Kárpát-medencei Népi Hálózat
Boszorkányok, kígyónyelv és rontás elleni varázs
Április 24-e Szent György és az állatok első kihajtásának napja, tisztító és rontáselhárító nap a néphagyományban. De mi közük a boszorkányoknak Szent Györgyhöz és a sárkányhoz?
Kőrösi Csoma Sándor az őshazát kereste, de egészen mást talált
Tizenhárom nyelven tudott tökéletesen. Székelyföldről indulva bejárta Ázsiát, összeállította a világ első tibeti–angol szótárát, és megalapította a tibetológia tudományát. Utazásai mellett arra is kitérünk, hogyan ápolják emlékét és segítik a tibetiek mindennapjait elhivatott mai magyarok.
Sanyarúhét, szenvedőszerda, zöldcsütörtök
A nagyhét nem volt a magyar nép kedvenc hete – sanyarúhétnek hívta a népnyelv. Vajon mitől volt szenvedő a szerda és zöld a csütörtök? És mi is van eredetileg a húsvéti kosárban?
Fonográffal Székelyföldtől Somogyig
Európa első népdalgyűjtője, aki felvette az énekeket: Vikár Béla ma lenne százhatvanhat éves.
Tülökverseny, kanászkoncert és felgyújtott trafik a népzenegyűjtés hajnalán
Milyen volt fonográffal dolgozni, kanászkoncerteken, tülkösversenyeken gyűjteni, és mi kellett ahhoz, hogy Bartók rájöjjön arra: a dallamok a népek közt oda-vissza vándorolva új és új életre kelnek?
A Tündérkerti pomológia tömény, mint egy jó pálinka
Apránként kell ízlelgetni, mert aki egy ülésben akar végezni az egésszel, szinte másnapos lesz a tömény tudásanyagtól. A 35 év munkáját összegző kötet szerzői a 35 éven át készített munkából a Tündérkertek Napján adtak kóstolót.
Kettős életet élt a Bori notesz őrzője
Titkos kommunista létére bejáratos volt a Horthy-rendszer elitjébe, kutató létére kutatóintézetet oszlatott fel. Ki volt az az ember, akire Radnóti a Bori notesz verseit bízta?
Miért hívják hamvazószerdát hamvazószerdának?
A farsang utáni első nappal megkezdődik a böjt időszaka. De vajon miért hívják hamvazószerdát hamvazószerdának?
Cibere vajda ma legyőzi Konc királyt
Cibere vajda és Konc király évente kétszer küzd meg egymással. Vízkeresztkor Konc király győz – és kezdődik a farsang. Húshagyókedden pedig Cibere vajda – vagyis kezdődik a böjt. Ma van húshagyókedd.
Hápa-hupa kőszikla, még a csacsi is elvész rajta
Jókai kevésbé ismert munkája, a Kertészgazdászati jegyzetek lapozgatásával elénk tárul a kísérletező, kíváncsi és aprólékos szakértelemmel saját kertjén munkálkodó író arca.
Vigyázat: ha Zsuzsanna napján befagy a pacsirta szája, tovább tart a tél!
A pacsirta dala Zsuzsanna napján tavaszt hoz. Ma még nem hallotta? Kattintson!
A pálinka a magyarság számára a lélek itala
A pálinkafőzésnek, a pálinkaivásnak liturgiája van. Hogy milyen? És miért áztatta Kovács Gyula pomológus nagyapja 41 százalékos pálinkában a lábát? Kiderül a Petőfi Akadémia új videójából.
Milyen a Csoóri-szellemiség – és mit ad a mai kor fiataljainak?
Hogy lehet a népi kultúrában élni? És hogy lehet ezt a szenvedélyt, tudást és örömöt átadni, amit ezáltal nyerünk? Sánta Gergő és Sánta-Bíró Anna mondja el a Csoóri-sorozat legújabb filmjében.
Minél kevesebbet gyúrjuk, annál szebb lesz a kolbászunk
Mi az az összetevő, ami nem hiányozhat egy kolbászból, hogy gyulai legyen? A Petőfi Akadémia videójában a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesületének elnöke árulja el a titkokat!
A szellemi honvédelem költő-parancsnoka: Csoóri Sándor 95
Kilencvenöt évvel ezelőtt született Csoóri Sándor költő, esszéíró, prózaíró és politikus. Egyik méltatója ezt mondta róla: a hetvenes években ő volt a magyar kulturális élet garabonciás szelleme.