Jancsó Miklós
Szeptember 27-én történt
„Hogy milyennek látom önmagamat? Nem vagyok se szép, se csúnya, se okos, se buta, csupán vérbeli színésznő vagyok, aki ilyenné és olyanná is formálható, alakítható a színpadon” – fogalmazta az 1986. szeptember 27-én elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Ruttkai Éva, akit többek között a Történelmi magánügyek, a Butaságom története és A fantasztikus nagynéni című filmekben láthattunk.
Meghalt Grunwalsky Ferenc rendező-operatőr
Nyolcvankét éves korában, rövid, súlyos betegségben hétfőn elhunyt Grunwalsky Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező-operatőr, a Magyar Mozgókép Mestere – közölte a Magyar Filmművészek Szövetsége az MTI-vel.
Hat magyar film, amelyet Cannes-ban is nagyon szerettek
Nyakunkon a cannes-i filmfesztivál! Ez alkalomból hoztunk hat olyan magyar filmet, amely a francia Riviérán is bemutatkozott.
Szabó István előtt tisztelegnek a cannes-i filmfesztiválon
Világsikerű Szabó István-film gazdagítja a májusi cannes-i fesztivál hivatalos válogatását. A napfény íze című, 1999-ben bemutatott, háromszoros európai filmdíjas alkotást meghívták a felújított mozifilmek javát felvonultató Cannes Classics programba. A cannes-i premieren személyesen vesz részt Szabó István és Robert Lantos producer.
Január 6-án történt
1966-ban ezen a napon mutatták be a Szegénylegényeket. Jancsó Miklós legismertebb alkotása a magyar film fontos mérföldköve, a modernizmus nemzetközileg ismert és elismert alapműve. A rendező itt dolgozta ki és használta először a híres jancsói filmnyelvet, amit későbbi pályafutása során tovább finomított. A Szegénylegények történelmi parabola, amely a hatalom és az egyén komplex viszonyát modellezi, és a szabadságot eltipró rendszerek kortól függetlenül érvényes, pontos látleletét adja.
A belső feszültség teremtette meg Őze Lajos alakításaiban a tökélyt
Őze Lajos ünnepelt színész volt, a közönség rajongott nagyszerű alakításaiért, de ő mindig elégedetlen maradt önmagával.
Szeptember 27-én történt
1921-ben ezen a napon született a magyar mozgókép egyik legnagyobb alakja, Jancsó Miklós filmrendező, aki 2014 óta nincs közöttünk. „Az ember nem azért csinál filmet, hogy sikere legyen, hanem mert valamit el akar mondani” – nyilatkozta a filmkészítésről néhány évvel a halála előtt.
Lovasi András: Nem nosztalgia-zenekarként tértünk vissza a Kispállal
A Kispál és a Borz újjáalakulásáról, a Kiscsillagról, az Ördögkatlan Fesztiválról, kreativitásról, filmes szereplésekről és borászatról beszélgettünk.
Öt magyar film, amely megmutatja a barátság természetét
A barátság világnapja alkalmából öt olyan magyar filmet ajánlunk, amely megmutatja, milyen sokféle lehet az egyik legszebb és legfontosabb emberi kötelék.
A Vörös Híradótól A nemzet aranyaiig
A televízió és a streaming előtt a filmnézés közösségi tevékenység volt. Ma átalakulni látszik a helyzet, a mozgóképek története viszont magában hordozza a „közös” címszót – legyen szó a propagandafilmek témájáról, a gyártás államosításáról vagy a nemzeti büszkeségre építő sportdokukról.
Tíz film a szabadságharcról
A magyar filmtörténet rendszeresen újrameséli az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot, s az interpretációkból jól felismerhető a kor is, amelyben az egyes alkotások születtek. Március 15-éhez kapcsolódó filmeket ajánlunk, köztük regényadaptációt, rajzfilmet, de realista mítoszrombolást is.
Az ember nem azért csinál filmet, hogy sikere legyen, hanem mert valamit el akar mondani
Tíz éve, 2014. január 31-én hunyt el Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas filmrendező, a magyar és egyetemes filmművészet egyik kultikus alakja.
Január 31-én történt
„Ami a sztárságot illeti, Isten őrizzen meg tőle" – fogalmazott az egyik legkiválóbb magyar basszista, Kováts Kolos, aki ma ünnepli születésnapját. Fellépést talán sosem mondott le, felkészültségének köszönhetően számos előadást mentett meg.
Hétvége Balázsovits Lajossal a Filmión
Csütörtöktől vasárnapig ingyenesen látható a Feldobott kő, a Boldog születésnapot, Marilyn!, valamint a Fényes szelek című alkotások a Filmintézet streamingplatformján. A válogatással a Filmio az idén elhunyt Balázsovits Lajos előtt tiszteleg.
Filmtörténeti kuriózumok az „átkosból”
Az élet vendégei címmel a szentendrei MűvészetMalomban nyílt kiállítás, amely a háború utáni időszak hazai filmkészítését mutatja be. Olyan művészek – például Jancsó Miklós vagy Maurer Dóra – munkáit, akik a korlátozások ellenére független és kísérleti alkotásokat hoztak létre.
Forradalom filmen – Ezeket a mozikat ajánljuk október 23-ra
1956 a kollektív magyar emlékezet szerves része, természetes hát, hogy számos műalkotás örökíti meg. Ezúttal olyan filmeket ajánlunk, amelyek a forradalom eseményeit állítják középpontba, vagy – általánosabban – a szóban forgó évtized légköréről mesélnek.