magyarság
Átadták a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat
Átadták a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat: a 2011-ben alapított elismerést idén tíz személy és szervezet – köztük néptáncegyüttes, gyermeklap és közösségi tér – vehette át augusztus 25-én az Országházban.
Nem megyünk mi innen el
<div style="width: 100%;"><div style="position: relative; padding-bottom: 177.78%; padding-top: 0; height: 0;"><iframe title="35MEME_MOBIL" frameborder="0" width="360" height="640" style="position: absolute; top: 0; left: 0; width: 100%; height: 100%;" src="https://view.genially.com/68531d952fdd2b7ef55fc996" type="text/html" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" scrolling="yes" allownetworking="all"></iframe> </div> </div>
Pál István Szalonna: Nem faragjuk otthon egymás szobrát
Pál István Szalonna néptáncbemutatóra és bandájának jubileumára készül. Legfőbb vágya, hogy majd az utódainak adhassa át, amit a zenében megtalált és megteremtett.
Őseikért, magukért és értünk harcoltak – nemcsak karddal, hanem szavakkal is
Tíz olyan költeményt válogattunk össze, amelyek felelevenítik a március 15-i eseményeket.
Magyarul írni és magyarul gondolkodni nem magánügy
Csoóri Sándor születésének 95. évfordulóját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Az identitásom már nemcsak kínai, hanem valódi magyar
Yu Zemin kínai származású magyar író, műfordítót kérdeztük „magyarrá válásának” folyamatairól.
Ez a moldvai csángó közösség nem szeretné kidobni a magyar kultúrát
Kik a moldvai magyarok? Mit jelentett háromszáz évvel ezelőtt a nemzet fogalmunk? Hogyan gondolkodtak az őseink a magyarságról? Hegyeli Attilát kérdeztük.
Géczi János: Egyéni nézetrendszerem az életidőm alatt összetorlódó világképek darabjából állt össze
Milyen magyarként élni, s milyen volna nem magyarnak lenni? Géczi János József Attila-díjas írót és képzőművészt kérdeztük.
Lóra termett és három az igazsága: tíz közmondás a magyar emberről
Magyarságunk jellegzetességeiről árulkodó közmondásokból válogattunk.
Május 27-én történt
Ma van a csíksomlyói búcsú napja, a székelyek középkori eredetű fogadalmi zarándoklata, amely 1990 óta az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált.