irodalom
A költő emberi arca
Radnóti Miklóst, a költőt mindenki ismeri: de mennyire ismerjük hétköznapi arcát? Mit tudunk a valódi érzelmeiről, amelyek mozgatórugói lehettek egy-egy alkotásának? Ezekre a kérdésekre ad választ az idén megjelent Különben magyar költő vagyok – Radnóti Miklós levelezése I. című kötet, melyet Bíró-Balogh Tamás rendezett sajtó alá. Az irodalomtörténésszel arról beszélgettünk: vajon mennyire lehet kettéválasztani a költőt és a hétköznapi embert?
A versíráshoz belső csend kell
Szabó T. Anna első novelláskötete, a Törésteszt mind társadalmi, mint irodalomkritikai szempontból fontos – és provokatív. Az írónőt a prózai és lírai formák közötti különbségekről, a kötet eklektikusságából fakadó szerkesztési nehézségekről, kísérletének eredményeiről kérdeztük, valamint arról, mi jelenti számára az inspirációt.
Újabb regények Austen-rajongóknak
Korábbi két cikkünkben a 19. század első és második felének regényvilágába kalauzoltuk el olvasóinkat. Olyan műveket mutattunk be, melyeket örömmel vehetnek kézbe azok, akik Jane Austen és a Brontë nővérek könyvein nőttek fel. Új ajánlónkban a 20. század elejéről gyűjtöttünk össze regényeket, melyeket nők írtak, és szintén a női sorsról, problémákról, szerelemről szólnak.
Kik kapnak irodalmi Nobel-díjat?
Megszakításokkal ugyan, de már 116 éve osztják ki Alfred Nobel végrendelete nyomán a róla elnevezett díjakat. Örök kérdés viszont, hogy milyen szempontok alapján ítéli oda az elismeréseket a Svéd Királyi Tudományos Akadémia – főként a több szempontból különlegesnek számító irodalmi Nobel-díj esetében. A kérdést dr. Kulcsár Szabó Ernő akadémikussal, egyetemi tanárral jártuk körbe.
Kősziklára épített ház
Hármas könyvbemutatóval ünnepelték az Eötvös Collegium alapításának 120. évfordulóját október 26-án az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). A Kősziklára épített ház és A drága váza című köteteket, valamint a Muratáj című folyóirat újabb számát a szerzők, a szerkesztők és az egykori collegisták méltatták.