Hóvári János
Folytatódik szeptembertől a Szulejmán-sírkomplexum feltárása
A Szigetvár melletti turbéki szőlőhegyen 2013 óta zajlik a kutatás, melynek célja az volt, hogy a Szigetvár 1566-os ostroma idején elhunyt I. Szulejmán szultán halálának helyét meghatározza, valamint az ott emelt türbe és az azt körülvevő más épületek maradványait feltárja.
Egy nagykövet szemével?
Sakir Fakili török nagykövet csaknem negyven alkotásából nyílt kiállítás július 12-én a szentendrei MANK Galériában, ahol a képek világa a megnyugvást, a békét hozza elénk. Gyermekkorától fogva érdeklődött a művészet iránt, festészete az állandóságot képviseli a diplomata életét jelentő mozgások közepette – fogalmazott a megnyitón Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.
Az elismertségen túl: Balogh László ismét Szentendrén állít ki
Újabb képek és rajzok címmel nyílt meg Balogh László Munkácsy-díjas festőművész kiállítása június 7-én a Szentendrei Régi Művésztelep MANK Galériájában. „Művei erősek, művészetének a legmagasabb pontjára jutott el, messze elhagyva azt az elfogadottságot és elismertséget, amely hozzá kötődik” – méltatta a munkákat Farkas Ádám szobrászművész.
Miért fontosak a művésztelepek?
Mert rangot adnak a városnak, ahhoz azonban, hogy fennmaradjanak, a művészvilágnak közösen kell fellépnie. Fontos, hogy nemzetközi szinten is nyitottak legyenek a hazai seregszemlék, és hogy az önkormányzatok is kivegyék részüket a fenntartásból. A Mártélyi Alkotóház szezonnyitó, június 16-ai rendezvényén beszélgettek a kérdésről.
Vitrinbe zárt hagyományok
A hagyományt nem ápolni kell, hanem éltetni – mondta Lovász Irén népdalénekes a MANK Nonprofit Kft. májusi beszélgetésén. A havonta megrendezendő Alkotóművészeti Szalon idei utolsó vendégei többek között azt a problémát járták körbe: a 21. században miért nem sikk a műveltség? Miért nem őrizzük és éltetjük a hagyományainkat, de ami a legfontosabb: miért nem énekeljük olyan természetességgel a népdalainkat, mint egykor?
Új lakók is költöztek a Szentendrei Régi Művésztelepre
Régi-új művészekkel gazdagodik a Szentendrei Régi Művésztelep, miután annak műteremlakásaira írt ki idén ismét pályázatot a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (MANK Nonprofit Kft.), sok korábbi bérlő hosszabbíthatja meg ugyanis szentendrei alkotói tevékenységét.
Könyvtár a turkológia szolgálatában
A lakásának otthont adó épület falán avattak emléktáblát a tavaly elhunyt Hazai György nyelvész, turkológus professzor emlékére május 25-én, egyúttal megnyitották könyveiből azt a gyűjteményt, amelyet magánkezdeményezésre hoztak létre a professzor lányai, és kínálják fel azt a szerte a világból érkező, kutatni vágyóknak. A könyvek katalogizálása jelenleg is zajlik, de már most 15 ezresre becsülik az állományt.
Magyar kárpitművészek Zágrábban
Kortárs magyar kárpitművészek munkáival ismerkedhetnek meg azok, akik megtekintik a Magyarok szőtték címmel május 24-én Zágrábban nyílt kiállítást. A MANK Nonprofit Kft. szervezésében nemzetközileg elismert kárpitművészek alkotásai kapnak helyet a Zágrábi Magyar Kulturális Intézetben.
Kodály, akiről jelenteni sem mertek
Tudta, hogy Kodály Zoltán szinte minden létező politikai szereplőnek nemet mondott, és hogy egyetlen, valóban róla mintázott szobrunk van? Egy összeesküvés-elmélet szerint pedig Kodályt az MI6 védte a kommunista vezetéstől. Az Eötvös Collegiumban hagyatékáról, közéleti szerepéről, művészetéről beszélgettek hétvégén.
Tisztelet a művésznek
Hommage á Ferenczy Károly címmel nyílt kiállítás március 8-án a szentendrei MANK Galériában a festőművész halálának 100. évfordulójára emlékezve. A tárlaton a nagybányai iskola vezéralakjától öt festmény látható, a további képek pedig olyan kortárs művészek munkái, akik Ferenczy Károly (1862–1917) szellemében alkottak.
Kölcseyt és Zrínyit a 21. században is ismerni kell
Erről a Szolnoki Művésztelepen esett szó, ahol a Magyar Napló januári számát mutatták be, amelyben a Szolnoki Művésztelep művészeinek képzőművészeti alkotásai jelentek meg. „Szolnok a magyar képzőművészeti élet hagyományosan fontos központja 1902, tehát létrehozása óta” – mondta el a társrendező Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója, Dr. Hóvári János.
Sziszüphoszként inspirálódók
Festőművész, aki megélt már zenélésből, és most művésztelepet vezet, a Magyar Írószövetségben közösséget építő költő, aki a zenében találta meg a kikapcsolódást és egy híres népzenész, prímás, aki matematikusként a rendszereket kutatta. Három – fővendégként meghívott – művész mesélt a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) december 2-ai, már második alkalommal megrendezett Alkotóművészeti Szalonjában arról, hogy Sziszüphoszként milyen köveket görgetnek.
