interjú
Fesztivált nyit a Kincsem Amerikában
Herendi Gábor Kincsem című filmjével veszi kezdetét november 2-án a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál, melyet Bunyik Béla alapító elnök-igazgató 17. alkalommal rendez meg a magyar filmeket kedvelő Los Angeles-i közönség számára. A kulturális hidat szimbolizáló fesztiválnak a Laemmle’s Monica Film Center ad otthont. Herendi Gábor rendezővel Kertai Éva beszélgetett.
Aki a filmzenéket szerzi
„Az a jó filmzene, amelyre nem is figyel az ember” – mondta el Balázs Ádám zeneszerző, aki többek között az HBO-s Terápia, az Oscar-díjas Mindenki, valamint az Arany Medve-díjas Testről és lélekről zenéjét is szerezte, és aki olyan boldog volt, mikor Enyedi Ildikó felkérte, hogy szó szerint ugrált örömében. Azzal a zeneszerzővel beszélgettünk, aki világhírűvé tette édesapja Bodzavirág című szerzeményét és még azt is elárulta nekünk, miért szeret tanítani.
A gitár mestere
Snétberger Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitárművész már harminc éve van a pályán, és főként improvizációs játékának köszönhetően vált világszerte ismertté. A zenész 2011-ben alapította a Snétberger Zenei Tehetség Központot, amely roma származású zenei tehetségek felkarolásával foglalkozik. Az alapítványt azonban nemrég a bezárás veszélye fenyegette – a művésszel beszélgettünk.
Mesekönyv az óvodai életről
Hogyan készítsük fel gyermekünket az első óvodai napokra? Mi lehet az oka, ha az új csoporttárs senkivel sem akar barátkozni? Többek között ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik a Lapibaba oviba megy című mesekönyv, és annak folytatása: a Lapibaba barátra lel. Csesznák András főhőse az óvodai világba kalauzol minket, megmutatva: milyen problémáik lehetnek a három- és négyéves kicsiknek.
Fritz Lang életre kel
„Újfajta, sajátos látásmóddal alkotott, így valóban filmszerűek a mozgóképei. És az, hogy ilyen újító szellemben tudott alkotni a film korai időszakában, csak még lenyűgözőbbé teszi” – így fogalmazta meg Gordian Maugg filmrendező, mit jelent számára Fritz Lang. Az alkotóval a Szemrevaló Filmfesztivál Fritz Lang című nyitófilmjéről beszélgettünk.
Életre kelteni a rajzot
„Nem csupán lerajzolni kell a karaktereket, hanem elképzelni őket teljes valójukban, hogy valóban életre keljenek” – mondta el Pálfi Zsolt, a Salamon király kalandjai animációs rendezője. Az alkotóval a magyar-izraeli koprodukcióban készült rajzfilm készítéséről beszélgettünk, és többek között azt is megtudtuk, „a jót a legnehezebb megrajzolni”.
Majdnem 20
„Gyakorlatilag nyolc nap alatt készült el ez a másfél órás előadás, melyet még egy évvel később is vállalhatónak, sőt kifejezetten erős és érvényes színháznak tartunk” – mondta Tasnádi István író a Majdnem 20 című darabról, mely a Bárka Színháznak állít emléket. A szerzőt a történetről, a címválasztásról, valamint arról is kérdeztük: milyen egy fesztivál keretei között színdarabot készíteni.
A 21. század reformációja
„Megpróbáltuk összehozni a régmúlt hagyományait a 21. századi gondolkodással” – hívta fel a figyelmet dr. Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa arra, hogy a reformáció ma már nem ugyanazt jelenti, mint a 16. században, ám az alapkérdések még ma is helytállóak, melyeket a 21. század nyelvére kell lefordítani. Erre törekedtek az emlékév programjainak összeállítása során.
A képzelet színei és kérdései
Hivatalosan nem képzőművész. A festészetet nem egyetemen tanulta. Mégis: Alexy Miklós művei kifejezőek, minden nézőjét gondolkodásra készteti. A telt színek és a letisztult formák mögött nemcsak a festő belső világa tárul fel, de olyan kérdések is, melyek igazán mély, emberi problémákkal foglalkoznak.
Aki őrzi a hagyományainkat
„Nem is tudnám máshogy elképzelni az életem. Számomra nagyon fontos, hogy minél több embert ráébresszek: ha elengedjük a gyökereinket, elveszünk” – mondta Laposa Julcsi népzenész, aki amellett, hogy zenél, énekel, népdalokat gyűjt és tanít, kiválóan beszél franciául, angolul, és olyan diplomát szerzett, melyet még senki Magyarországon. A csupaszív és tehetséges fiatallal beszélgettünk.
Nemzetközi rádiós lista élén
A Khamoro Budapest Band fő célkitűzése az autentikus cigányzene terjesztése és megismertetése a nagyközönséggel. Ez a vállalkozás pedig olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy idén a Khamoro harmadik albuma felkerült egy nemzetközi rádiós lista élére. Farkas Zsolttal, a zenekar vezetőjével beszélgettünk az együttesről és jövőbeni terveikről.