interjú
A Trianon előtti elit és a nemzetiségek
Vajon az önző és elnyomó magyar nemzetségi politika bosszulta meg magát, amikor a Trianoni szerződésben darabokra hullott a régi Magyarország? A mohó kisebbségi politikusok kicsinyes gonoszsága miatt vesztettük el Erdélyt? Lehettek volna bölcsebbek a száz évvel ezelőtt élt magyar döntéshozók? Miért nehéz Trianon felől ítélkezni mulasztások és döntések felett? A dualizmus korának politikai kulisszatitkaiba ifjabb Bertényi Iván történész, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese avatott be minket.
Vitázni, kísérletezni, építkezni
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hetente egyszer hajóra száll, hogy az irodalom zenével és multimédiával, illetve új közönséggel találkozhasson. Erről tartott közös sajtótájékoztatót Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója és Bognár Attila, az A38 Hajó vezetője. Demeter Szilárd elmondta: a Károlyi-palota falain kívülre szeretné vinni a múzeumban megszülető tartalmakat, az intézményt pedig Közép-Európa egyik irodalmi központjává tenné. A részletekről kérdeztük.
A hangok mögötti igazságot kutatni
Nyár elején megjelenő Chopin lemezét mutatja be június 5-én Farkas Gábor a Pesti Vigadóban. A zongoraművész úgy véli: egy album mindig az adott pillanat lenyomata, néhány héttel később, már egészen másként játszaná, éppen ezért ritkán elégedett. Két éve Tokióban él és tanít, kiváló osztálya van az egyetemen, úgyhogy továbbra is Japánban marad családjával, de közben rendszeresen koncertezik Európában is.
Nem mosolygós Csipkerózsika
A szakma egyik legnívósabb elismerését, Imre Zoltán-díjat kapott a tánc világnapján Lőrinc Katalin táncművész, pedagógus, újságíró. Véleménye szerint az „lehet a ludas a dologban”, hogy ha szem elé kerül, az érdekli az embereket.
A hazai táncélet Tatája
Novák Ferenc Tatával színpadra lépésének 70. évfordulója alkalmából beszélgettünk.
Klasszikusok kortárs tempóban
Ifjúsági színházzá tenné a Magyar Színházat Zalán János. A nemrég Balázs Béla-díjjal kitüntetett igazgató második ciklusát kezdte februárban az intézmény élén. A Hevesi Sándor téri, „lelakott" épület felújítását reméli, és a Lázár Ervin Program zászlóshajójaként tekint a színházára. Interjú.
A magyarokra lehet számítani – Interjú a budapesti Lengyel Intézet vezetőjével
„1939 és 1944 között ez volt az egyetlen hely a világon, ahol hivatalosan lehetett lengyel himnuszt énekelni” – emelte ki a budapesti Lengyel Kulturális Intézet egyik történelmi jelentőségét az intézmény igazgatója. A 8 évtized alatt nemcsak a két nép legendás kapcsolatát erősítette, de kultikusnak számító kiállításoknak, filmvetítéseknek is helyt adott. Budapest legrégebb óta létező kulturális intézetéről Joanna Urbanskával, a Lengyel Intézet igazgatójával beszélgettünk.
Hétköznapi autizmusaink
„Soha nem lesz fogalmunk róla, mi van a másik ember fejében, bármennyi könyvet olvasunk is el, vagy színdarabot nézünk végig” – állítja Anger Zsolt rendező, színművész. Hogy az övében éppen most mi jár, azt viszont elárulta.
A múlt apró darabkáinak őrzői
Szinte észrevétlenül működnek a levéltárak és a levéltárosi munka a többségünk számára láthatatlan és talán érthetetlen. Pedig akadnak izgalmas pillanatok is egy levéltáros életében, például mikor a román rendőrség fotózza őket és az ’56-os forradalomról szóló székelyudvarhelyi vándorkiállításukat. De mitől válik érdekessé a tevékenységük az utca emberének szemében? Erről is kérdeztük a 2018-as Év levéltára kitüntetést elnyerő Vác Város Levéltárának igazgatóját, Horváth M. Ferencet.
„Nekem mindig a hangos zeneszerszámok tetszettek!"
Könyves-Tóth Mihály, az Opera zenekarának első trombitása huszonegy évesen került a dalszínházhoz. Interjú.
Az élet napos oldala - Villáminterjú Emanuel Gat táncművésszel
Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.
Valóra vált amerikai álom
Nemrég töltötte be a 35-öt. Egy neves szegedi pszichiáter professzor és egy újságírónő egyetlen utódja, és igen, a neve is ismerősen csenghet: Boncz Géza egykori híres humoristánk unokaöccse. A viccgyártás náluk családi örökség, ahogyan a színház szeretete is. Gyerekként többet volt a kulisszák mögött, mint az iskolapadban, és még nagykorú sem volt, amikor Rimbaud-t játszott a Teljes napfogyatkozásban. Azóta körbejárta a világot, és kitanulta mestersége minden apró titkát.
Nyitott, társadalmi múzeum
Három és fél éves kutatást követően jelent meg a …Nyitott Múzeum… Részvétel, együttműködés, társadalmi múzeum című kézikönyv és az azonos című weboldal. A címben szereplő fogalmak nemcsak a tematikára, hanem a kutatói gyakorlatra is jellemzőek. Berényi Mariann a kutatás vezetőjével, Frazon Zsófiával beszélgetett, akinek csapata idén megkapta a MúzeumCafé díjat.
Ebből én csak nyertem
Bízom benne, hogy az a tendencia, hogy sokan ódzkodnak a kortárs szövegektől, új, pozitív fordulatot vehet – mondja Erős Kinga kritikus, kiadóvezető és irodalomszervező, akit többek között a háttérbe szorult női szerzőkről, a kortárs prózairodalom helyzetéről és a határon túliságról is kérdeztünk.