert arató három alkotás, a Monte Cristo grófja című kalandfilm, az Emilia Pérez című, spanyol nyelvű zenés film, és egy kamaszszerelemről szóló alkotás, a L'Amour ouf kapta a legtöbb jelölést szerdán a francia Oscar-díjként számon tartott César-díjakra.
Christian Dior újra divatnagyhatalommá tette Franciaországot
Százhúsz éve, 1905. január 21-én született Christian Dior, az egyik legnagyobb hatású francia divattervező, sokan nem is tervezőnek, hanem egyenesen művésznek tartották, és aki a második világháborút követően alig tíz év alatt ismét divatnagyhatalommá tette Franciaországot.
Kalapács alá kerül Napóleon egykori saját tulajdonú Code Civilje
Elárverezik Párizsban a francia polgári törvénykönyvnek (Code Civil) azt a példányát, amely Napóleon tulajdonában volt – jelentette be január 9-én a Tajan árverési ház. A művet más régi könyvekkel és kéziratokkal együtt bocsátják árverésre március 6-án.
Új bemutatókkal készül 2025-re a külföldön is sikereket elérő Szegedi Kortárs Balett
Helsinkiben, Brüsszelben és Párizsban is vendégeskedett a szegedi társulat, utóbbi városban tizennégy alkalommal töltötték meg a táncművészek a Fekete hattyú és a Carmina Burana előadásaival a nézőteret. A Szegedi Kortárs Balett a jövő évben is sok izgalmas produkciót ígér.
Kicserélnék a Notre-Dame ablakait, de ennek nem mindenki örül
A nemzetközileg ismert, 43 éves Claire Tabouret francia festőművészt és Simon-Marq üvegkészítő műhelyét bízták meg a párizsi Notre-Dame-székesegyház modern üvegablakainak elkészítésével – jelentette be a francia elnöki hivatal és a párizsi egyházmegye.