interjú
A jazz nem üzleti portéka
Dresch Mihály nemcsak a magyar jazztörténet legkiemelkedőbb alakja, de egyben megújítója is. A Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló művészt már gyermekkorában rabul ejtette a zene világa. A jazz és a népzene ötvözése elsőre talán különösnek tűnhet, mégis zseniális együttest alkotnak, amelynek megteremtője Dresch Mihály. A jazzművésszel pályája kezdetéről, a jazzről és annak hatásáról beszélgettünk.
Világraszóló előadások a Nemzetiben
A mesterek fesztiválja lesz az idei Madách Nemzetközi Színházi Találkozó – mondja Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója. Negyedik éve már, hogy a világ számos országából érkeznek társulatok a hazai teátrumba, hogy elkápráztassák a magyar közönséget. Nem volt könnyű az indulás, de megérte a küzdelem. A főigazgatóval a MITEM előadásairól, az „ellenszélről” és a fiatalok helyzetéről beszélgettünk.
Nőkből sosem elég
A Nőkből is megárt… egy anya-lánya kapcsolatot boncolgató színdarab, melyben valódi anya-lánya párost láthatunk a színpadon. Tordai Teri színművészt – aki az anyát alakítja – és lányát, Horváth Lili színművészt – aki Nórát, a lányt formálja meg – kapcsolatukról, a darab megszületéséről és a próbák közötti konfliktusokól kérdeztük.
Muszáj felemelnünk a fejünket
„Végre nem nevetni akartam magunkon. Az volt a célom, hogy az emberek úgy jöjjenek ki a moziból, hogy nekik szólt, és belássák: muszáj felemelnünk a fejünket” – mondta Kostyál Márk rendező, akivel első nagyjátékfilmje, a Kojot kapcsán beszélgettünk. Szóba került, hogy milyen rendezőként és operatőrként is helytállni, mi adta az ötletet, valamint felmerült a kérdés: milyen a nagybetűs férfi?
Ami a bensőjükben van, az őrület
„Tulajdonképpen két szürke embert látunk, de ami a bensőjükben van, az őrület” – mondta a Testről és lélekről című film karaktereiről Enyedi Ildikó. A rendezővel legújabb filmjének megszületéséről beszélgettünk, de szóba került a pályakezdés és Az én XX. századom is, valamint elhangzott a következő kívánság: „szeretném, ha minél többen megnéznék”.
A könyvpiac fehér hollója
A Harry Potter-lázra emlékeztető jelenségnek lehettünk szemtanúi az elmúlt években. Egy narancssárga könyv tűnik fel a villamoson utazók, a buszmegállóban várakozók kezében, és a padok alatt is ugyanazt a vaskos olvasmányt lapozgatják az egyetemi hallgatók. A borítón azonban nem varázspálcák vagy a vastrón áll, hanem a magyar történelem egyik legnagyszerűbb alakja: Hunyadi János.
Történelem és identitás
Nemzetállamok és kisebbségek címmel jelent meg Arday Lajos történész, politológus lejújabb tanulmánykötete, amely 25 év munkáját foglalja össze. A kötet nemcsak az érdeklődő nagyközönségnek, hanem a tudományos közegnek is szól, hiszen történelmi összefoglalók mellett tartalmaz elméleti jellegű írásokat is. A Budapesti Corvinus Egyetem egykori előadójával a kötet felépítéséről és tartalmáról, a nemzetállamok sorsáról beszélgettünk.
Beavató a színházba
Mi is pontosan a beavató színház? Érdekes pedagógiai módszer vagy színházi műfaj, amely csupán szórakoztatja a közönséget, főként azzal, hogy őket is bevonja a játékba? Lehet egyáltalán így definiálni a beavató színházat? Erről beszélgettünk Honti Györggyel, aki az elsők között alkalmazta ezt a módszert Magyarországon.
Áthidalni az átmeneteket
„Dinamikus, játékos dalokat akartam írni, amelyek a mindennapokba humort, mozgékonyságot visznek, és segítenek áthidalni az átmeneteket” – mesélte legújabb, Nappali dalok című könyvlemezének születéséről Palya Bea. Az énekesnővel az új lemezről, a dalszerzésről és az ahhoz szükséges bátorságról beszélgettünk, valamint arról, mi lesz akkor, „ha csendben marad”.
A tánc nem korhatáros
Különleges egymásra találásnak lehetünk tanúi a Sóvirág című darabban: Fahidi Éva 91 éves Auschwitz–Birkenau-túlélő és a nála mintegy 60 évvel fiatalabb táncosnő, Cuhorka Emese személyében. Őszinte, mókás és szívszaggató történetek hangzanak el a gyermekkorról, az első szerelemről és az élet nagy dolgairól. Fahidi Évával a november 25-ei előadás után készítettünk interjút.