interjú
Családi állapota: szerzetes
Korzenszky Richárd Kazinczy- és Prima Primissima díjas szerzetes tanár, a tihanyi bencés apátság emeritus perjele a bencések bölcsességével mesél reguláról, anyanyelvről, egyházi oktatásról, arról, hol találja meg a szerzetesi csendet, no és arról, miért hajtott végre 78 évesen négyezer méter magasból ejtőernyős ugrást.
Divinyi Réka: Új tízparancsolatot kellene alkotnunk
Egy csoport tinédzser úgy akar lázadni a fennálló rend ellen, hogy látványos módon elkezdi megszegni a tízparancsolat egyes pontjait. Bár a dolog heccnek indul, a népszerűség meg a lázadásból született filozófia egyre súlyosabb dolgok elkövetésébe hajszolja bele őket.
Remélem, többször teremtek értéket, mint értéktelent
Kezdetben a zongora, majd az éneklés irányába terelte a sors keze, végül megállította középúton. Károly Katalin, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház zenei vezetője alkotómunkájában a művészet e két ága jó ideje egymást kiegészítve és erősítve jelenik meg.
Győrffy Ákos: A művészetnek nincs értelme
Győrffy Ákos idén március 14-én vehette át a Magyarország Babérkoszorúja díjat. Az író-költővel Ilyés Krisztinka beszélgetett költészetről, zenéről és a természetről is.
Ez a színdarab megtanítja, hogyan kell egy másik emberrel együtt élni
Akár évtizedekig is működőképesnek tűnhet egy házasság, de mi van, ha kiröppennek a gyerekek, és felrobban az idill? A De kié lesz a kutya? című előadásban ezen a ponton indul a két főszereplő, Doris és Georg „válási komédiája”. Szinetár Dórával és Pataki Ferenccel többek között arról beszélgettünk, hogy a fájdalom sem indokolja a gyűlöletet.
Kiss Gergely Máté: Muszáj a saját életemet elégetnem a színpadon
Sokszor érzi úgy, nincs önbizalma, de legalább el tudja játszani. Csaknem húsz éve áll színpadon, a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban pedig izgalmas szerepek találják meg, néha mégis azt gondolja: gólyalábazni és az utcaszínházban játszani a legjobb dolog a világon. Dosztojevszkij krisztusi, romlatlan Miskinjének érzékletes-szép alakításáért öt évvel ezelőtt díjat kapott, most pedig az orosz író egy másik darabjában az antikrisztust játssza.
Apróhirdetésen vette az első údját, ma úgy játszik rajta, mint itthon senki más
Kobza Vajk údművész, a régi pengetős hangszerek ismerője, akinek zenei világa hidat épít a régi korok és országok között, a jelenkor emberét megszólítva. Koncertjein közös megpróbáltatásainkra vigaszt, életünk nagy kérdéseire válaszokat igyekszik nyújtani, miközben dalait áthatják a tradicionális közel-keleti zene és az európai kultúra régizenei motívumai. Önálló stílusdefinícióját boncolva beszélgettünk pályájának kezdetéről, rítusokról, misztikáról és arról, hogyan jutott hozzá ritka hangszeréhez az online piacterek korszaka előtt.
Lelkes Botond: A közönség először nem ért semmit, aztán szép lassan megtörik
Felváltva színész, zeneszerző, filmes és vállalkozó. Lelkes Botond valamennyi munkaként űzött hobbijához több szálon kapcsolódik, és örömmel keresztezi őket. De egy kis szerencsével zongora mögött ülve is elcsípheted, amint az arcodat fürkészve próbája zenébe önteni a személyiségedet.
A hely meglévő értékeiből táplálkozva adok karaktert az épületeknek
Vinczellér Zsolt kecskeméti építész, belsőépítész ötször nyerte el Bács-Kiskun megyében az Év Háza díjat, tavaly pedig a neves állami kitüntetéssel, Ferenczy Noémi-díjjal is elismerték munkásságát. Ceruzáját a kezdetek óta az arányosság, a racionalitás és az észszerűség vezeti, az általa tervezett házak, terek nem harsogják messziről a nevét, pont ettől válnak egyedivé, azaz „vinczellérzsoltossá”.
A kvantummechanika esetében cserbenhagy a fantázia
Oszthatatlanból lett előbb puding-, majd naprendszermodellé, aztán jöttek a protonok és neutronok, míg végül kiderült, hogy kezdetben volt a kvark. A fizika 20. századi forradalma azonban ennél sokkal több furcsaságot kínál, olyanokat, amelyeket nemcsak nem lehet elképzelni, de nem is érdemes. Antianyag, tömeget kölcsönző részecskék, ólommá bomló anyagok, atommáglyák és fúziós erőmű – az atomról kérdeztük Varga Dezső fizikust, a CERN-nek, vagyis az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnek detektorokat építő HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont nagyenergiás fizikai osztálya vezetőjét.
Szálinger Balázs: A nem megszólalás is lehet közéleti gesztus
„Az író komoly ember, abszolút társadalomképes, tud érvényesen beszélgetni egy polgármesterrel, a költő viszont bohóc. Ezzel nem tudok mit csinálni. Bár lehet, hogy titkon nagyon tetszik” – fogalmazott Szálinger Balázs költő. A keszthelyi szerzőnek az írás – a pályakezdése idején – nem egy reflektált dolog volt az életében, mint mondja, csak írt, és kész. Közben persze amolyan „másikvilágbólvaló-tudata” lett, indulását Erdélyhez kötjük, első kötetei az Erdélyi Híradó Kiadó gondozásában jelentek meg. Évekig főszerkesztője volt a Hévíz folyóiratnak, számos helyen élt, amit írás formájában meg is örökített. Az idei évben kitüntetett Magyarország Babérkoszorúja díjas költővel a fiatalkorról, példaképekről, mentorokról is beszélgettünk.
Gubik Petra: A sokból lehet keveset csinálni, a kevésből többet nem
A színésznő Mi van a zsebemben? című vallomásos koncertestjével járja az országot. Azt mondja: az ilyen előadásoknak akkor van értelmük, ha az ember pőrére vetkőzteti a lelkét a közönség előtt.
Jávor Piroska: Sosem érdekel, hogy egy másik festő mit csinál
A festőművész februárban töltötte be a nyolcvanadik életévét. Ebből az alkalomból nyílt kiállítása az utóbbi húsz évét öleli át. Festészetről, az idő múlásáról és a jó házasság titkáról is beszélgettünk.
Trill Zsolt: Szabadság nélkül nehezen boldogulok
Játékának letisztultsága bravúros képességekkel párosul: Lucifertől a Tóték őrnagyán át a Revizor polgármesteréig minden előadásban másik arcát mutatja meg.
Kollár-Klemencz László: Leginkább a saját kétségbeesésem segít
Április 21-én valódi lelki feltöltődést jelentő közösségi programokkal várja az együtt ünneplőket a Poket 6. születésnap X PKÜ az Akvárium Klubban. Kollár-Klemencz László itt enged először betekintést az új, Vad című önálló zenés irodalmi estjébe, amely a készülő, azonos című regényének előfutára. Nagy Daniella kérdezte a Hajógyár oldalán.
Akik nem kértek a sztereotípiákból
A Sorsformálók című, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) gondozásában frissen megjelent kötetben sikeres roma férfiak küzdelmes életútjáról olvashatunk. 12 férfiról, akik messze túlszárnyalták származásuk korlátait, és élettörténetük bárki számára példakép lehet. Antal Istvánnal, a KINCS elnöki tanácsadójával, az interjúkötet szerkesztőjével beszélgettünk.