Nagy László
Bele kell mosolyogni a gondok arcába
A Múzeumok Majálisán ismét hallható lesz Csík János Nagy László születésének 100. évfordulójára készített Az életre mosolygok című zenés irodalmi estje.
Nagy László hagyatékát helyezi a fókuszba a Petőfi Irodalmi Múzeum
A 20. századi magyar költészet ikonikus alakja, Nagy László 1925. július 17-én született. A centenárium alkalmából az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításokkal, programsorozattal és egy különleges, száznapos online kezdeményezéssel idézi meg a sokszínű életművet.
Versmaratont rendeznek és verspark nyílik a magyar költészet ünnepén
Idén is számos sokszínű és izgalmas program várja az érdeklődőket országszerte a magyar költészet napja alkalmából. A fővárosi programkínálatban egyebek mellett összművészeti est, Márai-maraton, gálaműsor és jubileumi konferencia szerepel, míg Debrecenben költészeti fesztivált rendeznek, Orfűn pedig megnyitják az ország versparkját.
Vonatra és buszra várva verseket hallgathatunk április 11-én
Versek a peronon címmel különleges programmal ünnepli április 11-ét, a magyar költészet napját a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) az Építési és Közlekedési Minisztériummal (ÉKM) és a MÁV Zrt.-vel együttműködésben – áll a KIM sajtóközleményében.
Sokkal több embernek kellene megismernie Nagy László nevét
Dokumentumfilm készült Nagy László költő életéről és életművéről, amelyet március 13-án láthatott először a közönség az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A Petőfi Irodalmi Múzeumba került Nagy László hagyatéka
Nagy László születésének századik évfordulójához közeledve örökösei a múzeum rendelkezésére bocsátották a szerző és felesége, Szécsi Margit irodalmi hagyatékának jelentős részét.
Július 17-én történt
„Létem ha végleg lemerűlt / ki imád tücsök-hegedűt? / Lángot ki lehel deres ágra? / Ki feszül föl a szivárványra?” 1925-ben ezen a napon született e legendás sorok szerzője, Nagy László, aki nemcsak költő és műfordító volt, de grafikus is.
Nagy Gáspár, a költő, akit nem sikerült elhallgattatni
Hetvenöt éve, 1949. május 4-én született Nagy Gáspár Kossuth- és József Attila-díjas költő. Az évfordulót a szerző szülőhelye, Bérbaltavár egész napos rendezvénnyel ünnepli, melyen a Nap Kiadónál megjelent, Görömbei András és Nagy Gáspár levelezését feldolgozó kötetet is bemutatják.
Kilenc fura vers
A vers olyan, mint Pom Pom. Hogy kicsoda és milyen Pom Pom? Igazán senki sem tudja, mert hol ilyen, hol olyan. Éppen mint a vers. Ezúttal nem fejtjük ki, hogy mi a vers, de közelebb merészkedünk hozzá. Mennyire furák az alább olvasható versek? Csak annyira, mint a többi, így vagy úgy mégis kilógnak a sorból.
Krúdy szerint a szemöldök a lélek tükre
Három fontos szemöldök van a magyar lírában. Sorrendben: egy fekete, egy barna és egy szivárvány. Mindhárom nőé – a férfi-szemöldök pedig marad a prózának (Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét).
Január 30-án történt
Richard Nixon amerikai és François Mitterrand francia elnök, Grace Kelly, Liv Ullmann, Alain Delon, Roger Moore színészek és Federico Fellini rendező is megfordult az évek során a főváros egyik legreprezentatívabb vendéglőjében, a Mátyás Pincében, amely 120 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg az Erzsénet híd pesti hídfőjénél.
Július 17-én történt
1888-ban ezen a napon született Füst Milán Kossuth-díjas író, költő, drámaíró, esztéta, 1914-ben pedig Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas színésznő (képünkön); 1955-ben megnyílt a Disneyland, a világ leghatalmasabb szórakoztató központja.
„Szellemi központ vagyunk” – Fecske Csaba költő a Miskolc iránti hűségről
Miskolcról kérdezem, és a magyar líra színe-java a válasz. De nem azért, mert kerüli a témát: „vállalja” a várost, ide tartozik, sokat kapott tőle és adott neki – ám ő elsősorban egy másik Város polgárának tekinti magát. Otthona a vers, legjobb barátai pedig élő és holt költők.
Január 30-án történt
1818-ban e napon született Görgei Artúr honvédtábornok, az 1848-49-es szabadságharc fővezére, 1904-ben megnyílt a főváros egyik legreprezentatívabb étterme, a Mátyás Pince, 1969-ben pedig utolsó nyilvános fellépését adta a Beatles a londoni Apple székház tetején.
Művészet és barátság: Kondor Béla és Nagy László
Nem csupán barátság és világnézet, hanem a közös formanyelv is összekötötte Nagy Lászlót és Kondor Bélát. Ennek a különlegesen mély kapcsolatnak eredt a nyomába a Mert olyan kondori ma a világ című előadás, amelyen az érdekődők egyúttal betekintést nyertek a Munkácsy- és Kossuth-díjas festő és grafikus állandó kiállítási helyként funkcionáló emlékszobájába.