költészet
Hitvesi költészet top tíz
A hitvesi költészetről általában Petőfit és Radnótit, esetleg még Adyt szoktuk elősorolni. E három személynek meglehetősen kevés házasév adatott ahhoz, hogy bebizonyítsák: a feleség-múzsa is tud tartósan magas hőfokú ihletet adni. Mégse gondoljuk egy percre sem, hogy a házassági anyakönyvi kivonat egyben a szerelmi líra halálos ítélete lenne. Inkább vegyük szemügyre a hosszú házasságok különböző lírai visszhangjait.
A cigányok Tündérországát megálmodta, Az ember tragédiáját lefordította
A roma anyanyelvünkön kívül soha semmink nem volt, és ha ezt is elhagyjuk, akkor mint népcsoport megszűnünk – mondja a mélyszegénységből költővé, tanárrá, lapszerkesztővé vált Nagy Gusztáv, akivel a hagyományos cigány életmódról, versírásról és az újrainduló Cigány vagyok újságról is beszélgettünk.
Hozsánna és a vének
Mezősi Miklós legfrissebb verseskötetének káprázatosan jó címe önmagában is figyelemre méltó. Tiszta jambus, nyelvi játék, archaizmus. És bibliai allúzió, ami valójában illúzió: mert mintha nem a feddhetetlen erkölcsű ószövetségi asszony alakja bontakozna ki a versekből.
Rendhagyó Petri György-kiállítás nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Gazdátlan tényrakások – Petri-tér címmel rendhagyó kiállítást rendez Petri György író, költő születésének 80. évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). A múzeum kertjéből nyíló egykori Károlyi Étteremben látható tárlat megnyitója kétnapos eseménysorozatra épül február 9-én és 10-én.
A hitről, a transzcendensről is akartam beszélni – Kiss Ottó Ég Bolt című kötetének bemutatóján jártunk
Újra kinyílt egy Mesebolt, de ez már egy másik képzeletbeli utcában van, ugyanis Gazdag Erzsi versével ellenétben ezúttal nem törpékkel és hegedülő vízilányokkal találkozhatunk, hanem egy hétköznapi családdal, és tagjai minden örömével, gondjával. Ez a bolt egészen közel van a Mesebolthoz, Ég Boltnak hívják, Kiss Ottóval járhattuk be. A kötetet október 13-án mutatták be a Margó könyvfesztiválon.
„Belőlem alighanem hiányzik az ősbizalom” – bemutatták Rakovszky Zsuzsa Vita élő időben című kötetét
Rakovszky Zsuzsa legújabb, Vita élő időben című verseskötetéről a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Szegő János, a kötet szerkesztője beszélgetett az alkotóval.
„Szép félelem és csodás részvét” – Méhes Károly: A fikusz téliesítésének napja című kötetéről
Méhes Károly a lírikusi középnemzedék egyik legfigyelemreméltóbb alakja. Frissen megjelent, A fikusz téliesítésének napja című verseskönyvét olvastuk el.
Rózsák a költőnek – kilencvenöt éve született Juhász Ferenc
Sárga rózsát vittünk a temetésére, sárga rózsák borították a Fiumei úti sírkert ravatalozójában, egy-egy sárga rózsával érkeztek a barátok, írótársak, a tisztelők, s a vázákba tettük a koporsó elé, aminek oldalán, mint éltében az aláírása, rajzos betűkkel állt: Juhász Ferenc 1928–2015.
„Igenis van élvezhető, átélhető, mély szépirodalom ma” – Szöllősi Mátyással beszélgettünk
A határhelyzetek, a megoldhatatlannak tűnő szituációk érdeklik, és ez ugyanúgy igaz költészetére és prózájára, mint fotós tevékenységére: több olyan képsorozata készült, amely nehéz körülmények között, például Kárpátalján vagy Baskíriában élő emberek mindennapjait mutatják be.
„Lusta embernek tartom magam” – Zalán Tibor a termékeny gondolatokról és az elfáradásról
„Néha úgy látom, hogy amikor verset írok, akkor érdemesebb és érdekesebb ember vagyok, mint egyébként. Több, mint előtte és utána. Talán ezt szokták ihletnek hívni.” Zalán Tiborral az idei könyvhétre megjelent, Reménytelenek című kötete apropóján beszélgettünk.
„Szép Ernő – voltam…”
„Én úgy szerettem volna élni / minden halandóval beszélni / Mindenkinek nevét kérdezni / mindenkinek szívét érezni…” Ezt írja egyik versében, de más és más szavakkal, versben, prózában, drámában, még a kabarénak írt sanzonjaiból is ez az óhaj érződik. 1884. június 30-án született Szép Ernő.
Pénteki kultúrrandi Gál János költő-történésszel
Első kötete, Az eltűnt hírnév nyomában egyszerre vonultatott fel meglepő stílusparódiákat és elfeledettnek vélt kötött versformákat. Mostanra az alkotás a felnőttkorba lépés próbatétele lett számára, ezzel együtt a humor szerepét is máshogyan értékeli az alkotásaiban. Gál Jánossal beszélgettünk.
Weöres Sándor, akit az Isten is költőnek teremtett
Úgy játszol nyelvünk zongoráján, mint kevesen – mondta róla Kosztolányi. 1913-ban ezen a napon született Weöres Sándor Kossuth-díjas költő, író, műfordító.
„Szellemi központ vagyunk” – Fecske Csaba költő a Miskolc iránti hűségről
Miskolcról kérdezem, és a magyar líra színe-java a válasz. De nem azért, mert kerüli a témát: „vállalja” a várost, ide tartozik, sokat kapott tőle és adott neki – ám ő elsősorban egy másik Város polgárának tekinti magát. Otthona a vers, legjobb barátai pedig élő és holt költők.
Imák mindannyiunkért – bemutatták Bagi Iván új verseskötetét
Bemutatták Bagi Iván A tárgyak talentuma című harmadik, a Magyar Napló Kiadónál megjelent verseskötetét május 26-án.
„Az univerzum úgy születik, mint egy gyermek” – Sántha Attila életről, Istenről, irodalomról
„Ma a polkorrektség az, ami lehetetlenné teszi az értelmes beszédet, és így a gondolkodást is. Ha csak bizonyos szavak, előregyártott terminológia mentén szabad megszólalni, akkor gondolataink is előregyártottak lesznek. A szabad gondolkodás jogát elvevő világ nem embernek való.”