néprajz
Mikszáth és Munkácsy is a nevét adta hozzá, pedig a monarchia PR-kiadványaként indult
Valódi tudományos értékű mű vagy politikai PR-kiadvány volt a közel két évtizedig kéthetente megjelenő, Jókai Mór szerkesztette Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben?
A zseni, aki pókokat rejtegetett a sörényében
A Néprajzi Múzeum legújabb időszaki kiállításán az utolsó polihisztorként is emlegetett Herman Ottó munkásságának kevésbé ismert oldalai is terítékre kerülnek.
Hogyan lehet szerencsés az új évünk?
Az óév utolsó és az új év első napjaihoz kapcsolódó babonákat gyűjtöttünk egybe, amelyekből kiderül, hogyan érhet utol minket a szerencse az új esztendőben.
Dikó, kástu, lükü és a hajlított ház
Haranglábak Göcsejből, régi, zsúptetős falusi házak, „szeges” településkép és sok más érdekesség egy letűnt világból – ezt kínálja a Göcseji Skanzen.
Herman Ottó életművét mutatja be a Néprajzi Múzeum
A természetkutató, zoológus, néprajzkutató, régész és politikus idén 190 éve született és 110 éve hunyt el.
Hogy lesz a rettentő Láncos Miklósból a jó Mikulás?
Mit keresnek egy püspökkel ördögök – vagyis a Mikulás mellett krampuszok? És hogyan ijesztgették a rossz gyerekeket száz évvel ezelőtt a Mikulással és kísérőivel?
Borbála napján vigyázz, el ne söpörd a szerencsét!
Hogyan és miért lett egy mártírhalált halt hajadonból a lőportornyok, tüzérek, bányászok védőszentje? Cikkünkből kiderül!
Ez a tárlat nem csak a feketeöves néprajzrajongókat ejti ámulatba
A Néprajzi Múzeum új, nemrég megnyílt magyar és nemzetközi vonatkozású állandó kiállítása minden eddiginél nagyobb, átfogóbb és lenyűgözőbb.
Sokszor vágynánk második esélyre, ez a kiállítás megadja nekünk
A Rippl-Rónai Múzeum Újratöltve című válogatása a 2.0 verzió lehetőségével ajándékoz meg minket.
Az ördög Gencsen megtanulta, mit jelent az ökörborgyu
Egykor „bariszőllőszedőfüsüvel” szüretelték Vas megyében az áfonyát, és „bodonkútból” itatták jószágaikat, mint erről a Vasi Skanzenben értesülhetünk.
A kártevők elűzésére és a szakrális tér jelzésére is a dáncsang a legjobb
A koreai buddhista templomok és királyi paloták színes tartógerendáiról és ereszeiről ismerős tradicionális koreai dísztés, a dáncsang művészetével ismerkedhetnek meg a látogatók a budapesti Koreai Kulturális Központ szeptember 6-án nyíló kiálltásán. Kim Su Yeon (Kim Szujon) dél-koreai képzőművész önálló kiállítása a személyes útkeresésen keresztül egy különleges tradicionális mesterségbe és az ősi koreai hitvilágba is betekintést nyújt.
Mihályi Gáborról szóló film nyerte a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét
A Dr. Kós Károly Néprajztudós Alapítvány 2013-ban indította el a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, amely 2023 óta a Néprajzi Múzeum szervezésében valósul meg a kalotaszegi Sztánán. A felnőtt kategória első díját Sztanó Hédi „Én színházban gondolkodom..." – Mihályi Gábor koreográfus portréja című filmje nyerte.
Dokumentumfilmek a vadvízországról és a tiszai túlélésről
A MaDok-filmek sorozatot a Néprajzi Múzeum MaDok-programja hívta életre a mindennapi életvilágok filmes-mozgóképes dokumentálására. 2008 és 2011 között kilenc film készült, melyekből két DVD-kiadványt jelentetett meg a múzeum.
A kuttyogtatótól a szegedi papucsig - megújult a Móra Ferenc Múzeum állandó kiállítása
Bár Szegedhez sokan sokféle emlékképet, gondolatot és érzést társítunk, vannak objektív tartópillérei a szegedi identitásnak, ahogyan arrafelé mondják, szögediségnek. A Móra Ferenc Múzeum Régi dolgok – A szögediség fundamentuma címmel most megnyílt új, állandó néprajzi tárlata ezt összegzi. Az ünnepélyes megnyitót június 12-én tartották.
Hamarosan kiderül, mi a szögediség fundamentuma
Új néprajzi állandó kiállítás nyílik a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A tárlaton bemutatják többek között a szegedi papucsok világát, a kékfestő és késes mesterséget, de a látogatók megismerhetik a szőlő- és paprikatermesztés hagyományait is.
Angol kém vagy lengyel cigány gróf volt a magas szőke férfi?
Egyik sem. Erdős Kamillnak hívták, ám azért, hogy elfogadják egy olyan korban, amikor a cigány közösségek gyanakodva nézték a nagy bottal járó, fényképező idegent – pláne egy annyira idegen külsejűt, mint őt –, időnként különös, regényes személyazonosságokat költött magának. Tény, hogy nagy feltűnést keltett szőkeségével, zöld szalagos lókupeckalapjával, ezüstgombos botjával, amelyről a végegyházi telepen azt hitték, ha megnyom rajta egy gombot, kinyílik egy ejtőernyő, ő pedig azzal elrepül a kocsmából.