olvasósarok
Ismeretlen ismerősök – Zalka Csenge Virág: A varjúherceg
A varjúherceg meséi egyszerre kínálják az otthonosság és a felfedezés örömét, s megmutatják, mennyire hasonlóak és milyen sokfélék vagyunk.
Szécsi Noémi: Nyughatatlanok
Szécsi Noémi Nyughatatlanok című regénye az 1848-as forradalom és szabadságharc utáni emigráció ismeretlen oldalát mutatja be.
A mozgás zenéje. Nagy Lea: Kőhullás
Bár Nagy Lea most megjelent második kötete gyorsan követte az elsőt, és megtart abból néhány bejáratott fogást, bővíti is a Légörvényben megtalált lírai nyelv hatómezejét. A Kőhullás darabjai a fizikai erők és mozgások változatos formáit kívánják megragadni, leginkább azokat, amelyeknek egyszerre koordinátorai és elszenvedői is a testek. Az emelkedés és a süllyedés, a megnövés és az összemenés, a szétszóratás és az összeállás motívuma uralja a kötet verseit, ezek az ellentétpárok pedig a táncban kapcsolódnak egymáshoz.
Száraz György–Száraz Miklós György–Lettner Kriszta: Budapest
A tekintélyes album időtálló alkotásnak készült, és az is lett. 2018-ban jelentette meg a Helikon Kiadó, de mint Száraz Miklós György előszavából megtudjuk, az elődjét negyven évvel korábban édesapja, Száraz György Kossuth-díjas író, esszéista alkotta meg, ő pedig most csak kiegészítette az azóta történtekkel.
Száraz Miklós György: Osztozkodók
Ez a 2018-as kisregény a pénzről, a hozzá való viszonyunkról, a ránk való hatásáról szól. Méghozzá roppant rafináltan.
Az akasztófa árnyékában – François Villon
Villon életét és munkásságát megannyi legenda övezi. Magyar Miklós Az akasztófa árnyékában című kismonográfiájában nemcsak ezeknek járt utána, de számos kultúrtörténeti érdekességet is megismerhetünk belőle a 15. század Franciaországáról.
Ferdinandy György: Tambo
Emlékezés, nosztalgia, számvetés és megbékélés egy különös sorssal, amelyet sok esetben nem az akarat, hanem a történelmi körülmények alakítottak. Legújabb könyve töredezettsége ellenére is átfogó képet fest Ferdinandy György változatos életútjáról.
Hamvas Béla bútoraiból rendeztek be olvasósarkot a szentendrei könyvtárban
Szombattól Hamvas Béla eredeti bútorait is használhatják a látogatók a nevét viselő szentendrei könyvtárban kialakított olvasósarokban.
Christopher Hogwood: Händel – Kalauz a kevéssé ismert életműhöz
Egy fordulatos, bonyolult cselekményű regény érdekességével szolgál a türelmes olvasónak Christopher Hogwood napokban megjelent könyve a barokk zene óriásáról, Händelről.
Iancu Laura: Oratórium
Miféle ima? Merthogy ima ez, még ha egy lázadóé, bűnösé, hitetlené (?), végképp csalódott egykori hívőé is. „Áruld el, Uram, / miféle ima fonja egymásba ujjaim?” – kérdezi, és joggal, hiszen semmilyen alapfeltételét nem teljesíti az égi Urához alázattal forduló lélektől elvártaknak. Ám nem imádkozni sem tud. Kis túlzással: az ima a lélegzetvétele.
Peter Wohlleben: A fák titkos élete
A fák támogatják egymást, kommunikálnak, vannak érzéseik, sőt mi több, még emlékezetük is. A madarak és fák napján a mára sztárszerzővé avanzsált német erdész, Peter Wohlleben könyvét ajánljuk.
Kiknek a kezében vagyunk? – Történelmet író betegségek
Ronald D. Gerste Történelmet író betegségek című könyvérben ismert államférfiak betegségeiről olvashatunk. 27 fejezete gazdag ismereteket nyújt nemcsak politikai témákban, hanem az országokra, a világra kiterjedő járványok ügyében is.
Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj
Kiss Tibor Noé Beláthatatlan táj kisregénye négy ember sorsát csomózza össze, miközben a lét kiüresedéséről, értékvesztettségéről is mesél.
Acsai Roland: Regény a csodaszarvasról
A Regény a csodaszarvasról közel hozza, a mai fiatalok számára is értelmezhetővé teszi a magyarság legszebb eredetmondáját.
Billingstone-i fejfák – Nógrádi Gábor állatsírversei
De milyen sírversek! Egy amerikai kisváros háziállatainak „fejfáira” vésett sorok, olyanok, mint amilyeneket hajdanán a falusi temetőkben olvashattunk a holtak jelleméről és haláluk okáról rímekbe szedve.
Révész Sándor: Dobi István – Az elfeledett államfő
Dobi életútja – írja Révész – arra ébreszt rá, hogy „minden másképpen volt”. És valóban: új meg új pontokon rökönyödünk meg, ítéljük a bemutatott eseményeket, karaktert és sorsot logikátlannak, képtelennek, történelemképünkbe alig-alig illeszthetőnek.