MNMKK
Ott ültek éjszakákon keresztül, ujjaikkal kócos hajukat cibálva
A később Amerikában is népszerűvé vált karikaturista, Major Henrik rajzait megőrző asztal kivételes és teljesen unikális műtárgy, amely megidézi a New York kávéház egykori hangulatát.
Ötven év után állítják ki Picasso és Kassák barátjának Esztergomra hagyott műveit
Vörös Béla (Béla Voros) szobrász, grafikus és iparművész teljes életművét mutatja be három kiállításon az esztergomi Balassa Bálint Múzeum.
Így éltek a magyar arisztokraták a 20. században
Hamarosan megjelenik az Arisztokrácia Magyarországon a 20. században – Kastélyok és mágnások című különleges fotóalbum második kötete.
Március 21-én történt
1887-ben ezen a napon született a magyar avantgárd atyja, Kassák Lajos, aki autodidakta módon sajátította el a versírást és a festészetet is. A művészetről úgy gondolta, az része a társadalomnak, nem kifejezője, ezért önálló tevékenységként kell megállnia a helyét a világban, nem pedig tükörként szolgálnia.
Szabad hangnemváltások a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Háromrészes beszélgetéssorozatot indít az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Nő – Férfi – Irodalom: Szabad hangnemváltások címmel március 26-án a múzeum Lotz-termében. A PIM DIA-beszélgetések sorozatának részeként megvalósuló, Takács Zsuzsa műveiről szóló beszélgetés résztvevői: Turi Tímea és Wirth Imre.
Március 20-án történt
Ma ünnepli 46. születésnapját Balog József Lajtha-, Liszt Ferenc- és Artisjus-díjas zongoraművész, akit Kokas Katalin brácsaművész ezekkel a szavakkal jellemzett: „Számára nincs hakni, lépjünk fel bár egy vidéki kisvárosban vagy valamely nemzetközi hírű koncertteremben, ugyanazzal az elmélyültséggel készül, mindig mindennek a végére jár.”
A zsebkanáltól a doboznapórán át az apró toalettkészletig
Különös tárgyakkal tömhették tele ruházatukat és csomagjaikat az újkori utazók. Vajon milyen kép fogadna minket, ha átvilágíthatnánk a 16–19. századi poggyászokat? Műtárgyak segítségével hajdani utazásokról mesélünk.
Március 19-én történt
A harmincas évek legkedveltebb magyar komikusára, a Hyppolit, a lakáj és számtalan más magyar film feledhetetlen színészére, az 1887-ben ezen a napon született Kabos Gyulára a nézők drámai szerepekben nem voltak kíváncsiak. Ráadásul azt hitték, a vászon tréfamestere az életben is éppen olyan szórakoztató. Kollégái visszaemlékezései szerint nem is tévedhettek nagyobbat.
Ezüsttallérok és aranydukátok is lapultak az erdélyi fejedelmek zsebében
A Nemzeti Múzeum új tárlata korabeli pénzekkel, fegyverekkel és ruházattal enged bepillantást a fejedelmi udvari kultúrába és reprezentációs szokásokba.
Hogyan kapcsolódott Jókai élete a Nemzeti Múzeumhoz?
Jókai Mór és a Magyar Nemzeti Múzeum a címe az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum szabadegyetem programsorozata, a Múzeumakadémia március 25-i előadásának, amelyben Debreczeni-Droppán Béla muzeológus a nagy magyar mesemondó és a Nemzeti Múzeum kapcsolatát mutatja be az érdeklődőknek.
Március 18-án történt
1838-ban a mai napon ért véget a hat napig pusztító nagy pesti árvíz. A 927 centiméteres vízállással tetőző ár 153 halálos áldozatot követelt, a város 4200 házából 2200-at döntött össze. Körülbelül 50-60 ezer ember vált hajléktalanná, 22 ezren pedig mindenüket elveszítették. Sokan segítettek csónakokkal menteni a lakosságot, a legismertebb közülük Wesselényi Miklós, az „árvízi hajós”.
Március 17-én történt
1874-ben ezen a napon született és 1887-ben ezen a napon is pusztult el Kincsem, a többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér versenyló, a magyar lósport büszkesége. „A legyőzhetetlen csodakanca” néven is emlegetett paripa Európa több országában, tizenhárom versenypályán ötvennégy alkalommal állt rajthoz, és mindannyiszor elsőként ért célba. Győzelmeinek értékét emeli, hogy kancaként verte meg a méneket, ami kivételes dolognak számít.
A Nyugat mégis tovább él és harcol
1932. január 10-én a Nyugat huszonöt éves évfordulóját ünnepelték szerzői. A csoportképet az est szünetében, a Zeneakadémia művészszobájában készítette a Turul Fotóriport Iroda fotósa.
Kassák Lajos istenképe a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Lázadás és önmegvalósítás – Kassák Lajos istenképe címmel tart előadást Standeisky Éva történész a Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészet és pszichoanalízis című sorozatában március 21-én az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Március 16-án történt
1974-ben ezen a napon született Bretz Gábor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, érdemes művész, a klasszikus zenei élet vezető basszbaritonja. A nemzetközi szinten is ismert és elismert művész repertoárja a zenetörténeti irányzatok teljességét felöleli, egyedülálló karakterével és stílusgazdag előadásmódjával számos külföldi operaház közönségének elnyerte már a tetszését.
A magyar tengerészet története a Természettudományi Múzeumban
A magyar tengerészet történetét bemutató időszaki tárlat nyílt a Magyar Természettudományi Múzeumban (MTM) pénteken.