interjú
A magyar festészet margójára
Az orvosok és festők védőszentjének, Szent Lukácsnak a napja október 18-a, mely dátum 2002 óta egyet jelent a Magyar Festészet Napjával. De vajon milyen is a kortárs magyar festészet? Miért van szakadék a képzőművészet és a közönség között? A Magyar Festészet Napja Alapítvány új elnökével, Verebes György festőművésszel beszélgettünk a rendezvénysorozat programjairól.
Hittel játszani
Tóth Auguszta színművésznő, a Nemzeti Színház állandó tagja már csaknem harminc éve van a pályán. Láthattuk a Kisvárosban, az Üvegtigris 3.-ban vagy akár önálló, Mezei Máriára emlékező estjén. Tavaly azonban egészen új odaláról ismerhettük meg, decemberben ugyanis megjelent Érzések című albuma, melyet 2017. október 18-án hallhat először a közönség a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A művésznővel beszélgettünk.
Az érték és a minőség a jelszó
Értékelvű és minőségpárti módon kell támogatni, kutatni és képviselni a magyar alkotó- és előadó-művészet múltját, jelenét és jövőjét, a jelszó az érték és a minőség – jelölte meg a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) alapfeladatát Vashegyi György, a köztestület újonnan megválasztott elnöke. Mint vallja: a művészetet minden emberhez közelebb kell vinni.
Fesztivált nyit a Kincsem Amerikában
Herendi Gábor Kincsem című filmjével veszi kezdetét november 2-án a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál, melyet Bunyik Béla alapító elnök-igazgató 17. alkalommal rendez meg a magyar filmeket kedvelő Los Angeles-i közönség számára. A kulturális hidat szimbolizáló fesztiválnak a Laemmle’s Monica Film Center ad otthont. Herendi Gábor rendezővel Kertai Éva beszélgetett.
Aki a filmzenéket szerzi
„Az a jó filmzene, amelyre nem is figyel az ember” – mondta el Balázs Ádám zeneszerző, aki többek között az HBO-s Terápia, az Oscar-díjas Mindenki, valamint az Arany Medve-díjas Testről és lélekről zenéjét is szerezte, és aki olyan boldog volt, mikor Enyedi Ildikó felkérte, hogy szó szerint ugrált örömében. Azzal a zeneszerzővel beszélgettünk, aki világhírűvé tette édesapja Bodzavirág című szerzeményét és még azt is elárulta nekünk, miért szeret tanítani.
A gitár mestere
Snétberger Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitárművész már harminc éve van a pályán, és főként improvizációs játékának köszönhetően vált világszerte ismertté. A zenész 2011-ben alapította a Snétberger Zenei Tehetség Központot, amely roma származású zenei tehetségek felkarolásával foglalkozik. Az alapítványt azonban nemrég a bezárás veszélye fenyegette – a művésszel beszélgettünk.
Mesekönyv az óvodai életről
Hogyan készítsük fel gyermekünket az első óvodai napokra? Mi lehet az oka, ha az új csoporttárs senkivel sem akar barátkozni? Többek között ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik a Lapibaba oviba megy című mesekönyv, és annak folytatása: a Lapibaba barátra lel. Csesznák András főhőse az óvodai világba kalauzol minket, megmutatva: milyen problémáik lehetnek a három- és négyéves kicsiknek.
Fritz Lang életre kel
„Újfajta, sajátos látásmóddal alkotott, így valóban filmszerűek a mozgóképei. És az, hogy ilyen újító szellemben tudott alkotni a film korai időszakában, csak még lenyűgözőbbé teszi” – így fogalmazta meg Gordian Maugg filmrendező, mit jelent számára Fritz Lang. Az alkotóval a Szemrevaló Filmfesztivál Fritz Lang című nyitófilmjéről beszélgettünk.
Életre kelteni a rajzot
„Nem csupán lerajzolni kell a karaktereket, hanem elképzelni őket teljes valójukban, hogy valóban életre keljenek” – mondta el Pálfi Zsolt, a Salamon király kalandjai animációs rendezője. Az alkotóval a magyar-izraeli koprodukcióban készült rajzfilm készítéséről beszélgettünk, és többek között azt is megtudtuk, „a jót a legnehezebb megrajzolni”.
Majdnem 20
„Gyakorlatilag nyolc nap alatt készült el ez a másfél órás előadás, melyet még egy évvel később is vállalhatónak, sőt kifejezetten erős és érvényes színháznak tartunk” – mondta Tasnádi István író a Majdnem 20 című darabról, mely a Bárka Színháznak állít emléket. A szerzőt a történetről, a címválasztásról, valamint arról is kérdeztük: milyen egy fesztivál keretei között színdarabot készíteni.
A 21. század reformációja
„Megpróbáltuk összehozni a régmúlt hagyományait a 21. századi gondolkodással” – hívta fel a figyelmet dr. Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa arra, hogy a reformáció ma már nem ugyanazt jelenti, mint a 16. században, ám az alapkérdések még ma is helytállóak, melyeket a 21. század nyelvére kell lefordítani. Erre törekedtek az emlékév programjainak összeállítása során.
A képzelet színei és kérdései
Hivatalosan nem képzőművész. A festészetet nem egyetemen tanulta. Mégis: Alexy Miklós művei kifejezőek, minden nézőjét gondolkodásra készteti. A telt színek és a letisztult formák mögött nemcsak a festő belső világa tárul fel, de olyan kérdések is, melyek igazán mély, emberi problémákkal foglalkoznak.