interjú
„Figyelem, miként alakul bennem Judit karaktere” – Vörös Szilvia Bécs és Budapest között
Vörös Szilvia Juditként a nyilvános főpróbát is beleszámítva hétszer nyitotta-nyitja ki A kékszakállú herceg várának hét ajtaját két és fél hét alatt. Bécsből jön haza ezekre az előadásokra, mert 2018 óta szerződés köti a Wiener Staatsoperhez.
„Egymást nézzük: én meg Debrecen” – Keczán Mariann Szabó Magda debreceniségéről
A cívisvárosban emlékház, szobor, játszótér, vezetett séta, színházi előadás, de még sütemény is őrzi Szabó Magda emlékét. Keczán Mariann irodalomtörténészt az írónő és szülővárosa különleges kapcsolatáról kérdeztük.
„Bedobtak a mély vízbe” – Shrek Tímea az otthon békéjéről
A kárpátaljai Shrek Tímea még egészen fiatal író, de már így is többet tud az élet szenvedésteli oldaláról, mint békésebb vidéken élő kortársai. Frissiben megjelent, Halott föld ez című kötete kapcsán írói munkájáról és civil hétköznapjairól kérdeztük.
Mindenképpen túlszárnyalni – Humor és önirónia Reisz Gábor módra
Kisfiúként a festés vonzotta, de rájött, hogy az nem elég kifejező számára. A középiskolai évek alatt elég rossz verseket írt, egyetemistaként pedig azzal nehezítette az életét, hogy reggelente tornaórákat tartott. Pár évvel később viszont konkrétan tarolt első nagyjátékfilmjével.
Magyar látogatók a Szovjetunióban – Hammerstein Judit az új könyvéről
Hogy lesz a nyugati értelmiség egy részének Oroszország-rajongásából a Szovjetunió iránti lelkesedés a sztálinizmus legborzasztóbb időszakában? Mi magyarázza, hogy Nagy Lajos és Illyés Gyula, bár a ’30-as években együtt utaznak a Szovjetunióba, úti beszámolójuk mintha két különböző világról szólna?
Interjú Kiss Fruzsinával, az Ami összeköt – 100 gondolat a magyar kultúráról kiadvány ötletgazdájával
A debreceni tanár szakos egyetemi hallgató még csak 24 éves, de a magyar kultúrában már letette névjegyét: kordokumentumot álmodott és szerkesztett, amely először művészek, közéleti szereplők kézzel írt vallomásai füzéreként, jótékony célból, majd szépen illusztrált könyvként is megjelent.
Pénteki kultúrrandi Nagy Dominika ruhatervezővel
Nagy Dominika az egyszerre praktikus és meseszép Pomponia esküvői ruhák megálmodója, amelyeket a menyasszonyok személyiségéhez igazít, és szívét-lelkét beléjük varrja.
Csíkban nincs langyos víz – Beszélgetés Veress Alberttel, a Csíki Játékszín igazgatójával
A Magyar Színházak Szövetségének 2023-as fesztiválján, Temesváron ültünk le Veress Alberttel, a Csíki Játékszín igazgatójával. Igaz, hogy előző este színészként lépett közönség elé, de nem az alakítás ad témát, hanem az, hogy 2021 áprilisa óta igazgatja a csíkszeredai teátrumot.
Pajzán király Lucifer jelmezében – Régi farsangok emlékezete
Jövendölhetett bármit a medve, és lehetnek még fagyosak az éjszakák, a tavasz ellenállhatatlanul közelít, „rosszkedvünk tele” szünetel, hiszen itt a farsang. Porogi András, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa szerint az idei farsang időszaka közepes hosszúságú.
Romantikus hős ősz halántékkal – Vashegyi György Massenet Wertherének lemezfelvételéről és előadásáról
Szenvedély, idill, melankólia, remény és reménytelen vágyakozás – érzelmek hullámvasútja. Massenet Goethe regénye alapján komponált operájának főszerepeit nemzetközi énekes sztárok alakítják a készülő lemezen és február 22-én a Müpában, ahol Vashegyi György vezényli a Nemzeti Filharmonikusokat.
Védtem magam a külső hatásoktól – Nagy József Szkipe hollói és békái
A világot bejárt koreográfus, táncművész és fotográfus mostanában szülőhelyén, Magyarkanizsán alkot, a Tisza-part fáinak lényét próbálja megfogni.
Nincs megalkuvás – Mécs Károly Jókai Mórról
A kőszívű ember fiai Jókai legismertebb regénye, amely a Baradlay család történetén keresztül mutatja be az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakát. Várkonyi Zoltán 1965-ös filmváltozatában Baradlay Richárdot Mécs Károly színművész formálta meg.
Dráma Lego-figurákkal – Beszélgetés Szálinger Balázzsal
Ma este mutatják be a költő, író Karaffa-drámáját a veszprémi Hangvilla közösségi térben. Miért hiszi, hogy Petőfi nem gondolhatta komolyan ezt a darab-kezdeményt, és hogyan lett a véres történelmi drámából bohózat? Erről is beszélgettünk.
Nem az számít, hány éves az ember, hanem hogy van-e dolga a világban
Beszélgetés Szakonyi Károllyal, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas íróval gyerekkori halálélményéről, az írói szemtanúság terhéről, mulandóságról és megbékélésről.
Pénteki kultúrrandi Fehér Csenge íróval
Pályafutásának első fő állomása a tavaly megjelent, A kibomló test című kötet volt, amelyért elnyerte a Magyar Írószövetség Debüt-díját, nemrég pedig beválogatták a KMI 12 idei szerzői közé. Fehér Csengével beszélgettünk írói identitásról, sikerről és arról, hogyan lett belőle szoftverfejlesztő.
Nem akarok bezárkózni egy pici világba – Szamosi Zsófia a színészi lét törékenységéről
A Berlinalén debütál a Műanyag égbolt című animációs film, amelynek női főszereplője Szamosi Zsófia. A leginkább erős karaktereket alakító művész ezúttal lírai énjét mutatja meg. Az alkotók az úgynevezett rotoszkóptechnikának köszönhetően a színészek legapróbb rezzenéseit is át tudták „rajzolni”.